Adótanácsadó cégek szakemberei, adózással napi szinten foglalkozó szakértők, nemzetközi szervezeteket és kkv-ket képviselők vettek részt pénteken a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, Izer Norbert meghívására azon a tanácskozáson, amely a tárca szándékai szerint első állomása lehet a minisztérium és az érintettek közötti, adóügyekről szóló folyamatos párbeszédnek.
A társaság peren kívüli egyezséget kötött a munkaügyi vita végleges lezárása érdekében a felperessel. Kérdésem, hogy a peren kívüli megállapodásban meghatározott sérelemdíj adómentes juttatás-e a magánszemélynek, a kifizetőnek kell-e adóelőleget vonni? Válaszukat előre is köszönjük.
A családi pótlékra, családi kedvezményre jogosultság szempontjából fordulópontot jelent, ha a gyermek befejezi a tanulmányait, illetve esetleg tovább tanul. Írásunkban összegezzük, mire figyeljenek az érintett szülők.
Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – nem illetik meg. Összefoglaltuk az üzemiségről, az igénylési határidőkről és az ellátási összegekről kapcsolatos tudnivalókat.
Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak a 2018. II. negyedévre vonatkozóan 2018. július 12-éig kell megfizetniük az adóelőleg összegét a jövedelem után.
A második negyedévi szja-előleget 2018. július 12-éig kell befizetniük a magánszemélyeknek. Ez a határidő jellemzően azokat érinti, akik az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatják önálló tevékenységüket (például óraadás, bérbeadás, tervezés) és nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az Szja tv. 46. § (4) b) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. Álláspontunk szerint a fenti feltétel teljesül abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó (aki rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal) az általa kiállított számlán kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványa számát tünteti fel, a nyilvántartási számát nem. Ugyanis a 66/2009. IRM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozói igazolvány közokirat, amely közhitelesen igazolja a kiállításának napján fennálló – egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő – adatokat. Megerősítenék legyenek szívesek, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia abban az esetben sem az egyéni vállalkozótól, ha az a számlán kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványa számát tünteti fel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Uniós országból jöttek külföldi személyek egy magyarországi kifizető rendezvényére, előadást tartani. Az előadás megtartásáért nem kértek díjazást, de az előadás anyagát felhasználási díj ellenében adták át. Rendelkeznek illetőségigazolással, így adóelőleget nem vonunk a felhasználói díjból. Kell-e szochót vagy ehót fizetni a díjazásuk után? Válaszát köszönöm
Kérdésem, hogy egy év közben (2017. április) alakult kft. köteles-e december 20-áig a várható tao 90 százalékára feltölteni az adóelőlegét?
Tisztelt Adózóna! A 2018. május 31-én fizetendő iparűzési adó összegét úgy kell-e megállapítani, hogy a 2017. évre megállapított ipa összege, levonva belőle a 2017. 09.15-én megfizetett adóelőleg és levonva a 2018.03.15-én megfizetett adóelőleg? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy engedményezési megállapodásban az engedményező egy magyar magánszemély, aki Magyarországon él, az engedményes pedig egy külföldi cég. Az engedményező az engedményesnek egy követelést 1 millió 700 ezer forintért adott el, amit ő előzőleg 1 millió 600 ezer forintért vásárolt. Ez alapján neki 100 ezer forint bevétele származott 2017-ben ebből az ügyletből. A kifizető (engedményes), mivel külföldi cég, nem vont le adóelőleget az ügylet kapcsán, így gondolom, ezt most a magánszemélynek kell rendeznie. Jól tudom-e, hogy ez a magánszemélynek egyéb jövedelemnek minősül, és kell-e neki ez után 22 százalékos ehót fizetni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő témában szeretném a segítségét kérni. Adószámos magánszemélytől fogadtunk be szálláshelybérleti díjról kiállított számlát (munkatársaink szállásdíját számlázta). Áfamentesen 27 800 forint összeget számlázott két napra, két fő részére, amelyet teljes összegben kifizettek a helyszínen a kollégáim. Nem kaptunk adóelőnyilatkozatot a költségekről, így kifizetés előtt azt le sem tudtuk vonni. A kérdésem az lenne, hogyan járunk el helyesen a számla könyvelésével kapcsolatban? Mindenképpen le kell számfejtünk a bérszámfejtésen keresztül (biztosítási jogviszony keletkezik, mivel a minimálbér 30 százalékát meghaladja az összeg), és levonni a járulékokat? Tíz százalékos költséget kell figyelembe venni vagy a teljes összeget, ha nem kapom vissza a nyilatkozatot? Illetve be kell-e jelenteni a 18T1041 nyomtatványon 1204 jogviszonykóddal (vállalkozási jellegű jogviszony) a két napra? Egyelőre nem áll rendelkezésemre a számlázó taj száma, adóazonosító jele, ami feltétele lenne, hogy bekerüljön a 08-as bevallásba? Mit tudok csinálni, ha nem kapom meg tőle a kért adatokat? Ugyanakkor, ha le kell vonni az adóelőleget meg a járulékokat, a kifizetés is magasabb összegben történt. Ezt lehet követelni tőle? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdv.
Április 12-e az őstermelők számára is 2018. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség határideje. Lehetséges azonban, hogy mégsem kell előleget fizetni az őstermelésből származó jövedelem után, az adóelőleg alapjának megállapítására vonatkozó speciális szabályok miatt. Ismertetjük az előírásokat.
Számos magánszemélynek a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie. Közéjük tartoznak azok, akik az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívüli önálló tevékenységet folytatnak (például óraadók, bérbeadók, tervezők), és jellemzően nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva nem tudja, vagy nem köteles levonni az előleget. Adóelőleget kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek is, akik nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapják jövedelmüket. Adóelőleget az összevonandó jövedelem után kell fizetni.
Tisztelt Szakértő! Részesedésvásárlással kapcsolatban kérem segítségét. Kft. ügyfelünk magánszemélyektől megvásárolta egy zrt részvényeinek 80 százalékát, a szokásos piaci értéknél (a névérték és a jegyzett tőke megegyezik) magasabb áron. Mint utólag kiderült, az eladó magánszemélyek a jegyzett tőke 10 százalékáért vásárolták annak idején a részesedésüket. Kérdéseink: – Ha az eladó a vásárláskor megfizette az adót a szokásos piaci érték és a névérték (a jegyzett tőke és a névérték nem változott) különbözetére, úgy most erre a részre (jegyzett tőke 10 százaléka és a névérték között) vonatkozóan is le kell-e vonni 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót (max. 450 ezer forintig)? – Ha bármilyen okból nem fizette meg az adót a különbözetre, most kit terhel erre a részre az adó befizetése? – Ha a vevő tévesen a teljes vételárat (adók levonása nélkül) kifizette az eladónak (és kifizetőként a bevallás is elmaradt), mit tud tenni? Köszönöm válaszát, üdvözlettel.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték