Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a kifizető, hogy a bérbeadó nyilatkozata alapján a 100 százalék bérleti díjat veszi adóalapnak és úgy vonja le a 15 százalék szja-t? Egyelőre az eho nem érinti, de ha esetleg mégis, a későbbiekben megtehető-e ugyanez az ehonál? Köszönettel Remény Gyné
2017. április 1-jétől a kivát választottuk, és ezt bejelentettük az önkormányzathoz is. Az alábbi választ kaptuk. A helyi adókról szóló 1990. évi C. torvény 39/B § (1)-(2) és (10) bekezdései úgy határoznak, hogy a helyi iparűzési adóban az ipa alapja adóévre választható. Ennek értelmében a kft. leghamarabb a 2018. évre vonatkozó helyiiparűzésiadó-bevallásában alkalmazhatja a kiva szerinti adóalapot. Tehát még a 2017. évi iparűzésiadó-bevallásban is az általános szabályok szerint kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Én egy előadáson azt halottam, hogy év közben is választható az iparűzési adóban a kiva szerinti adóalap. Az önkormányzat helyesen értelmezi ezt a szabályt? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület a tavalyi évben értékesítette ingatlanát. Ebből jelentős haszon származott. A tiszta nyereség az ingatlan értékesítéséből kb. 40 millió forint volt, ebben már a nettó érték levonása is benne van. Az ingatlanértékesítés úgy bonyolódott le, hogy ingatlancsere-szerződést kötöttek, és aki megvette az el is adott nekik kisebb irodaépületet, ami a tárgyi eszközök közé került. Ha pénzforgalmi szemlélettel nézzük akkor így 30 millió forint lett az eredmény. A társaságiadó-bevallásban arányszámot számoltam és így 59 százalékra jött ki, amivel az adóalapot kell szorozni. A társasági adó törvényben benne van, hogy az ingatlanhasznosítást, -értékesítést be kell tenni adóalapnövelő tételbe és csökkentőbe, ami ehez tartozik. Még igy is marad nekik 4 millió adóalapjuk, ami az 59 százalékkal számolva is 2 millió feletti adót eredményez. A kérdés az, hogy ezt mindenképpen be kell-e fizetni, lehet-e csökkenteni azzal, amit megvettek? Szerintem nem lehet, vagy van-e mód arra hogy bármilyen módon tudják-e ezt csökkenteni? Idén is akarnak venni ingatlant még, ez nem lehet-e esetleg olyan, ami számításba jöhet adócsökkentésként? Várom válaszukat.
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
2013 óta a kiva hatálya alá tartozó adóalany a kiva-adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény alapján évente jóváhagyott osztalékot, amelyek 2016. december 31-ig nem kerültek kifizetésre. A 2013-2016 évek közötti Katv. szerint az adóalapba az osztalékot csak a kifizetéskor kellett beszámítani növelő tételként. A 2017. 01. 01-jétől hatályos Katv. törvény 32. § (8) bekezdés szerint a kivás időszak alatt jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal is meg kell növelni a kiva adóalapját. A jelentős jogszabályi változás miatt a 2016. évi mérleg elfogadásakor dönthet-e úgy egy kft. taggyűlése, hogy a 2013-2016 időszak alatt jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék jóváhagyására vonatkozó döntését megváltoztatja az utólagos törvénymódosítás miatt? Az osztalék jóváhagyását arra az évre halasztani szándékozik a társaság, amelyik évben jóváhagyott osztalékot kifizetni is szándékozik. Ez a döntés számviteli rendezését lehet-e a kötelezettségek csökkentése mellett az eredménytartalék növelésével vagy muszáj elengedett osztaléknak (pedig nem elengedéséről van szó!) tekinteni és bevételi ágon az eredménytartalékba visszakönyvelni? Az osztalékot jóváhagyó döntés megváltoztatása megtehető-e a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyokhoz hasonlóan adó- és illetékmentesen?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 25% értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20%-ával nem csökkentettük az adóalapot. Pl. 1000 Ft a követelés értéke, elszámolva 250 Ft (25%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20%-kal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 250 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2016-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés behajthatatlanná vált, akkor 750 Ft összeget elszámolunk egyéb ráfordításra és ez nem növeli az adóalapot. De az adóalapot most csökkenthetjük 250 Ft összeggel, ami a nyilvántartott értékvesztés vagy csak a 250-200= 50 Ft különbözetével, mivel a 200 Ft (20%) összeggel 2015-ben kellett volna az adóalapot csökkenteni? 2. Ha a követelés elévültnek minősülne ugyanezekkel a számokkal számolva, akkor a 750 Ft egyéb ráfordítás adóalapnövelő, de a 250 Ft nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető-e most az adóalap? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! A helyi adóról szóló törvény iparűzési adónál figyelembe veendő alvállalkozói teljesítés fogalmával kapcsolatban szeretném szíves véleményét kérni. "32. alvállalkozói teljesítések értéke: ... Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe." Egy építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016 és 2017 évben. A lakások értékesítése 2017 évben történik. 2016 évben csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzési adó alap megállapításánál (tekintve, hogy a megrendelőkkel adásvételi szerződés születik). Amennyiben igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016 évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016 évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017 évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017 évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető igénybe? Köszönettel Németh Andrea
Tisztelt Szakértő! 800 ezres nagyságrendben elévült nav követelést lekönyveltem a 86-os számlára. Semmi más nincs a társaságnak, végelszámolni szeretnénk 2017-ben. Ezzel az elévült követeléssel az adóalapot meg kell növelni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Cégünk termelőcég volt, de megszüntettük a termelést, és ehhez kapcsolódóan az ingatlanok között szereplő üzemünket 2015-ben átsoroltuk a készletek közé. 2016-ban hivatalos értékbecslés alapján elszámoltunk több tízmillió forintot értékvesztésként. Kérdésem az lenne, hogy a társasági adó szempontjából ez adóalap-növelő tételnek minősül-e? Előre is köszönöm a válaszukat! Metszőssy Klára
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Tisztelt Szakértő! Cégünknek vevőkövetelése van egy céggel szemben, 2009 előtti a számla. 2016. év elején megjött a levél a felszámolótól, hogy feltehetően a vevő vagyona a felszámolás költségeire sem elegendő. 2016.12.17-én törölték a céget a cégjegyzékből, jött végzés is a felszámolótól, hogy törölte a céget. Cégünk nem kapott pénzt. Kérdés, hogy a vevőkövetelés kivezetése után az adóalapot kell-e növelni vagy sem? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasházépítéseket végez alvállalkozók bevonásával a saját tulajdonában lévő építési telken. Az alvállalkozók végzik a teljes kivitelezési munkát, a kft. nem rendelkezik építőipari szakemberrel. Az alvállalkozókkal kötött vállalkozói szerződések anyagot és munkadíjat is tartalmaznak, ugyanakkor a kft. önmaga is szerez be alapanyagokat az építkezésekhez, amelyeket ugyancsak az alvállalkozói használnak fel az építkezés során. A kft. a vevőivel adásvételi szerződéseket köt, amelyekben az elkészült lakásokat, üzleteket, garázsokat értékesíti. Kérdésünk a helyi iparűzési adóalap számítására vonatkozik. Levonhatja-e a kft. az alvállalkozók számláit az adóalapból? A kivitelezési munkák több üzleti évre áthúzódnak. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha felmerült költségeket az értékesítés és nem a felmerülés évében állítjuk be adóalapcsökkentő tételként? Válaszát köszönöm: Simonné
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2016. 12. 20-án az adófelajánlás intézményével élve felajánlotta társasági adóját a látványcsapatsportok támogatására. A kérdésem az lenne, hogy a támogatás összege teljes egészében ráfordításként elszámolható-e, azzal adóalapot növelni nem kell? Illetve fontos kérdés, hogy az adókedvezmény a kiegészítő támogatásra is megilleti-e a céget? 800 000 Ft-ról volt szó, amelyből 700 000 Ft normál támogatás volt, 100 000 Ft a kiegészítő. Tehát az adó a teljes 800 000 Ft-os összeggel csökkenthető, vagy a kiegészítő támogatás esetén csak bizonyos százaléka? Köszönöm.
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni. Adóelőleget kell fizetni akkor is, ha a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét. Az adóelőleget az összevonandó jövedelmekre kell kiszámítani.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték