71 találat a(z) alapbér cimkére
Munkaidő-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltató a vészhelyzet alatt 2020.03.19-én a munkavállalók munkaidejét napi 8 óráról csökkentette napi 2 órára. Május 01-jétől szeretné igényelni a bértámogatást. A problémánk az új rendelkezés szerinti alapbérrel van. A kérelem benyújtásának időpontjában már a dolgozók a csökkentett alapbért kapják. Ebben az esetben mi lesz a támogatás alapja? Igényelhet egyáltalán támogatást ebben a formában a munkáltató és munkavállaló?
Bér nélküli állásidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.
Bérszámfejtés koronavírus-járvány idején
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értelmezzük-e az Mt.-ben és a jelenleg hatályos rendeletekben foglaltakat az alábbi esetekben. Vendéglátóüzletet működtet a vállalkozás, amely elvitelre, kiszállításra nem készít ételt, a 71/2020. kormányrendelet 2. §-a alapján 2020.03.28-tól nem üzemelhet. Ez a helyzet véleményem szerint megfelel az Mtv. 55. § (1) bekezdés j) pontjában leírt "elháríthatatlan oknak". Az állásidőnek erre az esetére nem jár alapbér a munkavállalónak, tekintettel arra, hogy az Mtv. 126. § (1) bekezdésében nem került felsorolásra az 55. § (1) bekezdés j) pontja. Amennyiben a munkáltató felmondással meg kívánja szüntetni az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor a felmondási idő felére díjazás nélküli állásidő számfejtendő, és a felmondási idő másik felére járó felmentési időre ugyanúgy jár a távolléti díj, mint máskor? Vagy ez esetben nem jár a felmentési időre sem díjazás? Amennyiben olyan vendéglátó vállalkozásról van szó, amely elvitelre, kiszállításra működik, ott mi a helyzet akkor, ha a csekélyebb forgalom miatt a munkavállalók egy részének szintén nem tud a munkáltató munkát biztosítani? Ekkor az állásidőre jár díjazás vagy nem jár díjazás azoknak, akiknek nem kell dolgozni menni? Köszönöm a választ!
Állásidő
Kérdés
Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?
Táppénzalap meghatározása
Kérdés
A 180 napi pénzbeli ellátás számításánál figyelembe vehető számítási időszakban bevallott jövedelem megállapításánál tört hónapra kell meghatározni a jövedelmet, akkor az ott kifizetett jutalmat is figyelembe kell venni? Például december hónapban volt alapbére a dolgozónak 149 000 forint, jutalom 60 000 forint. 20 naptári napi jövedelmet kell megállapítani a 180 naphoz. 149 000 + 60 000 = 209 000/31 = 6741,94 × 20 = 134 839, vagy 149 000/31 = 4806,45 × 20 = 96 129 forint. A többi hónap az teljes hónap volt.
Sikeres bérmegállapodás, tetemes béremelés az Auchan-nál
Cikk
Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17 százalékkal emeli a belépő béreket.
Távolléti díj: példákon keresztül mutatjuk, hogyan kell kiszámítani
Cikk
A munkavállalót számos esetben illeti meg távolléti díj: ha szabadságon van, ha a betegszabadságát tölti, ebben „mérjük” a végkielégítést, a munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli felmentés tartamára is ezen díjazás jár.
Bérpótlékok: amikor halmozódhatnak, és amikor nem
Cikk
Bérpótlék többféle jogcímen megilletheti a munkavállalót. Ezek alapvetően jól megférnek egymás mellett, léteznek azonban kivételek, amikor egyes pótlékok kizárják egymást. Táblázatos formában foglaltuk össze.
Nem adta meg a minimálbért, felügyeleti eljárás indulhat ellene
Cikk
Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában.
Távolléti díj számítása
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi időbérben részesül, az időbér azonos az alpbérrel, ezt minden hónapban megkapja.Az általa értékesített áruk árrése után a munkaszerződésben külön meghatározoitt százalékos kulccsal jutalékot kap. Ha nem értékesít adott hónapban, akkor csak az alapbérét kapja meg. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Távolléti díj számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzleteinkben dolgozó eladóink alapbérükön felül (ez kb. bruttó 200 000 Ft) teljesítményüktől függően mozgóbérben is részesülnek. Ez mindig utólag kerül elszámolásra és teljesítménytől függően 0-tól akár kb. bruttó 150 000 Ft-ig terjedhet az értéke. A dolgozók ezen felül vasárnapi pótlékban és a munkaidőkeret végén – amennyiben túlórájuk keletkezett – túlórapótlékban részesülnek. A kérdésem az lenne, hogy távolléti díj számításánál a mozgóbért is figyelembe kell venni, vagy csupán a pótlékokat. Megtisztelő válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Alkalmi munka pótlékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel az alkalmi munka pótlékaira vonatkozóan, melyre választ is kaptam az alábbiak szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_14_Alkalmi_munka_potlekai_hxn Megköszönve eddigi segítségét, kérem még a további felmerült kérdésemet is szíveskedjen megválaszolni: abban az esetben ha a munkavállaló készenléti munkakörben ( recepciós, portás, vagyonőr) van foglalkoztatva alkalmi munkára, ilyen esetben a munka törvénykönyve 117. § engedélyezi a napi 12 órás munkavégzést, tehát ezekben az eseteben is el kell számolni 8 óra után pótlékot a munkavállalónak vagy elegendő az alapbér számfejtése? Segítségét előre is köszönjük.
Bérpótlék beépítése alapbérbe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz: Az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg? Köszönettel.
Betegszabadság számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy a betegszabadság alapjául szolgáló bérbe beletartóznak a pótlékok is, vagy csak az alapbér? Jelenleg rendelkezem egy 200 000 forintos bruttó alapbérrel, amire minden hónapban megkapom a megfelelő műszakpótlékot, vasárnapi pótlékot stb. Munkáltatóm szerint csak az alapbér válik a 15 nap betegszabadság alapja. Ha a pótlékok is beleszámítanak, akkor egy novemberi betegség esetén, mely hónapok pótlékait kell még figyelembe venni? Köszönöm!
Külföldi kiküldetés napidíj
Kérdés
Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből, napidíjból levonható a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató a mentes adórész számításánal az adott napra járó alapbért is beszámítja? A kiküldetési napokra lebontva az alapbért, meghatározza az adott napra járó bért. Külföldi kiküldetés napi díjaként ad 15 eurót. Az alapbérből és a 15 euróból számolja az adott napi bevételt és annak a 30%-át nézi, ezért így a 15 eurót adómentesen adja teljes összegben? Vagy az a helyes, ha a 15 euró 30%-át veszi adómentes résznek, mivel a kiküldetési napidíj, mint költségtérítés az alapbéren felül jár a munkavállalónak?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
