Az átalakuló szabályok és adókulcsok a kedvezményezett béren kívüli juttatások 16 százalékos kulccsal adóznak majd, (ami mindösszesen 19,04 százalék plusz terhet jelentenek a munkáltatónak), viszont nem változott a kedvezményesen adható juttatás nagysága.
Megháromszorozná a termékdíjként beszedett adókat Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A kormány egyelőre nem vevő a hulladékfronton galibával fenyegető ötletre.
Jövő év január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.
A kormány meggondolta magát, mégsem vezet be járulékkedvezményt a magasabb jövedelmekre. A tb-plafon visszavonásával legalább 160 milliárd forintot spórol a büdzsének.
Amit most látunk, az adóátrendezés, nem adócsökkentés. Hasznát elsősorban a gazdagok, közülük is a kevés sokgyermekes látja majd, írja a Hírszerző
Adócsökkentés vagy adóátrendezés? Az ezzel kapcsolatos állításokat mindenki számokkal próbálta alátámasztani, szem előtt tartva, mekkora összeg marad az adózók zsebében. Most a különböző költségvetési számításokat vetettük össze az előzetes becslésekkel.
Az állam 2011-ben 540 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott készpénzforrást akar bevonni a költségvetési, immáron 6 százalékos deficit csökkentésére. Csakhogy Angyal József okleveles adószakértő szerint több probléma is van ennek az 540 milliárd forintos magánvagyonnak a felhasználásával.
Az MSZP vitatja a gazdasági miniszter által szombaton bejelentett 2011-es költségvetés kiadási oldalának racionalitását, a munkaadói szervezetek pedig a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részleteket hiányolják a jövő évre tervezett büdzséből. Kérdés, hogy van-e egyáltalán fedezet a 2011-es költségvetési tervben szereplő adócsökkentésre.
A munkáltatóknak jövőre már nem kell 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetniük a járulékalap feletti jövedelmek után. Ezzel szinte ugyanannyi bevétel esik ki a költségvetésből, mint amennyi - a kormány számításai szerint - befolyik a válságadóból.
Jövőre, ha a parlament elfogadja a benyújtott törvényjavaslatot, adóbevallás helyett elég lesz adónyilatkozatot tennünk, ha csak egy munkahelyünk volt összesen. De nem ez az egyetlen feltétel. Mi változik még 2011 januártól?
Az Alkotmánybíróság hétfőn délelőtt megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt visszamenőleges hatállyal. Alig pár órával később a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján. Az új különadó törvény eszerint december végétől lenne hatályos, de - a korábbiakkal ellentétben - nem visszamenőleges hatállyal.
Jövőre több mint félmillió forintos adókedvezmény jár háromgyerekes családoknak, átalakulnak a természetbeni juttatások és nem kell tb a tevékenységre jellemző kereset után. Csupán néhány munkavállalókat és gyermeket nevelőket érintő változás, ami jövőre életbe lép.
A szombaton benyújtott adócsomag-tervezet jelentős mértékben megváltoztathatja a kkv-k által alkalmazott béren kívüli juttatások körét. Bár a melegétkezési utalványok, a nyugdíj-előtakarékosság és az üdülési csekk továbbra is a támogatott kategóriába tartozik majd, a kkv-k által második leggyakrabban juttatott ilyen jellegű támogatás, a közlekedési költség hozzájárulás a tervezet szerint nem lesz támogatott. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag ugyanolyan adó- és járulékvonzata lesz, mint a bérköltségnek.
Jövő hét kedden dönt az Ab, hogy alkotmányellenes-e a végkielégítés után 98 százalékos különadót fizetni.
A jelenlegi rendkívül rossz piaci helyzet alapján a válságadó nem hárítható sem a vásárlókra, sem a beszállítókra - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerdán.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték