adozona.hu
Adócsomag 2012: csökkenhet a családi kedvezmény is
//adozona.hu/kommentar/20111001_2012_ado_adocsomag_csaladi_kedvezmeny_ber
Adócsomag 2012: csökkenhet a családi kedvezmény is
A 2012-es adócsomag kapcsán a fő irányt kijelölte a politika. Eszerint meg kell szüntetni az adójóváírást, ki kell vezetni a szuperbruttót, befejezni az egykulcsos adóra való átállást és kompenzálni az alacsonyabb keresetűek jövedelmét a magasabb keresetűek adójából. és persze senki nem járhat rosszul. Csakhogy a kormány nem számolt a családi kedvezménnyel, pedig a változások jócskán érintik. Ez mennyiben írja felül a terveket?
A kormány szeptember 30-án benyújtotta a jövő évi költségvetést az Országgyűlésnek. Ebben egyik fő célként jelölte meg a 16 százalékos szja-rendszer átalakításának befejezését.
De komoly kérdéseket vet föl, hogy eddig egy szó sem esett a családi kedvezményről, pedig azt is érintik a tervezett változások. A családi kedvezmény jelenleg adóalap kedvezmény. Az egy és két gyerekesekre járó 62 500 forint, és a három vagy több gyerekeseknek járó 206 250 forint adóalap kedvezmény, szuperbruttó adóalap. Ha ebből is kivezetjük a szuperbruttót, akkor egy és kétgyerekesekre 62 500 / 1,27 = 49 213 forint, illetve három és több gyerekesekre 206 250 / 1,27 = 162 402 forint adóalap kedvezményt kapunk. Ez 16 százalékos adóval adókedvezményre átszámítva 7 874 forint, illetve 25 984 forint adókedvezmény lenne. Jól látszik, hogy a szuperbruttó kivezetése a családi adókedvezmény összegét is csökkenti, tehát újabb kompenzációs problémát vet fel.
A kormány helyesen látja, hogy a magasabb jövedelműeknek egy „minek nevezzelek?” (szolidaritási adó, átmeneti, adó) adósávot kell beiktatni. Ez egyértelműen egy átmeneti progresszív adótáblát jelent. Progresszív adótábla mellett nem lehetnek adóalap kedvezmények, mert az eltérő adóterhű jövedelemsávokban eltérő adócsökkentést jelentene. Ezért a „minek nevezzelek?” adósáv melletti kompenzációnál a családi adóalap kedvezményt adókedvezménnyé kell alakítani.
Az alacsonyabb keresetűek nettó jövedelmét az egy és két gyerekre jutó adókedvezmény befolyásolja elsősorban. A három gyerekeseknek járó adókedvezmény teljes kihasználása a magasabb jövedelműek privilégiuma. Így a kompenzáció (senki ne járjon rosszul) megköveteli a családi kedvezmény 7 874 forintos és 25 984 forintos összegeinek kompenzációját is. Például 12 500 forint adókedvezmény járna gyermekenként, gyerekszámtól függetlenül.
A kettőnél több gyerekeseknél az adókedvezmény csökkenést a családi kedvezményt igénybe vevők körének szélesítése jelenthetné, ami szintén kompenzációt jelentene. Nem csak azoknak járna a családi kedvezmény, akik családi pótlékra jogosultak, hanem azoknak is, akiket a családi pótlék számításánál figyelembe kell venni. Például a három egyetemista gyereket nevelő szülők is jogosultak lennének gyermekenként a 12 500 forintos családi adókedvezményre.
Milyen fontos bejelentések, adóváltozások történtek még a héten? |
- A parlament elfogadta az államháztartási törvény módosítását, mely szerint a fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább harminc napnak kell eltelnie. De a chipsadót még a módosítás előtt, törvénysértően léptette hatályba. - Az Országgyűlés hétfőn módosította a devizahitelek fix árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztésével összefüggő adószabályozást, annak egy részét ugyanis az előterjesztő szándékával ellentétes tartalommal fogadta el múlt hétfőn a parlament. - November 1-jétől 13 forinttal, 110 forintra emelkedik a gázolaj jövedéki adója, és nő a szeszes italoké, valamint a dohánytermékeké is. A mai mérték öt-, illetve hatszorosára emelkedik a pénznyerő játékautomaták tételes adója, és január 1-jétől megadóztatják az online szerencsejátékot is. - Januártól nem nyugdíjat, hanem járadékot kaphatnak a rokkantak, miután a rokkantsági ellátásokat jövőre táppénz formájában fizetik. - A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság. |
Mit is jelent a kompenzáció?
Az adójóváírás önmagában egy adókompenzáció. Ha ez kiesik és kompenzálni kell, akkor ezt az szja rendszeren belül kell megoldani. A progresszív adótábla is egy speciális kompenzációs rendszer, mert a magasabb jövedelműektől adót csoportosít át az alacsonyabb jövedelműek javára. Tehát ha 16 százalékos adónál rosszul jár egy adott jövedelem szint alatti réteg, akkor náluk 16 százaléknál alacsonyabb adókulcsra van szükség. A kifejtettekből a szakember számára az következik, hogy a „minek nevezzelek?” adósávot el lehet nevezni: legyen kompenzációs adótábla.
Ahhoz„hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon” a következőt lenne célszerű megvalósítani: a 2012-től hatályos személyi jövedelemadó törvényben meg kellene szüntetni az adójóváírást, kivezetni a szuperbruttót. Ezzel befejeződne az egykulcsos adóra való átállás. A magasabb jövedelműek adójából az alacsonyabb keresetűek kompenzálása akként valósulna meg, hogy csak 2012-re a törvény átmeneti rendelkezési közé a következők kerülnének:
A négykulcsos adótábla. 1,5 millióig 10 százalék, 3 millióig 20 százalék, 4,5 millióig 30 százalék, 4,5 millió felett 40 százalék adó. A családi kedvezményt adóalap-kedvezményből adókedvezménnyé kellene átalakítani. Eltartott (aki után családi pótlék jár, vagy akit a családi pótlék összegének kiszámításánál figyelembe kell venni) gyermekenként 12 500 forint adókedvezmény kellene biztosítani.
A javasolt átmeneti rendelkezés egészülne ki a „bér-kommandós” törvény végrehajtási rendeletével, amelyik előírná, hogy havi 90 ezer forintos bérjövedelemig a bruttó bért 4 ezer forinttal, 100 ezer forint bérjövedelemig 3 ezer forinttal, 110 ezer forint jövedelemig 2 ezer forinttal, míg 120 ezer forint bérjövedelemig ezer forinttal kellene emelni a munkáltatóknak a bruttó bért. Ez a munkáltatók számára elviselhető terhet jelentene, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a javasolt átmeneti rendelkezések mellett a minimálbér összegét csak 82 ezer forintra kellene emelni.
A javasolt átmeneti rendelkezés mellett így megvalósulna az is, hogy senki sem járna rosszul. Az egy gyerekes az alsó adósávban (1,5 millióig 10 százalék) nem fizetne adót, míg a háromgyerekes adózó az alsó két sávban nem fizetne adót. Költségvetési hatását tekintve ez a javaslat átmenetileg jelentős bevétel növekedéssel járna.
Angyal József
okleveles adószakértő
matematikus