Ügyvezető megbízási jogviszonyban: mikor lehet, és mikor nem?

Megosztás Tetszik

Gazdasági társaság ügyvezetője megbízási jogviszony keretében (amely természetesen díjazás nélkül is történhet) csak abban az esetben láthatja el az ügyvezetői teendőket, ha nem tagja a társaságnak, illetve, ha tulajdonosról van szó, akkor pedig az ügyvezetésen túl, társas vállalkozóként is közreműködik a társaságban. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó törvényi előírásokat.

A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) mind a megbízási jogviszonyban munkát végzőt, mind pedig a választott tisztségviselőt a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók közé sorolja, akikre a törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének g) pontja szerint akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát (38 250 forintot), illetve naptári napokra ennek a harmincad részét (1275 forintot).

A biztosítási kötelezettség elbírálása tehát mindkét jogviszonyban azonos elvek szerint – egyszerű osztás révén – történik. A jogviszonyból származó jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamával (hónapjaival vagy napjaival), és a kapott hányadost kell összevetni az említett határösszegekkel. A művelet során azonban mind a számlálóban, mind pedig a nevezőben eltérés van a két jogviszony között.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk a vonatkozó szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.