Adatkezelés vagy adatfeldolgozás? Példákkal

Megosztás Tetszik

Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint az egyes adatkezelőknek osztályozniuk kell magukat aszerint, hogy a saját nevükben, vagy mások utasításai alapján kezelik a személyes adatokat. Előbbiek adatkezelők, utóbbiak pedig adatfeldolgozók. Nézzük, hogyan kell a két kategóriát megkülönböztetni, és miben térnek el az azokba tartozók a kötelezettségei.

Az adatkezelő az adatkezelési tevékenység ura

Adatkezelő a GDPR 4. cikke alapján az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Ha önállóan határozza meg, abban az esetben adatkezelőről, ha más adatkezelővel együtt teszi ezt, akkor közös adatkezelőről beszélünk. Az adatkezelő mindig az adatkezelés ura, amely sok esetben szakmai, ágazati szabályok hatálya alatt is áll. Ez pedig azért fontos, mert ha ezen szabályok az adatkezelőre önálló kötelezettségeket telepítenek, abban az esetben éppen azt az önállóságát teremtik meg, mely okán adatkezelőnek minősülhet.

A minősítés terén egyebekben nincs sok támpont, hiszen az EU 29. munkacsoportjának korábbi iránymutatásai is csupán általános elveket fektetnek le. Esetről esetre kell tehát megvizsgálni azt, hogy az adott tevékenység melyik kategóriába tartozhat. Fontos arra is rámutatni, hogy egy adott tevékenység a körülményektől függően éppúgy lehet adatkezelői, mint adatfeldolgozói.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be, mi különbözteti meg egymástól a két státuszt!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.