84 találat a(z) alapbér cimkére
Megállapodtak a béremelésről a BKV-nál Cikk
Átlagos 15 százalékos alapbérfejlesztésben állapodtak meg a BKV munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői csütörtökön – tájékoztatta a társaság az MTI-t.
Kulturális szféra 20%-os béremelés 2022 Kérdés
15 százalékos alapbéremelést ajánl a BKV a munkavállalóknak Cikk
Elkezdődött a BKV-nál a bérmegállapodás-tervezettel kapcsolatos részletes egyeztetés, csütörtökön online tárgyaltak a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői.
Távolléti díj Kérdés
Egészségügyi dolgozó ágazati bérkiegészítése vs. garantáltbérminimum-emelés 2022 Kérdés
Így adóznak a diákmunkások Cikk
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetébe – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Bérpótlék Kérdés
Utazás a munkavégzés helyére: amikor beleszámít a munkaidőbe Cikk
A munkavállalók – változó munkahelyen – gépi földmunkát végeznek, akár 150 kilométerre a telephelytől. Ilyenkor rögtön az adott munka helyszínére mennek, hárman-négyen egy autóval. Az utazás két-három órát is igénybe vesz naponta. Az utazás a munkaidő része? Mit lehet, vagy kell erre az időre fizetni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Kúriai döntés: munkatársa feladatait is ellátta – ekkor vált volna magasabb alapbérre jogosulttá Cikk
Abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá, ha ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, és saját munkakörétől elválasztható, olvasható a Kúria összefoglalójában.
Home office szabályozása: kérdések, amelyeket törvényben kell tisztázni Cikk
Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.
Alapbér fogalma bértámogatás esetén Kérdés
A csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás kapcsán szeretnénk a következőt kérdezni: Mit jelent az alapbér, amit a támogatással együtt a munkavállaló munkabérének el kell érnie [105/2020. kormányrendelet 4. § (3) d) pont)]; tehát amire a munkáltatónak ki kell egészítenie a bérét? – Ugyanúgy, mint a támogatásnál, az alapbérnek az általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett – általános szabályok szerinti nettó – összegét kell figyelembe venni? – Vagy a dolgozónak a kérelem benyújtásakor hatályos tényleges nettó alapbérére kell kiegészíteni a munkabérét, ami adókedvezmények esetén ettől eltérő összeg is lehet? Például egy családi adókedvezményben részesülő minimálbéres munkavállaló esetében: – a bruttó alapbére 161 ezer Ft, – általános szabályok szerinti nettó alapbére kb. 107 ezer Ft, ami a támogatás számításának alapja, – tényleges, a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbére 147 ezer Ft, a 2 gyerek után a családi adókedvezmény figyelembevételével. Az ő esetében melyik összeget kell nézni, amire ki kell egészíteni a munkabérét? A 05. 10-ei, erről szóló cikkük https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Csokkentett_munkaidore_jaro_bertamogatas_U7J9MS alapján számunkra ez nem világos. Segítségüket előre is köszönjük.
Alapbér Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátással foglalkozó kft. a járványhelyzet kihirdetését követően kénytelen volt bezárni. Jelenleg nulla Ft a bevétele. Dolgozóit nem bocsájtotta el, megállapodott velük, hogy az alapbér 50 százalékának megfelelő állásidőt fizet. Májusban szeretne bértámogatást igényelni. A dolgozókat átjelentené 2 órás munkaviszonyba és ezután kérné a bértámogatást. Kérdésünk az lenne, hogy így is megteheti-e, hogy nem tud bevételszerző tevékenységet folytatni, illetve ha igen, akkor mi lesz a támogatás alapja, az eredeti 8 órás alapbér vagy a kérelem benyújtáskori 50 százalékos alapbér?
Munkaidő-csökkentés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltató a vészhelyzet alatt 2020.03.19-én a munkavállalók munkaidejét napi 8 óráról csökkentette napi 2 órára. Május 01-jétől szeretné igényelni a bértámogatást. A problémánk az új rendelkezés szerinti alapbérrel van. A kérelem benyújtásának időpontjában már a dolgozók a csökkentett alapbért kapják. Ebben az esetben mi lesz a támogatás alapja? Igényelhet egyáltalán támogatást ebben a formában a munkáltató és munkavállaló?
Bér nélküli állásidő Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.