A 2012-es adócsomag kapcsán a fő irányt kijelölte a politika. Eszerint meg kell szüntetni az adójóváírást, ki kell vezetni a szuperbruttót, befejezni az egykulcsos adóra való átállást és kompenzálni az alacsonyabb keresetűek jövedelmét a magasabb keresetűek adójából. és persze senki nem járhat rosszul. Csakhogy a kormány nem számolt a családi kedvezménnyel, pedig a változások jócskán érintik. Ez mennyiben írja felül a terveket?
Van értelme a szolidaritási adónak, ha a német példát másoljuk, megoldható, hogy a főkönyvi kivonatokat ne kelljen folyamatosan nyilvántartani, de nem árt résen lenni a reklámköltségek elszámolásánál, mert az adóellenőrök kiemelten figyelik a cégek ilyen jellegű kiadásait. Néhány magvas gondolat és hasznos tipp az adózási szakma nagyjaitól.
A parlament elfogadta az államháztartási törvény módosítását, mely szerint a fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább harminc napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.
A francia kormány az államháztartási hiány csökkentésére tett ígéret tiszteletben tartását tekinti megkérdőjelezhetetlen célnak a szerdán nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetési tervezetében. A megtakarítási intézkedéseket 12 milliárd euróra tervezik adókedvezmények megszüntetésével és az 500 ezer euró feletti éves jövedelmek 3 százalékos különadójával.
A reklámszabályokat is tartalmazó, úgynevezett médiaalkotmány is megváltozik január 1-jétől, miután az Országgyűlés távszerencsejáték-adó bevezetéséről döntött és ahhoz kapcsolódva szabályozta az online szerencsejátékot: a hirdetési tilalom alá vont termékek köre kiegészül az adóhatóság engedélye nélkül szervezett távszerencsejátékkal.
A parlament elfogadta az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló törvényt, amely rendezi az Európai Bíróság legutóbbi, Magyarország elleni döntése alapján szükséges áfa törvénybeli módosításokat. Ez a törvény előírja, hogy az adóalanyok milyen formában jogosultak visszatérítési eljárást indítani a pénzügyileg nem rendezett és ezáltal még vissza nem igényelt áfa tekintetében. De van olyan, amire sok visszaigénylő kíváncsi, ám a törvényben nem szerepel.
A NAV szeptember 13-án a 2010-es személyi jövedelemadó adatokról tartott sajtótájékoztatójához mellékelt adatsorokból sokan ebből szemezgetve csak a nekik tetsző számadatot emelik ki és hozzák nyilvánosságra. Az egyik ilyen téves adat, ami elterjedt a médiában, hogy 1,2 millióan vannak minimálbérrel bejelentve. Lássuk, hol mehetett félre a számítás.
A kormány sajtótájékoztatója szerint jövőre megszűnik a „szuperbruttósítás”, vagyis az összevont jövedelmeket az adó kiszámításához nem kell 27 százalékkal megnövelni. Ez azt jelenti, hogy a bérek, megbízási díjak és egyéb összevont jövedelmek minden ezer forintjának számított adója kerekítve 43 forinttal csökken.
Az Európai Bíróság 2011. július 28-ai ítélete szerint a magyar áfa szabályozás ellentétes az áfa-irányelv rendelkezéseivel. Erre reakcióként a kormány pénteken a benyújtotta a Parlament elé azt a törvény-módosítási javaslatot, amely hatályon kívül helyezné a korábbi szabályt és bizonyos feltételek mellett visszaadná a korábban költségvetést finanszírozó forgalmi adót.
Március elején bejelentett Széll Kálmán terv egyik legfontosabb céljaként az államadósság csökkentését jelölte meg a kormány. A Széll Kálmán tervben rögzített megtakarítások 2012-től jelentkeznének.
A fiktív számlák kiszűrése és az áfa-bevételek növelése fontos feladat most az adóhatóság napi rutinjában. Van azonban, aminek az alkalmazására a NAV nem lát lehetőséget.
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény alapján 2011. szeptember 1-jétől az élelmiszerek egy meghatározott köre után népegészségügyi termékadót kell fizetni. Az érintett vállalatok részéről számos kérdés merült fel az új előírás gyakorlati teljesítésével kapcsolatban.
Összesen 3,5 milliárd forint különadó folyt be a végkielégítések után 2010-ben, s mintegy félmilliárd forint hiányzik az államkasszából - derült ki a Nemzeti Adó-és Vámhivatal sajtótájékoztatóján. Ezt az 500 millió forintot, összesen 600 adózó nem vallotta be, miközben munkáltatójuk arról tájékoztatta az adóhatóságot , hogy végkielégítüsüket kifizették.
Kéthavi bizonyosság után jövőre nem tervezhető nehézségek várhatnak a fuvarozókra, mert az uniós adószabályozás sajátosságai miatt egyelőre nem tudni, hogy a gázolaj jövedéki adójából mekkora visszatérítést ad majd a kormány.
Az MSZP arra kíváncsi, hogy a Fidesz-frakció két és fél évvel ezelőtti álláspontjának megfelelően most is kezdeményezi-e, hogy a kormány terveivel ellentétben ne növekedjen a gázolaj jövedéki adója.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték