hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi home office és az adózás – a munkáltató nem dughatja homokba a fejét

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

A távmunka előtérbe kerülésével egyre több munkavállaló szeretne külföldön, az ideiglenes otthonában dolgozni. Ilyen esettel találkozhatunk amikor a munkavállaló hozzátartozója, házastársa, barátja, szülei külföldön dolgoznak, vagy csupán a környezet, éghajlat, kultúra stb. miatt a munkavállaló rendszeresen látogat egy meghatározott országba, és ott hosszabb- rövidebb időn keresztül dolgozik. Cikkünkben adózási szempontból gondoljuk át ki viseli az kockázatot és kinek kell helyrehozni a hibát, ha később kiderül, hogy a munkavállaló külföldről végezte a munkát.

A munka törvénykönyve szabályai szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló munkafeladatait rendszeresen távolról, tehát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi, tipikusan számítástechnikai eszköz útján továbbítja munkája eredményét a munkáltató részére. Az utóbbi időben még a távmunka esetén is rugalmassá váltak a szabályok, nem beszélve a home office-ban történő munkavégzésről, amikor a munkáltató nem köt írásban megállapodást, sőt előfordulhat, hogy még arról sincs tudomása, hogy a munkavállaló külföldön végzi a munkát.

Gondoljanak arra a szituációra, amikor a munkavállaló nem kéri a munkáltató engedélyét a külföldi munkavégzéshez, a munkáltatónak nincs tudomása arról, hogy a munkavállaló ténylegesen hol dolgozik! A munkáltató az általános előírások szerint vonja a személyi jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítási járulékot, fizeti a szochót, mintha a dolgozó Magyarország területén végezné a munkáját.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a munkáltató tudomást szerez arról, hogy a külföldi tartózkodás rendszeressé vált, a munkavállaló huzamosabb időn át külföldi home office keretében végezte a munkáját. Erre fény derülhet például

– a fogadó ország idegenrendészeti szabályaiból következően,

– tartózkodási engedély kérésekor,

– uniós regisztrációnál,

– bérleménybe történő bejelentkezésnél – legyen az magánház, panzió, vagy szálloda – védettségi igazolásokból, vizsgálatokból,  

– nem várt megbetegedés, baleset miatti egészségügyi ellátás igénybevételével összefüggésben, továbbá

– esetleges külföldi hatóságok általi megkeresésnél, vagy akár

– a közösségi médiából.

Amikor a munkáltató a fentiekről tudomást szerez, visszamenőlegesen meg kell vizsgálnia, hogy ez a körülmény változtat-e a magánszemély adókötelezettségén, melynek következtében a munkáltatót terhelő közteherfizetési kötelezettségek is változhatnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, hogyan befolyásolja az adózási, járulékfizetési kötelezettségeket a munkavállaló illetősége, és mit kell tennie a munkáltatónak, ha a tudomására jut, hogy a dolgozó huzamosabb ideig külföldről végzi a munkáját!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alapanyag árának számlára történő utalása és számlázás

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő bevétele

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őcsg adózása kilépő tag esetében

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs