Március végén, illetve április elején több olyan törvényjavaslatot is benyújtott a kormány, melyek adózással kapcsolatos előírásokat érintenek. Írásunkban ezek közül az áfatörvény, az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tervezett módosításait ismertetjük.
A veszélyhelyzetre hivatkozva két törvényen – a számvitelin és az adózás rendjén – is kozmetikázott a minap a kormány. Rendeletében a korábbiakhoz képest kiterjesztő és szűkítő előírások is vannak.
Nyolc rendelet – közöttük a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 18/2024. kormányrendelet –, valamint tíz határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 14. számában.
Az adók 2024. évi változásait több menetben módosította az Országgyűlés, illetve a rendeleti jogalkotással túlságosan is összebarátkozó kormány. Az utóbbi becsületére legyen mondva, hogy még a tavaszi ülésszakban törvényesített több tucat rendeletet.
Sokasodhatnak az adózók, de az adóhatóság feladatai is, ha az Országgyűlés elfogadja az október 31-én benyújtott T/5893-as számú őszi adócsomagot.
Az adóbírság lényegében egy adózót érintő, a terhére megállapított adókülönbözet. Lényege, hogy ha az adózónak adóhiánya (meg nem fizetett adója) vagy jogosulatlanul igénybe vett támogatása van, akkor az adóhatóság adóbírságot állapít meg.
A június 6-án benyújtott törvényjavaslat szövegéhez képest az elfogadott módosító csomag néhány lényegi változást tartalmaz a magánalapítványokkal és bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos, már idén hatályba lépő új szabályokat illetően. Ezen felül új fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezettek be a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásokra vonatkozóan, továbbá a törvénycsomag az utolsó pillanatban a fémkereskedelmet érintő szabályokkal is kiegészült. A munkaerőkölcsönzők esetében az általuk kölcsönzött munkavállalók miatt helyi adó telephely a munkavállalók által ledolgozott 1440 óra helyett 21 000 óra esetén keletkezik, a napilapok áfakulcsa pedig 0 százalék lesz 2024-től – írja sajtóközleményében az Andersen Magyarország.
Az Országgyűlés július 4-én elfogadta a T/4243. számú törvényjavaslatot, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról. Az EY hírlevelében összefoglalta az egyes adótörvényeket érintő fontosabb, végleges változtatásokat, utalva a benyújtott törvényjavaslathoz képest bekövetkezett módosításokra. A parlamenti vita során a társasági adót érintően történtek érdemi módosítások, új fejlesztési adókedvezményi forma igénybevételére nyílik majd lehetőség.
2023. június 28-án módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön a belföldön letelepedett adóalanyok külföldi áfa-visszatérítésével kapcsolatos ügyek intézésére is bejelenthető állandó meghatalmazás – tette közzé csütörtökön honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Magyar Közlöny 70. számában, 2023. május 11-én az általános forgalmi adó és adózás rendjének szabályait érintő módosítások is megjelentek.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 27-én visszautasította az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 20. § (5) bekezdés b) pontja elleni alkotmányjogi panaszt (adóügyben hozott közigazgatási határozat).
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság osztalékot fizetne ki a tulajdonos részére, amely egy másik gazdasági társaság. Mindkét cég mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az ügyvezető készpénzben szeretné az osztalékot kifizetni a magas bankköltség elkerülése miatt. Arra hivatkozik, hogy az Art. 114. §-a szolgáltatást és termékértékesítést említ, az osztalékfizetés pedig nem szerződésben meghatározott szolgáltatás, nem termékértékesítés. Így szerinte nincs akadálya annak, hogy a több millió forint összegű osztalékot készpénzben fizesse ki a cég. Kérem, szíveskedjen választ adni arra, elfogadható-e ez az érvelés, illetve ennek alkalmazása esetén milyen szankció várható? Köszönöm válaszát!
A Magyar Közlöny 192. számában kihirdettek az adózás rendjéről szóló törvény helyébe lépő három új törvényből kettőt.
Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Önálló törvény rögzíti a vámeljárásokra vonatkozó szabályokat, és ugyancsak külön jogszabályt alkotott a parlament az adóhatóság végrehajtási tevékenységéről.
Megújult struktúrában tartalmazza az alapelveket az – Országgyűlésben már a részletes vitán is túljutott – adózás rendjéről szóló törvényjavaslat. A teljesen új jogszabály frissített szerkezetben taglalja az alapelveket, kiterjeszti hatályát a bizalmi vagyonkezelésre, néhol pedig pontosítja, illetve átírja a jelenlegi értelmező rendelkezéseket. Ezúttal a kódex első négy fejezetét ismertetjük.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték