Az alapbér megállapítása a munkaszerződés kötelező eleme. Ennek hiányában a munkaviszony érvényesen létre sem jön. Cikkünkben a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat mutatjuk be a munkabér szabályozásával összefüggésben.
A járványhelyzetből éppen kifelé araszoló munkáltatók az elmúlt napok, hetek háborús eseményei következtében új kihívásokkal szembesültek, melyek a munkajogi szabályok ismételt átgondolását teszik szükségessé. A kérdéses területeket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkajogászai foglalták össze.
Átlagos 15 százalékos alapbérfejlesztésben állapodtak meg a BKV munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői csütörtökön – tájékoztatta a társaság az MTI-t.
Elkezdődött a BKV-nál a bérmegállapodás-tervezettel kapcsolatos részletes egyeztetés, csütörtökön online tárgyaltak a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői.
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetébe – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A munkavállalók – változó munkahelyen – gépi földmunkát végeznek, akár 150 kilométerre a telephelytől. Ilyenkor rögtön az adott munka helyszínére mennek, hárman-négyen egy autóval. Az utazás két-három órát is igénybe vesz naponta. Az utazás a munkaidő része? Mit lehet, vagy kell erre az időre fizetni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá, ha ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, és saját munkakörétől elválasztható, olvasható a Kúria összefoglalójában.
Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.
A csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás kapcsán szeretnénk a következőt kérdezni: Mit jelent az alapbér, amit a támogatással együtt a munkavállaló munkabérének el kell érnie [105/2020. kormányrendelet 4. § (3) d) pont)]; tehát amire a munkáltatónak ki kell egészítenie a bérét? – Ugyanúgy, mint a támogatásnál, az alapbérnek az általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett – általános szabályok szerinti nettó – összegét kell figyelembe venni? – Vagy a dolgozónak a kérelem benyújtásakor hatályos tényleges nettó alapbérére kell kiegészíteni a munkabérét, ami adókedvezmények esetén ettől eltérő összeg is lehet? Például egy családi adókedvezményben részesülő minimálbéres munkavállaló esetében: – a bruttó alapbére 161 ezer Ft, – általános szabályok szerinti nettó alapbére kb. 107 ezer Ft, ami a támogatás számításának alapja, – tényleges, a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbére 147 ezer Ft, a 2 gyerek után a családi adókedvezmény figyelembevételével. Az ő esetében melyik összeget kell nézni, amire ki kell egészíteni a munkabérét? A 05. 10-ei, erről szóló cikkük https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Csokkentett_munkaidore_jaro_bertamogatas_U7J9MS alapján számunkra ez nem világos. Segítségüket előre is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték