adozona.hu
ÍH 2019.51
ÍH 2019.51
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK KÖZÉRDEKŰ JELLEGE A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet közérdekű adatként köteles a nyilvánosság előtt elszámolni e tevékenységével [Alaptörvény 39. § cikk (2) bekezdése; 2011. évi CXII. törvény - Infotv. - 26. § (1) bekezdése, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49-54. §-a].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi gazdasági társaság professzionális labdarúgó csapatot üzemeltet, de utánpótlás-neveléssel is foglalkozik, a korosztályos bajnokságokban mind fiú, mind pedig lány csapatokat is indít, összesen 14 utánpótláscsapatot működtet. A klub honlapjáról letölthető TAO támogatási kérelmek tanúsága szerint az utánpótlásra fordítandó összegek évről évre emelkedő tendenciát mutatnak.
A felperes 2016. november 30. napján közérdekű adatigé...
ÍH 2019.51 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK KÖZÉRDEKŰ JELLEGE
A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet közérdekű adatként köteles a nyilvánosság előtt elszámolni e tevékenységével [Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése; 2011. évi CXII. törvény - Infotv. - 26. § (1) bekezdése, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49-54. §-a].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi gazdasági társaság professzionális labdarúgó csapatot üzemeltet, de utánpótlás-neveléssel is foglalkozik, a korosztályos bajnokságokban mind fiú, mind pedig lány csapatokat is indít, összesen 14 utánpótláscsapatot működtet. A klub honlapjáról letölthető TAO támogatási kérelmek tanúsága szerint az utánpótlásra fordítandó összegek évről évre emelkedő tendenciát mutatnak.A felperes 2016. november 30. napján közérdekű adatigénylés iránti kérelmében - amelyet az alperes gazdasági társaság 2016. december 5. napján vett át - azt kérte, hogy a 2011. július 1. és 2016. november 30. napja közötti időszakra az alperes által az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § szerint kapott támogatás felhasználására vonatkozó valamennyi adatot, kimutatást, valamint a felhasználás során kötött valamennyi szerződést és azokhoz tartózó teljesítésigazolások, számlák másolati példányát részére küldje meg a részére az alperes.
Az alperes a 2016. december 16. napján a felpereshez eljuttatott levelében azt a válaszolta, hogy álláspontja szerint közérdekű adatkör nem merül fel, miután az alperes közfeladat ellátásában nem vesz részt, továbbá, hogy a felperes által kért adatok üzleti titoknak minősülnek a Ptk., illetve adótitoknak az Art rendelkezései szerint.
A felperes az elsőfokú bírósághoz 2017. január 6. napján érkezett keresetében a pert megelőző adatigényléssel azonos tartalommal kérte adatkiadásra kötelezni az alperest.
Arra hivatkozott, hogy az ún. TAO támogatás állami támogatás, közpénznek minősül. Az állami támogatás, illetve a TAO támogatás mögött közérdekű célnak kell lenni, ilyen az, hogy több igazolt sportoló legyen, népszerűsítsék a labdarúgást, illetve a testmozgást, mely egyben egyértelműen állami feladat. Az alperes a TAO támogatásban az államtól átvállalt feladatok (közfeladatok) miatt részesülhetett.
Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint minden olyan szervezetet, személy által kezelt adat, amely közpénzre vonatkozik, közérdekű adat. A teljes átláthatóság érvényesülése miatt a közpénz felhasználása körében keletkezett adat is közérdekű adat, amely vonatkozásában az adatigényléssel érintett ilyen szervezet vagy személy közfeladatot ellátó szervnek minősül. A 2011. évi CXII. törvény - a továbbiakban - Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján, mint közfeladatot ellátó szerv - e minőségében, illetve az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján is -, mint közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles lehetővé tenni, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - erre irányuló igény alapján - bárki megismerhesse. Az Infotv. 26. § (1) bekezdése "közfeladatot ellátó szerv" meghatározását az Alaptörvény 39. cikk (2) bek. tükrében nem lehet megszorítóan értelmezni. Rámutatott, hogy a 8/2016. (IV. 6.) Alkotmánybírósági határozat (17) bekezdésében foglaltak alapján az Alaptörvény által közérdekű adatnak minősített adat az adatkezelő személyétől, a szerv típusától, jogi formájától, s az által folytatott tevékenységtől függetlenül minősül közérdekű adatnak.
A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az Alaptörvény 39. cikk (1) bekezdése által előírt átláthatóság követelménye folytán az üzleti titokra hivatkozással nem lehet korlátozni a közérdekű adat megismeréséhez fűződő alapjog érvényesülését, s az általa kiadni kért adat az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján nem is minősül üzleti titoknak.
Az adatok kiadása adótitokra hivatkozással sem tagadható meg az Art. 53. § (4) bekezdése szerint, ugyanis nem minősül adótitoknak az az adat, amely alanyával (adóalannyal, vagy adózóval) nem hozható kapcsolatban. A konkrét esetben kiadni kért adatkör nem a támogatást nyújtó adóalannyal, az adózóval hozható kapcsolatba, így az Art. 53. § (1)-(1a) bekezdése szerinti adótitoknak sem minősül.
Alperes a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy sem jogszabályból levezethető módon, sem szerződés alapján nem lát el közfeladatot, így a felperesi érvelés nem foghat helyt, az Infotv. 26. §-a (1) bekezdése alapján adatkiadásra nem kötelezhető, mert az alapján csak közérdekű adatot és kizárólag közfeladatot ellátó szerv köteles kiadni.
Az alperes a cégnyilvántartásban szereplő feladatokat végzi, nem lát el az Infotv. szerinti állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot sem, így nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek. Profitorientált gazdasági társaság vonatkozásában még nem született a TAO pénz felhasználására vonatkozó információk kiadására kötelező jogerős döntés. Utalt a Kúria 6/2002. számú Polgári Elvi Határozatára, mely ugyancsak azt igazolja, hogy nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek.
Működése során nem keletkeznek az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése értelmében ugyan a közpénzzel való gazdálkodás közérdekű adatnak minősül, de miután egyik jogszabály sem határozza meg a közpénz fogalmát, az Alaptörvényből csak az vezethető le, hogy közpénznek csak az államháztartás rendszerén belüli pénzeszközök tekinthetők. A Taotv. 22/C. § alapján nyújtott látvány-csapatsport támogatás közpénznek csak akkor minősülne, ha azt a Magyar Állam társasági adó formájában az adózóval a költségvetésbe befizettetné, s azt a Magyar Állam hasznosíthatná közfeladatai ellátására. A jogalkotói szándék valóban az, hogy a Magyar Állam a látvány-csapatsportokat adókedvezményekre vonatkozó rendelkezésekkel, célzott forrás formájában támogassa, de a Magyar Állam az adóbevételt nem időlegesen engedte át, hanem arról véglegesen mondott le. E támogatás nem kerül be az állami költségvetésbe, az állam e körben újraelosztó funkciót nem lát el.
Az adókedvezmény igénybevételeinek feltételeire, a támogatás felhasználására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendelet - a továbbiakban Kormányrendelet - garantálja a felhasználás szabályszerűségét. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról a 2007. évi CLXXXI. törvény rendelkezik, azonban ez is a forrásra, a támogatás eredetére helyezi a hangsúlyt, mely jelen esetben nem az állam.
Az Art. módosítása folytán az adatok kiadása esetén az adótitok sérülne. Az Art. módosítása az adótitok fogalmát 2016. október 24. napjától kiterjesztette az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a támogatást nyújtó megnevezésére, az által igénybevett adókedvezményre, jóváírásra, s az általa jutatott támogatás mértékére, a támogatott megnevezésére és a támogatott által kapott támogatás mértékére is. A felperes által kért adatok az Art. 53. § (1) bekezdés és (1a) bekezdés szerinti adótitoknak minősülnek, azok kiadására nem kötelezhető, mert azok alapján a támogatást nyújtó megnevezése, illetve a kapott támogatás mértéke is megállapítható lenne.
Az utóbbival összefüggésben a felperes arra hivatkozott, hogy közérdekű adatigénylés nem vonatkozik azon adatokra, hogy mely gazdasági társaságok és milyen összegben támogatták az alperest. Konkrét és adótitoknak is minősülő adatokra maga az alperes sem hivatkozott. Ezen túl azt is figyelembe kell venni, hogy alapjogi ütközés esetén az úgynevezett szükségességi-arányossági teszt végzendő el, melynek során a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog nem hátrálhat meg az adótitok törvényi szabályozása előtt. Az Art. módosításnak egyébként sincs visszaható hatálya, így a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó adatok tekintetében arra nem is lehet hivatkozni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-ában foglaltak szerint a 2011. július 1. napjától 2016. november 30. napjáig kapott támogatás felhasználására vonatkozó valamennyi adatot, kimutatást, valamint a felhasználás során kötött valamennyi szerződést, és az azokhoz tartozó teljesítésigazolások, számlák másolatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 800 forint perköltséget.
A Taotv. 22/C. § (1) bekezdése alapján nyújtott támogatást állami támogatásnak minősítette. Arra hivatkozott, hogy az adózó a támogatást az arra jogosult részére utalja, a támogatásigazolás kézhezvételét követően a támogatás mértékében adókedvezményt vesz igénybe a társasági adójával szemben, így az államkasszába a támogatás mértékével megegyező mértékben kevesebb adó folyik be. Az a körülmény, hogy a támogatás nem az állami költségvetés szervezett rendszerén keresztül érkezik a kedvezményezetthez, nem jelenti azt, hogy ne minősülne állami támogatásnak, melyet az állam közvetett módon nyújt. A 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendelet maga is olyan szabályrendszert hozott létre, mely szokásos az állami támogatások felosztásánál és felhasználásuk ellenőrzésénél és a TAO támogatás állami támogatás jellegét állapította meg az Európai Bizottság C (2011) 7287. számú határozata is.
Az állami támogatás felhasználására vonatkozó adatok közpénz felhasználására vonatkoznak, így közérdekű adatnak minősülnek. Az a körülmény, hogy az alperes gazdasági társasági formában működik, az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV. 6.) AB határozatában rögzítettek alapján nem bír jelentőséggel.
Az alperes egyúttal - mint állami feladatot ellátó szerv - az Infotv. 26. § (1) bekezdése hatálya alá esik. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49-54. §-a rögzíti az állam sporttal kapcsolatos feladatait, kifejezetten utalva a Taotv. 22/C. § és 24/A. §-a által meghatározott feladatokra. Az alperes a sporttal kapcsolatos állami feladatokat vállal át, emiatt állami (köz)feladatot ellátó szervnek is minősül.
A felperes által kiadni kért információk a támogatást nyújtó adóalannyal, adózóval nem hozhatók kapcsolatba, így azokra nem az Art. 53. § (1), hanem az 53. § (4) bekezdése vonatkozik. Nem fogadta el azt a hivatkozást sem, hogy a kiadni kért adatok üzleti titok körébe tartozóak lennének, figyelemmel arra, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozóan a teljes átláthatóság elve érvényesül. Az ilyen támogatás elfogadásakor az alperesnek számolnia kell azzal, hogy - a teljes transzparencia miatt - számot kell adnia a támogatás felhasználásának módjáról. Ha az alperes szerint ezen adatok üzleti titkot sértenének, úgy fennáll a lehetősége, hogy a támogatást ne fogadja el. A közpénzzel való gazdálkodás átláthatóságának elve azonban elsőbbséget élvez az alperes - egyébként is csak állított, de semmilyen módon alá nem támasztott - üzleti titok védelméhez fűződő érdekével szemben.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és kereset elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében felhívott jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével vezette le azt, hogy az alperes államtól átvállalt feladatot valósít meg. Erről akkor beszélhetnénk, amennyiben az állam és az alperes közfeladat ellátási szerződést kötött volna. A közfeladat ellátásának átadása hátterében vagy jogszabály áll, vagy szerződés.
Miután nem állami feladatot ellátó szerv, az Infotv. 26. § (1) bekezdése sem vonatkozik rá, nem minősíthető - átruházott állami vagy önkormányzati feladat híján - a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek (6/2012. számú polgári elvi határozat).
Megismételte érvelését arra vonatkozóan, hogy hiányzik a látvány-csapatsport támogatás közpénz jellege. A Taotv. alapján nyújtott látvány-csapatsport támogatás közpénz és közérdekű adat jellegének elfogadása esetén ez lenne irányadó a teljes magyar adórendszerben nyújtott valamennyi adókedvezmény, támogatás/juttatás esetében. A TAO támogatás közpénz jellegének hiányát állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla is 8. Pf. 21.467/2016/3. sz. ítéletében.
A Kormányrendelet megfelelően rendezi a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzését. Nem szükséges ezt meghaladóan a támogatottnak a nyilvánosság előtt részletesen elszámolnia a támogatással.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, megismételve az általa az elsőfokú eljárás során előadottakat.
Kiemelte, hogy helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a tárgybeli támogatás közpénz, az arra vonatkozó adat közérdekű adat. A sportszervezetek éppen az állami feladat ellátásban való aktív közreműködésük okán - az ahhoz kapcsolódó jogcímekkel összefüggésben - jutnak e közpénzhez, melyet más célra nem használhatnak fel. A támogatás közpénz jellegét egyértelműen alátámasztják az Európai Bizottság C (2011)7287. számú határozata (58), (65) és (82) bekezdésében foglaltak. Utalt a Kúria Pfv.IV.21.175/2017. számú, azonos tárgykörben született ítéletére, mely ugyancsak kimondta a TAO támogatások közpénz jellegét, és kötelezte az adott per alperesét az adatok kiadására, mely Kúriai ítélet éppen az alperesi fellebbezésben jelzett Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.467/2016/3. számú ítéletét változtatta meg.
Kettős alapon köteles az adatok kiadására az alperes, egyrészt amiatt, mert közpénzt használ fel, másrészt amiatt is, hogy a kiadni kért adatok az alperes egyéb közfeladatot ellátó szervként végzett tevékenységével kapcsolatosak, közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. Az egyéb közfeladatot ellátó szerv Infotv. 26. § (1) bekezdés szerinti fogalma szűkítő értelmezése esetében a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog sérül.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta, azt helyesen állapította meg. Érdemi döntése - annak indokaira is kiterjedően - helytálló, megváltoztatására az alperesi fellebbezésben foglaltak nem adnak alapot. Az ítélőtábla csupán az elsőfokú ítélet jogi indokolásának kiegészítése, illetve az alperesi fellebbezésben előadottakra tekintettel tartja szükségesnek az alábbiak kifejtését.
Míg az Alaptörvény a személyes adatot védi, addig a közérdekű adat esetében a hozzáférést és a terjesztést kívánja biztosítani. Az Alaptörvény VI. Cikk (2) bekezdése értelmében emiatt alapvető jogként mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, mely jog csak más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható [Alaptörvény I. Cikk (3) bekezdés]. E jog gyakorlása az alapja annak a társadalmi kontrollnak, melyet nem helyettesíthet - legfeljebb kiegészíthet - az alperesi érvelés szerinti, a Kormányrendelet által rendszeresített támogatás felhasználás ellenőrzési rendszer.
A peres felek között lényegében a vonatkozásban alakult ki jogvita, hogy az alperes a TAO támogatások kapcsán közérdekű (vagy közérdekből nyilvános) adatot kezel-e, s ekként a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog kötelezettjének minősül-e.
A felperes az Alaptörvény és az ágazati jogszabályi rendelkezések összhangját azzal az érveléssel kívánta megteremteni, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti "közfeladatot ellátó szerv" fogalmát az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján tágan, akként kell értelmezni, hogy abba beleértendő valamennyi közpénzzel gazdálkodó szervezet. Emellett - álláspontja szerint - a támogatás közpénz jellegétől függetlenül "tevékenységének jellege alapján" is köteles az alperes az adatok közlésére, arra figyelemmel, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti közfeladatot ellátó szervnek minősül.
Ezzel szemben az alperes érvelését alapvetően arra alapította, hogy önmagában az Alaptörvény egy rendelkezése nem ad lehetőséget egy profitorientált gazdasági társaság adatszolgáltatásra kötelezésére pusztán azért, mert az az állam által biztosított jogokat karol fel. A TAO törvény 22/C. §-a szerinti támogatás nem minősül közpénznek, s az alperes szerződéssel vagy jogszabályi rendelkezéssel átruházott állami, önkormányzati feladatot sem lát el, így nem tekinthető az adatok kiadására köteles, az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti közfeladatot ellátó szervnek.
A jogvita elbírálása kapcsán az ítélőtáblának a TAO támogatás közpénz jellege és a tekintetben kellett állást foglalnia, hogy az alperes erre tekintettel vagy ettől függetlenül - az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti, az adatszolgáltatásra kötelezett személyi körbe tartozik-e, illetve ha nem, úgy más jogszabályi rendelkezés megalapozza-e adatszolgáltatási kötelezettségét.
Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy a jogalkotó a közügyek átláthatósága kapcsán a 2007. évi CLXXI. törvénnyel sem teremtette meg hézagmentesen az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések tényleges összhangját. Ugyanakkor a jogvita elbírálása szempontjából nincs annak döntő jelentősége, hogy az Alaptörvény és az Infotv. összhangját és az alperes adatkiadási kötelezettségét az alábbi fordulatok közül melyik teremti meg:
A) Minden alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéstől - így az Infotv. személyi hatályától is - függetlenül, önmagában a közpénz kezelésének ténye alapján, az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséből fakadóan terheli az alperest az adatok kiadására vonatkozó kötelezettség.
B) Az alperes az állami vagyonnal (közpénzzel) való gazdálkodása miatt - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdése utaló rendelkezése helyes értelmezése folytán - az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti alanyi körbe tartozik.
C) Az alperes - tevékenysége mibenléte miatt - az előzőektől függetlenül is közfeladatot (is) ellátó szervnek minősül [Infotv. 26. § (1) bek.]
Az ítélőtábla álláspontjának összegzése az, hogy az alperes a TAO törvény 22/C. §-a szerinti támogatások kapcsán közpénzt használ fel, így az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése értelmében közérdekű adatot kezel. A TAO törvény szerinti támogatás - a támogatási forma egészét vizsgálva - állami támogatás, melyre "megfelelően" irányadó a 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdése utaló rendelkezése. Erre figyelemmel nem csupán az Alaptörvényből (A verzió), hanem a tételes ágazati jogi rendelkezésekből is levezethető az, hogy alperesre is alkalmazandó az Infotv. 26. § (1) bekezdése (B és C verzió).
I.
Alaptörvényi rendelkezések:
A TAO támogatás közpénz jellege
(A esetkör)
A TAO támogatás eltérített adó, annak állami támogatás jellegét támasztja alá az - EUMSZ 288. cikke szerint teljes egészében kötelező - Európai Bizottság C (2011) 7287. számú határozata (69) és (82) bekezdése. A cél szerinti felhasználásáig az állami támogatás e jellegét megőrzi, amit igazol az is, hogy a Kormányrendelet 14. § (2) bekezdése alapján a nem vagy nem a célnak megfelelően felhasznált támogatást - nem a támogató, hanem az állam részére - vissza kell fizetni.
A TAO támogatást nyújtó gazdálkodó szervezetek ugyanis - jogszabályi felhatalmazás alapján - társasági adójuk egy meghatározott részét nem fizetik be a költségvetésbe, ezáltal az állam adóbevételről mond le, s azt közvetett módon - általa meghatározott célok finanszírozására - állami illetve sportág szakszövetségi ellenőrzés mellett átirányítja. A TAO támogatás felhasználásával kapcsolatos adatok akkor is közpénzre vonatkoznak, ha ezen összegek ténylegesen nem kerülnek be a költségvetésbe, hanem az állam által meghatározott irányba "eltérítik" őket. Helyesen mutatott rá fellebbezési ellenkérelmében a felperes, hogy a TAO támogatás közpénz jellegét támasztja alá az Európai Bizottság C (2011) 7287. számú határozat (20), (58), (65), és (82) bekezdése is.
A közérdekű adatok körén belül is alapvető jelentőségűek a közpénzekkel és a nemzeti vagyonra vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos adatok. Emiatt az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése ezeket ki is emeli, s előírja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet közérdekű adatként köteles a nyilvánosság előtt elszámolni e tevékenységével. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséhez fűzött kommentár is akként fogalmaz, hogy a közpénzekkel történő nyilvános elszámolás kötelezettsége az érintett szervezeteket jellegüktől függetlenül terheli (Kerszöv-Complex Jogtár Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséhez fűzött magyarázata).
Az Alkotmánybíróság ennek megfelelő gyakorlata szerint a közérdekű adat szolgáltatására irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol [3026/2015. (II. 9.) AB határozat indokolás 19. bekezdés; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat indokolás 30. bekezdés]. Az Alkotmánybíróság 21/2013. (VII. 19.) AB határozatának 35. bekezdéséből és 8/2016. (IV. 6.) AB határozat 17. bekezdéséből következően a nyilvánosságot a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles biztosítani, így a közfeladatot ellátó szerveken kívüli szervezetek is.
A Kúria több határozatában maga is rámutatott, hogy az úgynevezett TAO támogatás "eltérített" adóbevételként közpénznek minősül, ezért a vele való gazdálkodásra - így a támogatás felhasználására - vonatkozó adatok az Alaptörvény 39. Cikk (2) bekezdése szerint közérdekű adatnak minősülnek, s az adatkezelő azok kiadására közvetlenül az Alaptörvény alapján is köteles. (Kúria Pfv.IV.21.175/2017/14., Kúria Pfv.IV.21.135/2017/10.).
II.
Ágazati jogi rendelkezések
(B és C esetkör)
A fenti kötelezettség azonban az ágazati jogi rendelkezések - Alaptörvény 28. cikkének megfelelő - alábbi értelmezése útján is levezethető.
A TAO támogatás közpénz jellegének megmaradása folytán az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdése utaló rendelkezése a TAO támogatásra is alkalmazandó.
Az 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja értelmében - az 1. § (6a) bekezdése és 35. § (2a) bekezdése szerinti esetben - állami vagyonnak minősül az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszköz is. A törvény perbeli esetre vonatkoztatható 1. § (6a) bekezdése értelmében a törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is).
A törvény 5. § (2) bekezdése utaló rendelkezése szerint az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó - azaz az Infotv. 26. §-a hatálya alá eső - szervnek vagy személynek minősül közfeladat ellátására vonatkozó szerződés hiányában is. (BDT 2017.3775) (Megjegyzi az ítélőtábla, hogy "a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény" szövegezés az Infotv. előzményének minősülő 1992. évi LXIII. törvény címére utal, de az alatt az Infotv. értendő.)
A fenti értelmezés feleltethető meg az Alaptörvény 28. Cikke szerinti azon iránymutatásnak, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az Alaptörvény 28. cikke megfelelő alkalmazása mellett indokolt, hogy - típusától, szervezeti formájától függetlenül - az adatnyilvánosság szempontjából az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szervvel azonos jogállású szervként tekintsünk az alperesre is.
Az Alaptörvény VI. cikke alapján - az Infotv. preambuluma szerint kifejezetten az Alaptörvény végrehajtásaként - az Infotv. 3. §-ának 5. pontja határozza meg általános jelleggel a közérdekű adat fogalmát. Ennek értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Az Alaptörvény által (is) közérdekű adatnak minősített a kiadni kért adatkör. A 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyes értelmezésével közfeladatot ellátó szervnek minősül az alperes, így - külön jogszabályi rendelkezés és közfeladat ellátására vonatkozó szerződés nélkül is - értelemszerűen alkalmazni kell reá az Infotv. rendelkezéseit is, így a kért adatok kiadására köteles.
III.
Az adatszolgáltatás korlátai
Az adatszolgáltatást az Infotv. 27. §-a szerinti korlátok (közöttük az üzleti titok) nem gátolják. E tekintetben az ítélőtábla mindenben osztja az elsőfokú bíróság által kifejtetteket, azt megismételni szükségtelennek tartja.
Az adatszolgáltatást az adótitok sem korlátozza, hiszen a felperes nem a támogatást nyújtó adózókkal összefüggésbe hozható adatokról, hanem a támogatás felhasználásával kapcsolatban kért tájékoztatást. Az adatigénylés a TAO törvény szerinti adókedvezményből eredő célhoz kötött támogatással volt kapcsolatos, azaz az alperes gazdálkodásához kapcsolódó adatok egy korlátozott köréhez, s nem az alperesi gazdálkodás átfogó (számlaszintű, illetve tételes) ellenőrzésre irányult, mely adat megismerésre az Infotv. 30. § (7) bekezdése szerint külön törvény rendelkezései az irányadók.
Egyébként az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti "szükségességi-arányossági" teszt elvégzése esetén sem képezhetné a keresetben kért adatok kiadásának akadályát az adótitokra való hivatkozás, melynek a perbeli esetben meg kell hajolnia a közérdekű adat megismeréséhez való jog előtt.
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Pf.I.20.044/2019/7/I.)