Szoftver alkotója a termékének forgalmazási jogát egy webáruházon keresztül értékesíti. Minden eladott szoftver után jutalékot kap. Magánszemély lévén milyen adóvonzata van ennek, illetve bruttóban vagy nettóban kapja meg a jutalék összegét? Ki vallja be, illetve fizeti meg az adókötelezettségeket?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy társaságiadó-előleg és helyiadó-előleg csökkentésére van-e lehetőség? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kifizető megbízási szerződést kötött egy egyiptomi állampolgárral könyv megírására. Hogyan kell az egyiptomi állampolgárnak járó megbízási díjat számfejteni biztosítási jogviszony és adóelőleg-levonás tekintetében? Válaszát köszönöm.
Ma van a határideje az őstermelők 2017. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségének az őstermelésből származó jövedelem után. Az adóelőleg alapja speciális szabályoktól és a választott adózási módtól is függ.
2017-től módosult az egyéni vállalkozók adókulcsa, számos változás volt a különböző kedvezmények elszámolásában. Így értelemszerűen új szabályokra is kell figyelni az április 12-én esedékes adóelőleg megállapításánál. Ismertetjük az igénybe vehető kedvezményeket is.
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni. Adóelőleget kell fizetni akkor is, ha a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét. Az adóelőleget az összevonandó jövedelmekre kell kiszámítani.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kifizető megbízási szerződést kötött egy egyiptomi állampolgárral könyv megírására. Hogyan kell az egyiptomi állampolgárnak járó megbízási díjat számfejteni biztosítási jogviszony és adóelőleg-levonás tekintetében? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Indiai cég Magyarországra küldi alkalmazottait, hogy itt továbbra is az ő alkalmazásában képviselje a céget és dolgozzon neki. A járulékokat ott fizetik, a bért onnan kapják, azon személyek esetében, akiknél ennek a kiküldetésnek az időtartama meghaladja az adóévben a 183 napot, Magyarországon a jövedelmük után szja-fizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik, továbbá mivel kifizető nincs, aki ezt levonja, amolyan "önadózói" státuszba kerülnek, amiből pedig az következik, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetniük. Helyes a megállapításom? Válaszát előre is köszönöm.
Meglehetősen sokan vannak, akik nem kérik adóelőleg-nyilatkozatukban a családi adókedvezmény (még inkább a családi járulékkedvezmény) figyelembevételét, és csak a személyijövedelemadó-bevallásukban élnek a lehetőséggel, az adótöbbletet visszaigényelve. Tudni kell, hogy a magánszemélyeknek idén már a NAV készít adóbevallás-tervezetet, amit kiegészíthetnek, korrigálhatnak, javíthatnak május 22-éig.
Tisztelt Szakértő! Egy török állampolgár Magyarországról jövedelemben részesül, de mivel külföldön adózik, így Magyarországon azt gondolom, hogy adóelőleget nem kell tőle vonni. Kérdésem, hogy a 08-as bevallásban kell-e őt jelenteni? Az M lap 407. sora tartalmaz egy adó alól mentesített jövedelmet. Ha ide beírom, a bevallás nem fogadja el, mert adóazonosító jele nincs az illetőnek. Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelőként adószámmal rendelkező magánszemély egy kulturális esemény kapcsán egy standnál a termékeivel megjelent. Ott értékesítés nem történt, de a rendezvény szervezője "fellépési díjat" fizetett neki, melyet az őstermelő számlázott. Ezen bevételből a kifizető adóelőleget nem vont le. Kérdésként merült fel, hogy az így megszerzett bevétel tekinthető-e őstermelői bevételnek, vagy önálló tevékenységből származó jövedelem, mely után összeghatártól függetlenül 15% szjafizetési kötelezettség áll fenn. A 22%-os ehot ilyen esetben ki köteles megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Röstellem a kérdést! A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: "az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." A bérbeadásból önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik. Mégsem fizetünk utána járulékot. Mi ennek a jogszabályi magyarázata? Azért is jelentős a kérdés, mert járulékalapot nem képez, de kivaalapot mégis? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak és az átalányadózást választóknak is 2017. január 12-éig kell megfizetniük a 2016. évi negyedik negyedévi adóelőleget. Cikkünkben összefoglaljuk az előlegszámításra vonatkozó szabályokat.
Ha az adóelőleg megfizetésére a magánszemély a kötelezett, akkor azt a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni. Ez az időpont a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozóan 2017. január 12.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték