Az Andersen elemzése a tavaszi adócsomagról

Megosztás Tetszik

A június 6-án benyújtott törvényjavaslat szövegéhez képest az elfogadott módosító csomag néhány lényegi változást tartalmaz a magánalapítványokkal és bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos, már idén hatályba lépő új szabályokat illetően. Ezen felül új fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezettek be a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásokra vonatkozóan, továbbá a törvénycsomag az utolsó pillanatban a fémkereskedelmet érintő szabályokkal is kiegészült. A munkaerőkölcsönzők esetében az általuk kölcsönzött munkavállalók miatt helyi adó telephely a munkavállalók által ledolgozott 1440 óra helyett 21 000 óra esetén keletkezik, a napilapok áfakulcsa pedig 0 százalék lesz 2024-től – írja sajtóközleményében az Andersen Magyarország.

TÁRSASÁGI ADÓ

Veszteségelhatárolás

Az elfogadott törvény alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett (és még rendelkezésre álló) elhatárolt veszteség felhasználhatóságára vonatkozó időbeli korlát megszűnik. Ezentúl korlátlan ideig, azaz nem csak legkésőbb a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet érvényesíteni a 2015-ig keletkezett veszteséget.

Törvényi szintre emelkedik az a rendelkezés, amely szerint a csődeljárás vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt kell alkalmazni akkor is, ha olyan kötelezettségről van szó, amelynek elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor. Korábban ezt egy veszélyhelyzeti kormányrendelet rögzítette.

Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma

A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma bővülni fog azzal az esettel, ha az ilyen jellegű ingatlant az adózó a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tagja a részesedést ugyanazon évben vezeti ki a könyveiből. Ebben az esetben a vonatkozó 75 százalékos arányszámot a tranzakciót megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásban szereplő adatok alapján kell kiszámolni. Ezt a szabályt a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésekre is szükséges lesz alkalmazni.

Adóalap-módosító tételek

A törvény a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatban pontosítja az átruházó társaság által alkalmazható és alkalmazandó adóalap-módosító tételeket. A módosítás tartalmi változást nem jelent, csupán átemeli a számviteli törvény által e tekintetben használt szófordulatokat. Az adóalap-módosításkor az átruházónak továbbra is a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kell figyelembe vennie.

Enyhítést tartalmaz az elfogadott törvény egyes adományok társasági adó szempontú levonhatóságával kapcsolatban. Ezentúl ugyanis külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősül a társasági adó alapjában a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára visszafizetési kötelezettség nélkül (és adomány jogcímen) adott támogatás, juttatás.

A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek a korábbi szabályozás alapján nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősültek, így a társasági adó alapját növelték. Az elfogadott törvény ezt a tételes tilalmat feloldja, amely következtében az ilyen jellegű kiadások is érvényesíthetőek lesznek társasági adó szempontból.

Fejlesztési adókedvezmény – új jogcím

A törvényjavaslathoz képest új rendelkezés, hogy az úgynevezett Válságközlemény rendelkezéseivel összhangban ezentúl fejlesztési adókedvezmény érvényesíthető a számított társasági adófizetési kötelezettség maximum 80 százalékáig olyan beruházás megvalósítása esetén, amely a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű.

Az adókedvezmény akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezés gyártására, a berendezés gyártásához tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú alkatrész gyártására, valamint ezek gyártásához szükséges nyersanyag előállítására vagy visszanyerésére irányuló beruházásokkal összefüggésben vehető igénybe.

Az új jogcím átmeneti adókedvezménynek minősül, a benyújtott kérelmeket az adópolitikáért felelős miniszter utoljára 2025. december 31. napján veszi majd nyilvántartásba.

Az átmeneti adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költségének 15 százalékát (Budapesten), illetve 35 százalékát (Budapesten kívül).

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Adóelőleg meghatározása egyszerűsített adóalap esetén

A kisvállalkozóknak 2023. január 1-jétől lehetőségük van a helyi iparűzési adóalapjuk különböző bevételi sávok figyelembevételével, fix összegben történő megállapítására. A törvény az adóalapnak az ezzel a módszerrel történő meghatározására való áttérés évére vonatkozóan már most is speciális szabályokat tartalmaz az adóelőleg kiszámítására. A jelenlegi szabályok szerint azonban annak a kisvállalkozónak, aki az előző adóévében a 25 millió Ft, illetve a 120 millió Ft feletti bevételt elérte, de az adóévben új önkormányzat illetékességi területén telephelyet nyit, vagy székhelyét oda áthelyezi, nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. Az elfogadott törvénymódosítás ezt a helyzetet rendezi, az ilyen esetben ugyanis 2024. január 1-jétől az adóelőleget a következők szerint kell megállapítani: a legmagasabb, azaz a 8,5 millió Ft-os fix összegű adóalapot az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira kell arányosítani, majd az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel szorozni.

A légitársaságokat és a munkaerő-kölcsönzőket érintő új szabályozás

2024. január 1-jétől az elfogadott törvénymódosítás a légi személyszállítást vagy munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozókra vonatkozóan jelentős változásokat léptet életbe.

A légi személyszállítást végző vállalkozók (vagyis azon vállalkozók, akik nettó árbevételének legalább 75 százaléka az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) esetében ugyanis helyi adó telephelynek minősül annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. Ezzel párhuzamosan ezen vállalkozások nettó árbevételét is meghatározza a jogszabály, amely a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ellenértékkel egyezik meg. A helyi adókról szóló törvény mellékletének módosításával sajátos adóalap-megosztási módot is meghatároz a jogalkotó ezen vállalkozók számára, és a külföldre jutó adóalaprészük számításának módját is definiálja.

Az elfogadott törvénymódosítás az eredeti javaslatot annyiban egészítette ki, hogy e szabályokat az érintett társaságok már a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóévük adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatják.

Az Mt. szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén minden olyan önkormányzat illetékességi területe telephellyé válik (és így az önkormányzat jogosult lesz az iparűzési adóra), ahol a kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen egy minimálisan meghatározott időtartamban munkát végeznek. A törvényjavaslat során ez az időtartam 1440 óra volt, melyet a végleges törvényben 21 000 órára emelt fel a jogalkotó.

Egyéb módosítások

A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve, hogy vállalkozási tevékenységet ekkor ténylegesen nem végez. A törvénymódosítás szerint azonban azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül egybefüggően kevesebb mint 181 napig szüneteltetik, adóalanyok maradnak, így mentesülnek az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs terhektől (záró bevallás beadása, változásbejelentés).

A törvénymódosítás technikai módosításokat tartalmaz a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás nettó árbevételét növelő tételekre vonatkozóan IFRS alkalmazása esetén.

Ezek a módosítások szintén 2024. január 1-jétől lépnek életbe.

Gépjárműadó

2024. január 1-jétől a gépjárműadót egy összegben, minden év április 15-éig kell megfizetni a törvénymódosítás alapján. Erre a magánszemélyek öthavi részletfizetési engedélyt kérelmezhetnek.

A törvénymódosítás bővíti az adómentességek körét, mivel az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válik a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Továbbá üzembentartóként is mentesülnek ezek a személyek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.

Jogtechnikai módosításként törlik a „Z” rendszám betűjelet a jogszabályból, tekintettel arra, hogy a rendszámok képzésének megváltozása miatt az ideiglenes rendszámtáblák is változtak, és az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett egységesen „I” betűjelűeket adnak már ki az ideiglenes rendszámok esetében.

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

A járulék alapjának meghatározása

Az elfogadott törvény értelmében az innovációs járulék alapjának meghatározása transzferár szempontból összhangba került a helyi iparűzési adó alapjával. Az innovációs járulék alapjának meghatározása során a szokásos piaci árat a társasági adózás rendszerében előírt módszertan szerint szükséges meghatározni.

A kisvállalati adóalany választása

Az új szabály a KIVA alanyok számára megteremti a lehetőséget, hogy amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezettek, akkor az adóalapot az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalap szerint határozzák meg (azaz a KIVA alapjának 20 százalékkal növelt összege után is megállapíthatják).

A fenti lehetőség választható, bejelentéshez kötött és adóévre szól. Az új járulékalap meghatározás első alkalommal a KIVA-s adózó 2023. adóévére is alkalmazható, feltéve, hogy a vonatkozó bevallási határidő még nem járt le.

Robin Hood-adó

Törvényi szintre emelkednek a veszélyhelyzeti rendelkezések

A módosítás értelmében 2023. augusztus 1-jével hatályát veszti a 816/2021. kormányrendelet, amely a Robin Hood-adó tekintetében a veszélyhelyzet kapcsán bevezetett módosításokat tartalmazza, a veszélyhelyzeti rendelkezések azonban beépülnek a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénybe.

Az új szabályozás egyértelműsíti azt a veszélyhelyzeti rendelkezést, hogy abban az esetben, amennyiben az adóalany adóköteles tevékenységen kívüli tevékenységet is végez, az adóalapját az adóköteles tevékenység árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában kell megosztania.

Az arányosítás során annak a kőolajterméket értékesítő kereskedőnek, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti, az adóalapját a külföldről és a belföldről beszerzett kőolajtermék arányában kell megosztania. A módosítás értelmében annyival változik a veszélyhelyzeti rendelkezés, hogy a Magyarországon értékesített kőolajtermék lesz adóköteles, illetve az arányosítás során a külföldről és belföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételnek nem az eladott áruk beszerzési értékén (ELÁBÉ) belül, hanem az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül képviselt arányát szükséges figyelembe venni.

A módosítás értelmében a fenti arányosításról nyilvántartást is kell vezetniük az adóalanyoknak. Ennek kötelező tartalmi elemei:

• a fenti mechanizmus szerint kialakított arányszám,

• az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értéke,

• a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értéke, valamint

• a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értéke.

A fenti módosítások 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba. A módosítás a javaslathoz képest rögzíti, hogy az arányosítást és az arra vonatkozó nyilvántartást első alkalommal a 2023. évi adókötelezettség tekintetében szükséges alkalmazni, illetve elkészíteni.

Az energiaellátó fogalmának módosulása

A módosítás értelmében a kőolajtermékekhez kapcsolódóan módosul az energiaellátó fogalma, és így a Robin Hood-adó alanyának minősül a kőolajtermék-előállító, kőolajtermék nagykereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, aki az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti.

Az energiaellátó fogalma szintén 2023. augusztus 1-jével módosul a fentiek szerint.

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

Határon átnyúló átalakulások

Az elfogadott törvényben pontosítják, hogy a határon átnyúló átalakulások tekintetében a számviteli törvény(a továbbiakban: Sztv.) általános átalakulásokat érintő rendelkezésein túlmenően a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény szabályait is megfelelően kell alkalmazni. Utóbbi jogszabály a Sztv. rendelkezéseihez képest egyéb speciális előírásokat is tartalmaz a határon átnyúló átalakulások vonatkozásában.

A rendelkezést a 2024. évben induló üzleti évre már kötelező lesz alkalmazni, a 2023. évben induló üzleti év esetében azonban csak lehetőség.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés honlapon való elérhetősége

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre irányuló szabályokat kiegészítették azzal, hogy a jelentésnek legalább öt egymást követő évben elérhetőnek kell lennie az adott társaság honlapján a folyamatos megtekinthetőség érdekében. A szabály vonatkozik a Sztv. szerinti, a jelentés teljeskörűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatra is.

Ez a szabály 2024. június 22-én vagy az azt követően induló üzleti évre alkalmazandó.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Családi adókedvezmény

Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeli azt a már veszélyhelyzeti kormányrendelet értelmében hatályos szabályt, mely szerint, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik a magánszemély, akkor a családi adókedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe.

A módosítás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy a családi pótlékra saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő magánszemély a kedvezmény igénybevételére jogosult személyre vonatkozó választásukat az adóbevallásban megváltoztathassák.

Úgy egészítették ki a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalmát, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is nyilatkozni kelljen majd.

30 év alatti anyák kedvezménye

Szintén törvényi szintre emeli a módosítás a 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó kedvezményére vonatkozó szabályokat.

A személyi jövedelemadó kedvezményre az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő jogosult, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

A 30 év alatti anya a kedvezményt a tételesen felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében érvényesítheti. Az adókedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető. Ez 2023-ban havi 499 952 forint.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30. életévét betölti.

Bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon

Az elfogadott törvény alapján a kihirdetést követő 60 napon túl létrejött bizalmi vagyonkezelések és meglévő bizalmi vagyonkezelésbe további vagyonelem átadása esetén jelentősen módosul a jelenlegi kedvező adózási környezet.

Eszerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyont rendelő személy vagyonrendelése, illetve a magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély alapítványba történő vagyonrendelése ellenérték fejében történő átruházásnak (értékesítésnek) fog minősülni. A szabályt a rendelkezés hatályba lépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, illetve azon magánalapítvány esetében kell alkalmazni, melynek bejegyzését a hatályba lépést követően kezdeményezték. Az új szabályt ezen felül a már meglévő bizalmi vagyonkezelés és bejegyzett magánalapítvány esetén a hatályba lépést követően, további vagyonelem átadására vonatkozóan is alkalmazni kell majd.

Az értékesítésből származó jövedelem az átadott vagyoni érték azon értéke, melyen a kezelt vagyon, illetve az alapítvány számviteli nyilvántartásba vette, csökkentve az átadott vagyon általános szabályok szerint megállapított szerzési értékével. Ezen nyilvántartási értékről a vagyonkezelőnek vagy a magánalapítványnak a vagyonátadást követő 30 napon belül igazolást kell kiállítania a vagyonrendelő, az alapító vagy csatlakozó részére, majd az igazolásban szereplő adatokról az adóhatóság felé is adatot kell szolgáltatni az erre rendszeresített nyomtatványon.

A jövedelem adókezelése az átadott vagyonelem tárgyától függ majd, így a jövedelem minősülhet ingatlanértékesítésből származó jövedelemnek vagy akár árfolyamnyereségnek is.

A magánszemélynek a jövedelmet az értékesítés adóévéről szóló adóbevallásában kell majd bevallania és az adóbevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig megfizetnie. Továbbá a magánszemélynek lehetősége nyílik arra, hogy ezen adót három egyenlő részben állapítsa meg, ezáltal az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, míg a második és harmadik részletet a következő adóévek kötelezettségeként vallja be és fizesse meg.

Az elfogadott törvény meghatározza továbbá a bizalmi vagyonkezelésből és magánalapítványból juttatott (nem pénzbeni) vagyon szerzési értékére vonatkozó szabályokat is. A rendelkezések alapján a kiadott vagyoni érték szerzési értéke az az érték, melyen a kezelt vagyon a magánalapítvány számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepelt. A rendelkezés hatályba lépését megelőzően átadott vagyon terhére történő juttatásnál (azaz már meglévő bizalmi vagyonkezelések esetén) a szerzési értékre vonatkozó szabály a hatálybalépést követő három év eltelte után kiadott vagyoni érték esetében alkalmazandó. Amennyiben a juttatott vagyont a kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon által nem pénzben juttatott osztalékként szerezték meg, a vagyon szerzési értéke a vagyoni érték megszerzése időpontjára számított szokásos piaci érték.

A törvény alapján a szerzési értékről a vagyonkezelő és a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül köteles tájékoztatni a kedvezményezettet, illetve adatot kell majd szolgáltatnia az adóhatóság felé.

A módosítás értelmében a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték juttatása adómentes bevételnek minősül, ugyanakkor adóköteles lesz az e juttatással összefüggésben a kezelt vagyonnál, illetve a magánalapítványi vagyonnál felmerülő költség, ráfordítás. Például a bizalmi vagyonkezelésre rendelt üdülő ingyenes használata adómentes, ugyanakkor az üdülő kezelt vagyon által fizetett rezsiköltsége már személyi jövedelemadó tárgya lesz. Ezen rendelkezést a már meglévő bizalmi vagyonkezelés, magánalapítványi vagyon terhére történő juttatás esetén is alkalmazni kell majd, amennyiben a juttatásra a hatályba lépést követően kerül sor.

A jövedelem utáni adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség/ráfordítás elszámolása időpontja (hónapja) kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon, határidőre kell bevallani és megfizetni.

A törvénymódosítás pontosítja az osztalék fogalmát a kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon tekintetében. A rendelkezés szerint bizalmi vagyonkezelés esetén osztaléknak minősül a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték, míg magánalapítvány esetén a számviteli szabályok szerint felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni érték.

Fontos kivételt is megfogalmaz a törvény, miszerint, ha az átvevő a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg a vagyoni érték tulajdonjogát, úgy ezen ügylet nem minősül értékesítésnek.

További sajátos rendelkezés, hogy ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony feltételei alapján a kedvezményezett a vagyoni értéket a vagyonrendelő elhunytával szerzi meg, úgy a vagyonrendelőnek nem kell az adót megfizetnie, csak tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni az adóbevallásában. Azonban, ha utóbb megváltozik a szerzés módja, úgy a vagyonkezelőnek értesítenie kell erről a tényről az adóhatóságot, és az adót 20 százalékkal növelt összegben kell megfizetni a vagyonkiadást követő 30 napon belül. Amennyiben a vagyonrendelő nem fizeti meg és nem végrehajtható nála az adótartozás, az adóhatóság határozattal kötelezi majd a kedvezményezettet az adó megfizetésére.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

A törvény 2024. január 1-jei hatállyal egyértelműsíti, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügylettel kapcsolatos veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek nem származott bevétele a tárgyévben ilyen ügyletből. Ezáltal az adókiegyenlítés révén a következő két évben elért nyereségének adóját csökkentheti a tárgyévi veszteségre jutó adó összegével.

Ezen felül a módosítás értelmében bővítik a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások felsorolását az Szja tv. szerinti jövedelemként megszerzett kriptoeszköz értékével is. Eszerint megszerzésre fordított kiadásnak kell tekinteni például a tárgyévben kriptoeszköz formájában kapott osztalékjövedelem összegét is tekintettel arra, hogy az már a jövedelem megszerzésekor más jogcím szerint adóköteles juttatás volt.

Munkába járás költségének megtérítése

A módosítás 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeli azt a már veszélyhelyzeti kormányrendelet értelmében hatályos szabályt, mely alapján a külön kormányrendelet szerinti munkába járás jogcímén juttatott jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés összege kilométerenként 15 forint helyett 30 forint.

Önkéntes kölcsönös pénztár

A törvényi rendelkezések értelmében a magánszemély csak egy önkéntes kölcsönös pénztárt jogosult megjelölni a bevallás rendelkező nyilatkozatában akkor is, ha egyébként több pénztárnak is tagja. Az elfogadott törvény alapján 2024. január 1-jét követően az adóhatóság az adóbevallási tervezetben az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárat fogja figyelembe venni.

80 százalékos költséghányad alkalmazása

Az elfogadott módosítás értelmében 2023. augusztus 1-jei hatállyal a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók is jogosultak a 80 százaléos költséghányad alkalmazására.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt szerzett bevétel, felmerült kiadás

Az elfogadott törvény alapján a szüneteltetés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozási tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték a szüneteltetés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, míg a szüneteltetés kezdő napjától az addig végzett tevékenységre tekintettel igazoltan felmerült kiadás a szüneteltetés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek minősül. Következésképpen 2024. január 1-jét követően rendezi a törvény, hogy a szüneteltetés(ek) ideje alatt befolyt bevételek és felmerült kiadások az általános szabályok szerint legyenek elszámolhatóak év közben.

Vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak juttatott bevétel

A módosítás 2024. január 1-jétől rendezi a vagyonrendezési eljárás keretében a társas vállalkozás vagyonából szerzett bevétel adókezelését. A rendelkezés értelmében a volt tagnak a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követő vagyonrendezési eljárás folyamán a társaság vagyonából juttatott pénzbeli, illetve nem pénzbeni kifizetés az egyéb jövedelmek között lesz nevesítve. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben a volt tagnak nem a vállalkozásból kivont jövedelem szabályai szerint, hanem az egyéb jövedelemre irányadó rendelkezések alapján kell teljesítenie adókötelezettségét.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Az elfogadott törvény egyszerűsíti az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalap számítását tevekénységük szünetelése esetén. A jelenlegi szabályok alapján a szocho adóalap számítása során nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyre az egyéni vállalkozó a tevékenységét szüneteltette, azonban a módosítás következtében a szüneteltetés csak teljes naptári hónapra lesz alkalmazható. Tehát az adót teljes hónapra meg kell fizeti azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szüneteltette.

Ezen rendelkezést a 2023. december 31-ét követően megkezdett szüneteltetések esetében kell először alkalmazni.

A kifizető által követendő eljárás egyéb jövedelem juttatása esetében

A törvény meghatározza a kifizető eljárási jellegű kötelezettségeit az Szja tv. szerinti kifizetőtől származó egyéb jövedelem juttatása esetén. Eszerint az Art. rendelkezéseinek megfelelően a kifizetőnek havonta merül fel adómegállapítási, bevallási és fizetési kötelezettsége, kivéve, ha nem a kifizető kötelezettsége az adóelőleg megállapítása.

Változás a szociális hozzájárulási adókedvezményekbe bevonható munkavállalók körében

Az elfogadott törvény értelmében a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek, így utána a vonatkozó adókedvezmény nem érvényesíthető. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

A törvény kiterjeszti a megváltozott munkaképességű személy Szocho tv. szerinti fogalmát, miszerint 2023. augusztus 1-jétől megváltozott munkaképességű személynek minősül az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. Így bővül a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezménybe bevonható munkavállalók köre.

Tbj. szerint külföldinek minősülő személyekre vonatkozó adókötelezettség kiterjesztése

A jelenleg hatályos szabályok szerint nem terheli szocho fizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet, és béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelmet. Azonban a módosítás eredményeként, a törvény kihirdetését követő 31. naptól adókötelessé válik a részükre kifizetett béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás.

Adóbevallás benyújtására nem kötelezett magánszemély adó visszaigénylése

Amennyiben a természetes személy nem köteles bevallás benyújtására és igazolja, hogy ő a Tbj. alapján külföldinek minősül vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményeiben biztosított, akkor a kifizető által a levont adóról kiállított igazolás benyújtásával az adóhatóságnál adóvisszatérítési kérelmet terjeszthet elő. Majd az adóhatóság a természetes személy által megjelölt fizetési számlára utalja el az adókülönbözetet.

Társadalombiztosítás

A biztosítás szünetelése során az egyéni vállalkozás által szerzett jövedelem kapcsán alkalmazandó szabály pontosítása

A törvény egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének ideje alatt, de a szüneteltetést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. általános szabályát. E szerint a biztosítás szüneteltetése alatt a szüneteltetést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szüneteltetés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

A szocho törvény módosításával összhangban, a Tbj. törvény vonatkozásában is alkalmazandó szabály, hogy az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetésére vonatkozó járulékkötelezettség alóli mentesülés csak teljes naptári hónapra alkalmazható. Tehát a járulékot teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szüneteltette.

Ezen rendelkezést szintén a 2023. december 31-jét követően megkezdett szüneteltetések esetében kell először alkalmazni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény mértéke

Az átalányadózó egyéni vállalkozókra bevezetett göngyölítéses járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítási módszer miatt a törvény pontosítja a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékalapot. Eszerint az érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege és az átalányban megállapított jövedelem havi összege közötti különbözet 15 százaléka (ha az pozitív), de legfeljebb a göngyölítéses

KATA

Kifizetőtől történő bevételszerzés pontosítása

Az elfogadott törvény pontosítja a kisadózói alanyiság kifizetőtől történő bevételszerzés következtében való megszűnésének esetét. Egyértelműsíti, hogy csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzett bevétel eredményezi az adóalanyiság megszűnését. A hatályos rendelkezés szó szerinti értelmezése alapján ugyanis akár tőkejövedelem kifizető általi juttatása is eredményezheti az adóalanyiság megszűnését. Továbbra sem módosult az a szabály, hogy az adóalanyiságot nem szűnteti meg az a bevétel, ami a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik.

Kisadózói adóalanyiság megszűnése

Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől pontosítja, hogy a kisadózó annak a hónapnak az utolsó napjával veszíti el adóalanyiságát, amelyikben már nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. Tekintettel arra, hogy a tételes adó alanya csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehetett, a jelenleg még hatályban levő rendelkezés szerint a kisadózó azonnali hatállyal elveszíti adóalanyi jogosultságát.

Amennyiben a fentiek miatt szűnik meg a kisadózó adóalanyisága, a kisadózó a tárgyhónapot követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz ezt a tényt.

Az elfogadott törvény értelmében a főállású kisadózói minősítés megszűnésekor az adóhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését akkor is, ha az adózó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

Törvényi szintre emelték azt a már 2022. szeptember 1-je óta veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján alkalmazandó szabályt, hogy a kifizetőnek nem kell egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizetnie.

Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

Az elfogadott törvény szerint törvényi szintre kerülnek a korábban az extraprofit különadókról szóló kormányrendeletben kihirdetett intézkedések, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapját a minimálbérhez igazodva állapítják meg.

Ennek megfelelően a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a,

• az alkalmi munkára vonatkozóan a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1%-a,

• a filmipari statiszták esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3%-a.

A nyugellátás számítási alapja

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4%-a,

• az alkalmi munkára vonatkozóan és a filmipari statiszták esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8%-a.

A fentieken túl törvényi szintre emelkedett a filmipari statiszták alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme felső határát meghatározó számítási mód is, amelyet továbbra is a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12%-ában kell meghatározni.

Az adóhatóság a minimálbér változásának napját magába foglaló hónap 10. napjáig a honlapján közzéteszi a fenti közterheket, nyugellátási számítási alapokat és jövedelem felső határát.

Az elfogadott módosítások 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba.

ÁFA

Jogutódlás esetkörei – csoportos adóalanyiságból történő kiválás, jogszabályon alapuló feladatátszervezések

Az elfogadott törvénymódosítás kihirdetését követő naptól a csoportos adóalanyiságból történő kiválás is jogutódlással történő megszűnésnek minősül áfa szempontból, tehát nem keletkezik áfafizetési kötelezettség termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén a kiválás kapcsán. Az áfát érintő jogok és kötelezettségek (pl. az egyetemleges felelősség) is a jogutódlással történő megszűnés szabályainak megfelelően alakulnak.

Jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást a törvény kihirdetését követő naptól áfa szempontból is jogutódlásnak kell tekinteni. Ennek megfelelően (a további már eddig is hatályos feltételek fennállása esetén) ebben az esetben sem keletkezik áfafizetési kötelezettség termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén, továbbá az átadót a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a szerzésig bezárólag keletkezett áfakötelezettségek tekintetében. Az elfogadott törvénymódosítás a jogutódlás más esetköreihez hasonlóan rendezi az átadott tárgyi eszközökhöz kapcsolódó korrekciós szabályokat is, tehát évközi átadás esetén időarányos számítás végzése szükséges mindkét félnél.

Kötelező visszaváltási díjas rendszer

Az elfogadott törvénymódosítás tartalmazza a 2024. január 1-jével induló kötelező visszaváltási díjas rendszerhez (DRS) kapcsolódó áfa szabályokat.

Az eddig alkalmazott betétdíjas termékek betétdíjával ellentétben a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem lesz része az értékesítés adóalapjának, így míg a betétdíjas termék visszaváltásakor az adó alapja utólag csökken, ezen visszaváltási díj visszatérítésekor az adóalap utólag sem változik.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint termékértékesítésként adófizetési kötelezettség keletkezik a visszaváltási rendszert működtető adóalany oldalán a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek vissza nem váltása után. A fizetendő adót az adóév utolsó napján (jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnést megelőző napon) kell majd megállapítani a vissza nem váltott termékek (forgalomba hozott termékek és a visszaváltott termékek mennyiségének különbözete) visszaváltási díját alapul véve. Ha a vissza nem váltott termékekre vonatkozó számítás eredménye negatív, az adóalap nulla lesz. Az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint ami már az áfa összegét tartalmazza, az adó így a visszaváltási díj 21,26%-a lesz.

Az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalany belföldi ingatlanszerzése

Az elfogadott törvénymódosítás szerint megnyílik a lehetőség a belföldön nem, de az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan szerzése után előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében érvényesítsék (korábban erre – a szükséges feltételek fennállása esetén – a nemzeti áfa bevallás keretében volt lehetőség). Az új szabályt azokra a még más módon (bevallás vagy különös visszatérítési eljárás) nem érvényesített beszerzésekre lehet alkalmazni, ahol a fizetendő adót 2021. december 31-jét követően kellett megállapítani.

Egyablakos rendszer alkalmazásának megszűnése

A hatályos szabályozás szerint a kis forgalmat bonyolító, más tagállamba, nem adóalanyoknak értékesítő e-kereskedők dönthetnek arról, hogy nem a számukra biztosított kivételes szabály (miszerint letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítik adókötelezettségüket), hanem a főszabály szerinti adózást választják. Ez a választásuk 2 évig köti az adóalanyokat. Ilyen választásnak minősül az is, ha az adóalany bejelentkezik az egyablakos rendszerbe (OSS). Az elfogadott törvénymódosítás szerint a törvény kihirdetését követő 45. naptól az adóalanynak, ha a regisztrációt követő évtől kezdőden két éven belül nem alkalmazza tovább az egyablakos rendszert, nyilatkoznia kell majd, hogy az egyablakos rendszerbe való bejelentkezéskor jogosult volt-e a teljesítési helyre vonatkozó kivételes szabály alkalmazására, ezáltal biztosítva, hogy nyomon követhetővé váljon a 2 éves választáshoz kötöttség fennállása.

E-nyugta

Az elfogadott törvénymódosítás meghatározza az e-nyugta szabályozásához kapcsolódó fogalmakat (e-nyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugtatár szolgáltató, pénztárgép, vevői alkalmazás), felhatalmazó rendelkezéseket hoz az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotása tekintetében, illetve ezzel összefüggésben pontosítja a pénztárgépekre vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket.

Haladéktalan számlakibocsátási kötelezettség

Az elfogadott törvénymódosítás a fizetés módjától függetlenül haladéktalan számla-kibocsátási kötelezettséget ír elő, amennyiben az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve gyűjtőszámla esetében a teljesítés napján) sor kerül.

Napilapértékesítés kedvezményes adókulcsa – új rendelkezés

Az elfogadott törvénymódosítás alapján 2024. január 2-től a napilapok (hetente legalább négyszer megjelenő kiadványok) értékesítése esetére 0%-os adómértéket kell alkalmazni.

Jövedéki adó

Az elfogadott törvény törvényi szintre emeli az extraprofit különadókról szóló kormányrendeletben korábban megállapított jövedéki adómértékeket, így az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adóterhelése lényegében nem változik. Az üzemanyagok (benzin, petróleum és gázolaj) esetében azonban jelentős adóemelés következik be.

A három jövedéki termékköre vonatkozóan tehát az alábbiak szerint alakul a jövedéki adó mértéke.

Energiahordozók jövedéki adója

• A benzin jövedéki adója abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál több, literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, ha pedig a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, akkor 125 forintról 157,55 forintra nő.

• A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci kőolajár felett 124,2 forintról 152,55 forintra nő, 50 dolláros kőolajár alatt 129,2-ről 157,55 forintra emelkedik,

• A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet szerinti átmentinek tervezett adóemelést állandósítja a törvényhozó

• a fűtőolajra, ahol a tüzelő-, fűtőanyagként történő értékesítés vagy felhasználás esetén kilogrammonként 5,375 forintban állandósul a jövedéki adó. Amennyiben üzemanyagként értékesítik, akkor nem változik és 116 forint/kilogramm marad.

• Az LPG jövedéki adója közúti járművek üzemanyagként történő felhasználása esetén 95,8 forint/kilogramm marad, egyéb motorikus célra történő értékesítés esetén viszont az emelt szintű marad és 14,685 forintban állandósul kilogrammonként (a különadók előtti 12,725 helyett). Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználásra az adómentesség megmarad.

• A földgáz közúti járművek üzemanyagaként történő értékesítése esetén normál köbméterenként 32 forint, egyébként kilowattóránként 0,3492 forintban állandósul az adó. Megmarad a veszélyhelyzetben megemelt adószint a villamos energia (megawattóránként 358,5 forintra) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében is.

A kereskedelmi gázolaj vásárlása esetében a visszaigényelhető adó mértéke literenként 3,5 forintról 2,5 forintra, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra csökken (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően). A mezőgazdasági termelők adóterhének változatlan szinten tartása érdekében az általuk felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra, illetve 83,5%-ról 87%-ra emelkedik (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően).

Alkoholtermékek jövedéki adója

• A kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében a jövedéki adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként 900 forint, egyéb sör esetében 1 800 forint.

• Habzóbor és egyéb habzó erjesztett ital esetében a jövedéki adó mértéke hektoliterenként 18 100 forintban, csendes bor esetében 10 900 forintban, köztes alkoholtermékek esetén pedig 28 100 forintban állandósul.

• Bérfőzött párlat esetében egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig hektoliterenként 0 forint marad, egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forintra emelkedik.

Dohánytermékek jövedéki adója

A dohánytermékek jövedéki adójának 2024-es mértéke is megegyezik a 2023-ban már hatályban lévő adómértékekkel, amelyről a kormány már a 2022-es extraprofitadó-rendeletében rendelkezett.

• Cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,

• Szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,

• Finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,

• Töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,

• Új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál), folyadékára 70 forint/milliliter,

• Füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,

• Dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm

A fentieken túl a jövedéki adókkal kapcsolatosan számos egyéb módosítást is tartalmaz az elfogadott törvénycsomag.

• A csendes bor részleges és teljes alkoholmentesítésére 2023. augusztus 1-jei hatállyal új alkoholmentesítés fogalmat vezetnek be. A csendes bor alkoholmentesítése csak normál adóraktárban végezhető tevékenység, tekintettel a melléktermékként keletkező alkoholra, amelynek megfelelő nyilvántartása és szabályos felhasználása csak normál adóraktárban biztosított. Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor más borászati termékekhez hasonlóan borkísérő okmány alkalmazandó.

• Az elfogadott törvény technikai pontosítást tartalmaz az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék bérgyártásának megkönnyítése céljából. Ezen módosítás alapján egyértelművé válik, hogy amennyiben a kiszállított/értékesített 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék tulajdonjogával nem az adóraktár engedélyese vagy a felhasználói engedélyes rendelkezik, akkor csak abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az értékesítés/kiszállítás nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba történik.

• Az eddig hatályos szabályok szerint az adóraktár által szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket csak termékelőállításhoz történő felhasználás vagy megsemmisítés céljából lehet visszaszállítani az adóraktárba. Az új szabályok alapján 2023. október 1-jét követően azonban az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja az adóraktárba (ilyen eset például, ha az adóraktár által bizományi értékesítésre átadott termék kapcsán a bizományi értékesítés meghiúsult). Az adózott jövedéki terméket ilyenkor az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani, az adózott jövedéki terméket olyan, a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú szállítólevéllel kell feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Adóraktári engedély birtokában a visszaszállított adózott jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén nem kell az adózott termék után jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont az adózott készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetni kell (kivéve 5 milliárd forintos biztosíték nyújtása esetén). Az ilyen céllal történő visszafogadás esetén visszaigényelhető adóként nem a visszafogadáskor, hanem a szabadkereskedelmi forgalomba bocsátáskor hatályos adómértékkel számított adót kell figyelembe venni.

• A törvény 2023. október 1-jét követően lehetőséget biztosít arra, hogy az importőr jövedéki engedélyes kereskedő a vámjogi szabadforgalomba helyezést követően az alkoholtermékekre a jövedéki engedélyes raktárában belföldön is felhelyezhesse a zárjegyet. Adó-visszaigénylés esetén pedig az adózó az állami adó- és vámhatóság kötelező jelenléte nélkül eltávolíthatja és megsemmisítheti, felülragasztással érvénytelenítheti a zárjegyet, ha az időpontot legalább három munkanappal előre bejelenti, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási többletkötelezettséget is teljesíti.

• A kötelező érvényű KN-kód besorolásokat érintő módosítás alapján a jogosult köteles bejelenteni a KN-kódot vagy az adójogi besorolást befolyásoló változásokat. A bejelentés következtében a hatóság visszavonja a határozatot. Ezt követően nyílik lehetőség arra, hogy a hatóság egy újabb, a megváltozott körülményekkel összhangban álló kötelező érvényű KN-kód besorolást adjon ki.

• Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől bővíti az egyszerűsített adóraktári tevékenységet, amely alapján nem csak a saját borát, hanem a saját szőlőjét is átadhatja palackos pezsgősítésre bérgyártásra, majd a bérgyártásban előállított pezsgő visszaszállítható az egyszerűsített adóraktárba. A kisüzemi bortermelői tevékenység is bővült a saját szőlőből történő palackos erjesztésű pezsgő vagy csendes bor bérgyártásra történő átadásával és a kisüzemi bortermelőhöz történő visszaszállításával.

• Tekintettel arra, hogy a 60 literes vagy kisebb tárolóeszközök esetén a hivatalos zár alól mentes forgalmazási megoldások a jellemzőek, 2023. augusztus 1-jétől a hivatalos zár alkalmazása megszűnik az ilyen kiszerelések esetén.

• A törvény értelmében ennek kihirdetését követő naptól mentesül jövedéki engedély alól a Magyar Honvédség adózott üzemanyagkészletéből a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járműveinek kiszolgálása.

Népegészségügyi termékadó

Az elfogadott törvény 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeli az extraprofitadókról szóló 197/2022. kormányrendeletben szereplő népegészségügyi termékadóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Vámtörvény

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (Vámtörvény) jelenleg érvényes rendelkezései alapján nem szabható ki vámigazgatási bírság a vám-árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggésben, amennyiben a nyilatkozattevő az áruátengedést követő ellenőrzés megkezdését megelőzően az Uniós Vámkódex által megengedett esetekben kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását. Az elfogadott törvénymódosítása kihirdetését követő naptól ezt a kedvezményt a kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos vám-árunyilatkozatok érvénytelenítésének kérelmezésére is kiterjeszti. Ezen kedvezményt alkalmazni kell a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is.

Az elfogadott törvénymódosít–ás a kihirdetését követő 15. naptól a vámhiány fogalmát is módosítja a 10 euró alatti, vámhiánynak nem minősülő vámtartozások tekintetében. Egyértelműsíti, hogy a 10 eurós korlát számításakor nem csak a kiviteli vagy behozatali vámok összegét kell figyelembe venni, hanem vámhiány keletkezik akkor is, ha a vámtartozás az import vagy export során felmerülő egyéb terhek miatt haladja meg a 10 eurót.

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a vámeljárások során egyes iratok tekintetében ingyenessé válik az iratbetekintési jog gyakorlása harmadik személyek számára (ez jelenleg költségtérítéses alapon működik).

A fémkereskedelem – új rendelkezés

A jogszabály túlterjeszkedő módosító javaslat révén módosítja a fémkereskedelemről szóló törvényt, melyre a hulladékgazdálkodást érintő változások miatt volt szükség. Ezentúl már csak a koncessziós társasággal (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) alvállalkozói szerződésben álló, illetve a NAV által kiadott koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező fémkereskedők vehetnek át fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékot (koncessziós hulladék). A fémkereskedők 2023. július 20-áig nyújthatják be elektronikus úton a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmüket a fémkereskedelmi hatóság, vagyis a NAV felé.IL

ILLETÉK

Illetékmentesség a polgári és közigazgatási ügyekben

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében tovább bővül az illetékmentesség köre a polgári és közigazgatási ügyekben. A módosítással ugyanis illetékmentessé válik a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése is.

A korábban benyújtott Javaslathoz képest az elfogadott törvénymódosításban tovább bővült az illetékmentesség köre a polgári és közigazgatási ügyekben. Az új rendelkezés értelmében illetékmentes az adósságrendezési eljárás keretében az adós által a bírósághoz a felső összeghatárok, illetve az értékhatárok változására tekintettel benyújtott kérelem, illetve az ezen kérelmet elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés is.

Illetékfeljegyzési jog

Az elfogadott módosítás törvényi szintre emeli a 586/2022. kormányrendelettel már bevezetett rendelkezést, mely értelmében illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban. Ezen szabály alapján a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló által indított bírósági eljárásokban nem kell megelőlegeznie az eljárás kezdeményezésekor fizetendő illetéket.

Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke

Az elfogadott javaslat törvényi szintre emeli azt a 586/2022. (XII. 28.) Kormányrendelettel már hatályba léptetett szabályt, mely szerint a hitelintézet által pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében, adósával szembeni reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás útján megszerzett ingatlan után fizetendő illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2%-a, amennyiben azt a hitelintézet legfeljebb hároméves időtartamra szerezte.

Az illetéktörvény módosításai 2023. augusztus 1-én lépnek hatályba, azonban az adósságrendezési eljárás során az adós által benyújtott kérelmet és a kérelmet elbíráló végzés elleni fellebbezést érintő illetékmentességet alkalmazni kell a törvénymódosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is.

ADÓIGAZGATÁS – ADÓZÁS RENDJE, ADÓIGAZGATÁSI RENDTARTÁS

Az adminisztráció egyszerűsítésének szándéka jellemzi az adóeljárásban eszközölt változtatásokat. A könnyítés bizonyos esetekben az adóhatóság oldalán fog jelentkezni, így a változásokat nem biztos, hogy egyszerűsítésként fogjuk megélni. Emellett a módosítások – szokás szerint – az adókikerülés lehetőségének csökkentését és a gazdaságfehérítést is célozzák.

Bevallások és az adó megfizetése

Az adóbevallások benyújtása kapcsán egy új soron kívüli bevallási kötelezettséget vezetnek be az áfa adónemben. A módosítás előtt, ha az adózó más bevallási gyakoriságra tér át (például mert tevékenysége már nem jogosít adólevonásra), akkor negyedéves/éves bevallása olyan időszakot is lefedett, amely kapcsán havi bevallást már benyújtott. Ezt kívánja orvosolni a módosítás egy soron kívüli bevallás előírásával.

Szigorítást jelent, hogy az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törölné az adóhatóság (a módosított szabályok szerint ez csak 365 nap múlva következett be).

Átemelnék az Art. rendelkezéseibe azt a veszélyhelyzeti kedvezményes szabályt, amely szerint a társasági adó és a helyi iparűzési adó USA dollárban és euróban is teljesíthető. (Az adózók részéről még kedvezőbb lenne, ha az adófizetési kötelezettség megállapítása is történhetne külföldi devizában).

Gesztusértékű könnyítés a jogi személyek számára, hogy a módosítás értelmében legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletifzetést engedélyez az adóhatóság (automatikusan).

Adóregisztrációs eljárás, megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség

Az adóregisztrációs eljárás során arról győződik meg az adóhatóság, hogy az új adózó vagy abban érdekeltséggel rendelkező személy múltjában nincsenek-e adóelkerülésre utaló jelek. Így szűrik ki például azokat a vezető tisztségviselőket, cégvezetőket, tagokat és részvényeseket, amelyek érdekeltségébe tartozó cég adószámát törölték a megelőző 5 évben. Erre az esetre biztosít kimentést egy új szabály, amely kiterjesztené e körben az adóregisztrációs eljárásban a kimentési kérelem benyújtásának a lehetőségét és lehetővé tenné – a vezető tisztségviselők és a cégvezetők mellett – a tagok és részvényesek számára is, hogy bizonyítsák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A megbízható adózói státusz kapcsán két könnyítést vezetnének be. Egyrészt immáron nem veszik figyelembe a megbízható adózói minősítés során azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. Másrészt a korábbi szabályok alapján előfordulhatott olyan eset, amikor az áfa/tao csoport tagjai nem rendelkeztek pozitív adóteljesítménnyel csoporttagságukra tekintettel, és így sem a csoportos adóalany, sem annak érintett tagjai nem kaphattak megbízható minősítést. A törvény ezt a helyzetet orvosolja, amikor a csoportos adóalanyoktól, illetve azok tagjaitól nem várja el a pozitív adóteljesítményt.

A köztartozásmentesség kiemelt jelentőséggel bír számos támogatás, illetve engedély megszerzése során. A jelenlegi szabályok szerint akár 1000 forint adótartozás is a státusz elvesztéséhez és komoly jogi következményekhez vezethet. Ezt elkerülendő, a javaslat materialitási limitet vezetne be: akinek 30 000 Ft-nál kevesebb a köztartozása és/vagy 5000 Ft-nál kevesebb az adótartozása, nem kerülne ki a KOMA adatbázisból.

A feltételes adómegállapítás és a szokásos piaci ár megálalpítására irányuló eljárás szabályainak változása

Jelentős módosítás, hogy a feltételest adómegálalpítást már típusszerződésekre is lehet kérni. Típusszerződésnek minősül az a megállapodás, amelyet az adózók előre meg nem határozható számú, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügyletre kívánnak megkötni (pl. beszerzési/értékesítési szerződések egy kereskedő cégnél).

A fentiken túl változott a feltételes adómegállapítási kérelem díja, amely típusszerződés esetén tízmillió forint, illetve egyéb esetben nyolcmillió forint, míg a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint.

Az újonnan hatályba lépő rendelkezések alapján a feltételes adómegállapítási kérelem mellett emelkedett a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díja is, egyoldalú eljárás esetén a korábbi ötmillió forintról nyolcmillió forintra, két- vagy többodalú eljárás esetén nyolcmillió forintról tizenkettőmillió forintra.

A meghatalmazás csatolásának mellőzése, ügyféli bejelentés esetén

A korábbi szabályozás értelmében a meghatalmazás bejelentése mellett a meghatalmazásról szóló külön okiratot csatolása is szükséges a bejelentéshez. A módosítás szerint a külön okirat benyújtására nincs szükség.

Kötelező adóellenőrzés esetkörének szűkítése

A korábbi szabályozás szerint kötelező volt ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Mivel az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt adózókkal, akiknek – valamennyi adónemre kiterjedő – adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt volt ezen esetkört hatályon kívül helyezni.