Fontos változásokat javasol nyugdíjfronton a Pénztárszövetség

Megosztás Tetszik

Ahhoz, hogy az önkéntes pénztárak szerepe érdemben erősödhessen az időskori anyagi biztonság megteremtésében, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) álláspontja szerint több változtatásra is szükség volna: egyebek mellett a munkavállalók automatikus beléptetésére, a munkáltatói befizetések ösztönzésére, valamint a megtakarítások után biztosított adókedvezmények formájának és mértékének korszerűsítésére. Egy friss, országos közvélemény-kutatás eredményei alapján ezeket az elképzeléseket a hazai munkavállalók is támogatják – derül ki az ÖPOSZ sajtóközleményéből.

Mintegy 230 vendég, tíz alapkezelő, 24 önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár, valamint a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége képviselőinek részvételével az idén is megtartotta éves konferenciáját az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).

„Egy-másfél évtizedes távlatban nyugdíjba mennek a „Ratkó-unokák”, így a következő tíz évben 250 ezerrel csökkenhet az aktív dolgozók száma Magyarországon, hiszen folyamatosan kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan elérik az öregségi nyugellátás korhatárát – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos, a Pénztárszövetség elnöke. – Az ÖPOSZ álláspontja szerint több fontos változás is kellene ahhoz, hogy az önkéntes pénztárak szerepe érdemben erősödhessen az időskori anyagi biztonság megteremtésében. Ehhez – számos európai országhoz hasonlóan – a munkavállalók automatikus beléptetésére, a munkáltatói befizetések ösztönzésére, valamint a megtakarítások után biztosított adókedvezmények formájának és mértékének korszerűsítésére volna szükség.”

A Pénztárszövetség javaslata szerint a munkáltatói befizetések érdemi ösztönzéséhez legalább a SZÉP kártyával azonos vagy kedvezőbb közterhek szükségesek, akár valamilyen összeghatár beépítésével. Hosszabb távon – a brit, lengyel vagy az ír modellhez hasonlóan – egy olyan modell is szóba jöhetne, amelyben a munkáltató, a munkavállaló és az állam közösen finanszírozná a nyugdíjcélú öngondoskodást. Az ÖPOSZ elképzelései szerint a bér 2-2 százalékának megfelelő összeget a foglalkoztató és a magánszemély fizetné be a pénztárba, ehhez az állam 1 százalékkal járulna hozzá.

A javaslat emellett a megtakarítások után igénybe vehető szja-visszatérítést alanyi jogon járó állami támogatássá alakítaná. A két kasszatípusra vonatkozó, több mint tíz éve változatlan 150 ezer forintos kombinált adóvisszatérítési plafont ezzel párhuzamosan 260 ezer forintra emelnék úgy, hogy a nyugdíjpénztári befizetések után ez teljes egészében, az egészségpénztáraknál pedig 150 ezer forintig érvényesíthető volna.

Az ÖPOSZ megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás eredményei alapján ezeket az elképzeléseket a hazai munkavállalók is támogatják. Tízből hat megkérdezett szerint jó megoldás lenne az szja-visszatérítést alanyi jogon járó állami támogatássá tenni. Ha ez megvalósulna, a jelenleg nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közel fele nyitott lenne a belépésre. Szintén jelentősen növelné a kasszák vonzerejét a válaszadók szerint, ha a SZÉP kártya keretét nyugdíjpénztári megtakarításra is lehetne fordítani, a többség pedig nyitott is lenne erre a lehetőségre.

„A kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítás, ráadásul e kasszák megítélése a tavalyi felmérés óta tovább javult. Szintén kedvező eredmény, hogy a válaszok szerint a nyugdíjpénztár mind költséghatékonyságban, mind biztonságban, mind pedig a saját élethelyzethez illeszkedésben megelőzi a többi terméket, továbbá az ismertsége is magasabb azoknál” – emelte ki Mohr Lajos.

Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta: „Újra pozitív kilátásokat tapasztalunk a pénztárszektorban, amely ismét növekedési pályán van. A nyugdíjkasszák idei éves hozama kétszámjegyű lehet, ami vonzó eredmény a csökkenő kamatpálya és a mérséklődő infláció mellett. A hosszú távú nominális hozam a szektorban tartósan 6-7 százalék körül alakul, ami két évtizedes távlatban is meghaladja az inflációt, mindehhez pedig alacsony költségszint társul. A szektor stabilan és gazdaságosan működik, amin az átmenetileg lehetővé tett ingatlancélú felhasználás sem változtatott, hiszen a tagság kis része élt csak a lehetőséggel, ez pedig csupán 125 milliárd forint kiáramlást eredményezett".

Az alelnök hozzátette: „A pozitív képet árnyalja ugyanakkor, hogy még mindig magas a tagdíjat nem fizetők aránya, illetve továbbra is magas, 39-41 év az új belépők átlagéletkora. Az MNB olyan eszközök kialakításán dolgozik, amelyek a 30 év alattiak nyugdíjpénztári belépését ösztönöznék. Ennek egyik eleme a jegybank honlapján elérhető Önkéntes Nyugdíjpénztári Kalkulátor. Ez például egyértelműen jelzi, hogy ha valaki a jelenlegi 375 ezer forintos átlagbér, valamint az annak 70 százalékára várható állami nyugdíj közötti 112 ezer forintos jövedelemkiegészítést szeretné elérni, akkor ahhoz 20 éves korban elkezdve a takarékoskodást havi közel 26 ezer forintot kell félretennie, 40 évesen pedig már ennek duplája szükséges” – olvasható az ÖPOSZ sajtóközleményében.