Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Társaságunk a társasági adó hatálya alól a kivára szeretne áttérni 2017. január 1-jei hatállyal. Idén esedékes lenne, hogy december 20-áig megtörténjen a társaságiadó- és az iparűzésiadó-feltöltés. Ezeket meg kell-e tennie cégünknek, ha addig beadjuk a 'T203KV nyomtatványt? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy meg kell-e fizetni december 20-áig a 4. negyedévi társaságiadó-előleget is az áttérés ellenére? Köszönöm segítségét!
Egy gazdasági társaság alkalmazottai veszik igénybe a szálláshely-szolgáltatást. A számla a kft. nevére szól. Kell-e adóelőleget levonni a szálláshely díjából? Hogyan oldható meg az esetleges adóelőleg-nyilatkozat, valamint a szolgáltató magánszemély személyes adatainak (adóazonosító jel, taj szám, születési adatok stb.) megszerzése, amikor a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő alkalmazottnak nincs semmiféle igazoltatási joga – még ismerete sincs erről a témáról –, viszont a 08-as bevallásban csak akkor lehet szerepeltetni a magánszemélyt, ha ezen adatok rendelkezésre állnak? Számlát ugyan kap a vendég a szállásról, de azon nincsenek személyes adatok. Köszönettel: Pénzadó Kft.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély eszközöket (varrógépeket) ad bérbe egy társas vállalkozásnak (varrodának). Az lenne a kérdésem, hogy a számla kiállításánál az ehót ugyanúgy, mint az szja-t a bérleti díj összegéből le kell vonni, vagy azokat a társaság befizeti? A választ előre is köszönöm.
Milyen költségeket számolhat el bevételeivel szemben a negyedéves adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély? Mikor érvényesíthető értékcsökkenési leírás? Milyen esetekben kell ehót fizetni? Összefoglaltuk.
Két nap múlva esedékes az őstermelők adóelőleg-fizetése. Ismertetjük, mi a teendő tételes költségelszámolás, illetve átalányadózás választása esetén, mi a helyzet az ehóval, továbbá hogyan vehetők figyelembe különböző kedvezmények.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak és az átalányadózást választónak is a 2016. évi harmadik negyedévi adóelőleget 2016. október 12-éig kell megfizetnie. Mi a helyzet az elhatárolt veszteséggel és a kedvezményekkel? Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni az adóelőleg alapját.
Két héten belül fizetni kell a helyiadó-előlegeket.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérném szíves segítségét. Román állampolgár Magyarországon dolgozik, román munkaerő-kölcsönző cég által. Itt tartózkodása a 183 napot meghaladja. A dolgozó bérét Romániában számfejtik, az ottani törvények szerint. Munkaszerződés a román cég és a román állampolgár között jött létre. A román munkavállalónak nincs magyar adóazonosítója. A román cég és a kölcsönbe vevő magyarországi cég között jött létre munkaerő-kölcsönzési szerződés. Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a román cégnek, illetve a román munkavállalónak Magyarországon? Kell-e román állampolgárnak magyarországi adóazonosítót kérnie? A Magyarországon szerzett jövedelme után milyen bevallást kell benyújtania nálunk, és mikor? Ezen jövedelem után milyen időszakonként kell adóelőleget fizetnie Magyarországon? Köszönettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a saját tulajdonában lévő ingatlan bérleti jogát értékesíti egy cégnek, mely összegből teljeskörűen felújítja az ingatlant. Ezen vagyoniértékűjog-bevétellel szemben van-e költségelszámolási lehetőség, levonhatja-e egy összegben a felújítási költséget? Kifizetői oldalról: a cég nem köteles adóelőleget levonni a vagyoniértékűjog-ellenértékből? Köszönettel.
Joggal tartanak az vállalkozások, magánszemélyek az adóellenőrzéstől, mert még azoknál is kedvezőtlen következményekkel járhat az eljárás, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket. Tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, s azzal, hogy mire kell különösen odafigyelniük észrevétel, fellebbezés, önellenőrzés, az adóhatósági határozattal szembeni bírósági eljárás során.
Tisztelt Szakértő! Egy cég bérel egy lakást adószámos magánszemélytől. A havi bérleti díj 120 ezer forint. A bérbeadó 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte, és a számlán feltüntette, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Kérdések: A számla fizetendő végösszegét 120 ezer forintban állapította meg, pedig feltüntetésre került a számlán, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Ilyenkor nem az adóelőleggel csökkentett összeg lesz a számla végösszege, hiszen az adóelőleget a cég, mint kifizető fizeti meg? – Véleményünk szerint, mivel évi 1 millió forint felett a szja és eho is levonásra kell, hogy kerüljön az összegből, így mi vonni szerettük volna azt is, azonban a bérbeadó határozottan elzárkózik ettől. Ha lenyilatkoztatom ehóra, és ott azt nyilatkozza, hogy a bérbeadásból származó jövedelme nem haladja meg az évi 1 millió forintot, akkor így megteheti a cég, hogy nem von ehót? Ha mégis kellene, akkor az eho összegét is levonhatjuk a bérleti díj összegéből? – A bérletidíj-számlán felül, ugyanazon napra kiállít egy másik számlát is a bérbeadó, amelyen havi 15 ezer forintot jelöl meg rezsiköltség címén. Ebben az esetben nem a tételes költségelszámolást kellene alkalmaznia? Ez a 15 ezer forint is beleszámít az évi 1 millió forintos adózási összeghatárba? Szabályos-e összességében a fenti eljárás? Mit kellene módosítani? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ad bérbe lakást magánszemélyek. Az áprilisi bérleti díj 2016. 03. 25-én kerül kiegyenlítésre. Az első negyedéves adóelőleg számításakor az áprilisi időarányos értékcsökkenés figyelembe vehető (hiszen a bevétel is márciusban, az első negyedévben kerül elszámolásra), vagy az csak a 2. negyedévben számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan kell kiszámolni az egyéni vállalkozó adóelőlegét? Milyen költségek, kedvezmények vehetők figyelembe, és melyek nem? Milyen adókötezettséggel jár a vállalkozói kivét? Összefoglaltuk.
Közeleg a magánszemélyek második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettsége. Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni a bevételt, az adót és az ehót, miként vehető igénybe kedvezmény.
Egy kft. 2011-2013. években felhasználói szerződés keretében felhasználási díjat (royaltyt – jogdíjat) fizetett egy magánszemélynek. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjból (munkavégzés nem kapcsolódik hozzá) a kft. a felek között fennálló szerződés értelmében nem vont le személyi jövedelemadót, és nem fizetett utána egészségügyi hozzájárulást (a szerződés szerint az átadó kötelezett az szja, járulék, eho stb. fizetésére). A kérdéseim a következők lennének: – Helyesen járt-e el a kft., hogy nem vonta le az szja-előleget (a magánszemély nem nyilatkozott és nem adott számlát sem)? – A magánszemélynek ez esetben negyedévente kellett volna megállapítania, és megfizetnie az szja-előleget? – Ha a kft. a szerződés értelmében nem vont szja-előleget, akkor a jövedelmet szerző magánszemély köteles az ehót is fizetni? – Ha a kft. a szerződés értelmében – de nem a jogszabályok alapján – nem vont szja-előleget, akkor a magánszemélynek kellett volna az egészségügyi hozzájárulást is megállapítania, negyedévente megfizetnie, és az éves adóbevallásában bevallania? – Milyen adókötelezettség terheli az egyes adóévekben a kft.-t és a magánszemélyt? Köszönettel.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték