84 találat a(z) alapbér cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értelmezzük-e az Mt.-ben és a jelenleg hatályos rendeletekben foglaltakat az alábbi esetekben. Vendéglátóüzletet működtet a vállalkozás, amely elvitelre, kiszállításra nem készít ételt, a 71/2020. kormányrendelet 2. §-a alapján 2020.03.28-tól nem üzemelhet. Ez a helyzet véleményem szerint megfelel az Mtv. 55. § (1) bekezdés j) pontjában leírt "elháríthatatlan oknak". Az állásidőnek erre az esetére nem jár alapbér a munkavállalónak, tekintettel arra, hogy az Mtv. 126. § (1) bekezdésében nem került felsorolásra az 55. § (1) bekezdés j) pontja. Amennyiben a munkáltató felmondással meg kívánja szüntetni az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor a felmondási idő felére díjazás nélküli állásidő számfejtendő, és a felmondási idő másik felére járó felmentési időre ugyanúgy jár a távolléti díj, mint máskor? Vagy ez esetben nem jár a felmentési időre sem díjazás? Amennyiben olyan vendéglátó vállalkozásról van szó, amely elvitelre, kiszállításra működik, ott mi a helyzet akkor, ha a csekélyebb forgalom miatt a munkavállalók egy részének szintén nem tud a munkáltató munkát biztosítani? Ekkor az állásidőre jár díjazás vagy nem jár díjazás azoknak, akiknek nem kell dolgozni menni? Köszönöm a választ!

Kérdés

Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?

Kérdés

A 180 napi pénzbeli ellátás számításánál figyelembe vehető számítási időszakban bevallott jövedelem megállapításánál tört hónapra kell meghatározni a jövedelmet, akkor az ott kifizetett jutalmat is figyelembe kell venni? Például december hónapban volt alapbére a dolgozónak 149 000 forint, jutalom 60 000 forint. 20 naptári napi jövedelmet kell megállapítani a 180 naphoz. 149 000 + 60 000 = 209 000/31 = 6741,94 × 20 = 134 839, vagy 149 000/31 = 4806,45 × 20 = 96 129 forint. A többi hónap az teljes hónap volt.

Cikk

Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17 százalékkal emeli a belépő béreket.

Cikk

Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi időbérben részesül, az időbér azonos az alpbérrel, ezt minden hónapban megkapja.Az általa értékesített áruk árrése után a munkaszerződésben külön meghatározoitt százalékos kulccsal jutalékot kap. Ha nem értékesít adott hónapban, akkor csak az alapbérét kapja meg. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Üzleteinkben dolgozó eladóink alapbérükön felül (ez kb. bruttó 200 000 Ft) teljesítményüktől függően mozgóbérben is részesülnek. Ez mindig utólag kerül elszámolásra és teljesítménytől függően 0-tól akár kb. bruttó 150 000 Ft-ig terjedhet az értéke. A dolgozók ezen felül vasárnapi pótlékban és a munkaidőkeret végén – amennyiben túlórájuk keletkezett – túlórapótlékban részesülnek. A kérdésem az lenne, hogy távolléti díj számításánál a mozgóbért is figyelembe kell venni, vagy csupán a pótlékokat. Megtisztelő válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel az alkalmi munka pótlékaira vonatkozóan, melyre választ is kaptam az alábbiak szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_14_Alkalmi_munka_potlekai_hxn Megköszönve eddigi segítségét, kérem még a további felmerült kérdésemet is szíveskedjen megválaszolni: abban az esetben ha a munkavállaló készenléti munkakörben ( recepciós, portás, vagyonőr) van foglalkoztatva alkalmi munkára, ilyen esetben a munka törvénykönyve 117. § engedélyezi a napi 12 órás munkavégzést, tehát ezekben az eseteben is el kell számolni 8 óra után pótlékot a munkavállalónak vagy elegendő az alapbér számfejtése? Segítségét előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz: Az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy a betegszabadság alapjául szolgáló bérbe beletartóznak a pótlékok is, vagy csak az alapbér? Jelenleg rendelkezem egy 200 000 forintos bruttó alapbérrel, amire minden hónapban megkapom a megfelelő műszakpótlékot, vasárnapi pótlékot stb. Munkáltatóm szerint csak az alapbér válik a 15 nap betegszabadság alapja. Ha a pótlékok is beleszámítanak, akkor egy novemberi betegség esetén, mely hónapok pótlékait kell még figyelembe venni? Köszönöm!

Kérdés

Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből, napidíjból levonható a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató a mentes adórész számításánal az adott napra járó alapbért is beszámítja? A kiküldetési napokra lebontva az alapbért, meghatározza az adott napra járó bért. Külföldi kiküldetés napi díjaként ad 15 eurót. Az alapbérből és a 15 euróból számolja az adott napi bevételt és annak a 30%-át nézi, ezért így a 15 eurót adómentesen adja teljes összegben? Vagy az a helyes, ha a 15 euró 30%-át veszi adómentes résznek, mivel a kiküldetési napidíj, mint költségtérítés az alapbéren felül jár a munkavállalónak?

Cikk

Bár a munkavállaló csak 3 napig volt szabadságon, mégsem egyszerű kiszámolni, hogy milyen összegű távolléti díjra jogosult: meg kell határozni az esedékesség időpontját és kalkulálni kell bizonyos bérpótlékokkal is. Cikkünkben az 1 napra és 1 órára járó havibér, valamint a bérpótlék alapjának meghatározásáról is szó lesz.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjas vagy sem, illetve havi személyi alapbére lehet-e 108 750 forint? Köszönettel várom válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szavatossági időn belüli csere

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Bérmunkához kapcsolódó fuvarköltség

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Egyéni vállalkozó személygépjármű-vásárlás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink