Felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés társadalombiztosítási kérdései

Megosztás Tetszik

A felhasználási szerződés alapján történő munkavégzést a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjában említett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közé soroljuk, annak ellenére, hogy e jogszabályi hely nem ejt szót az említett jogviszonyról. Alábbiakban a társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.

A jogszabályi hely tehát nem ejt szót az említett jogviszonyról, az, hogy mégis erről van szó, az a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 13. § (5) bekezdéséből következik. E szerint, ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

– A járulékalap megállapításakor csak a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

– Járulékalapot nem képező jövedelem:

A Tbj. 32. § c) pontja nyomatékosítja, hogy nem képezi járulék alapját

• a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására, a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány,
• a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta,
• a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, valamint
• a találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díj,
• a szolgálati és alkalmazotti növényfajta, a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, a feltalálót és a szerzőt megillető díj.

Az, hogy a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazásból milyen arányt képvisel a jogdíj és milyen arányt a személyes munkavégzés ellenértéke, kizárólag a felek döntésétől függ.

• példa a számításra,

• a biztosítási kötelezettség elbírálása során hogyan kell meghatározni a jogviszony tartamát,

• nyugdíjas (pontosabban fogalmazva kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő) személy esetén van-e biztosítási és járulékfizetési kötelezettség,

• a jogok felhasználásának ellenértéke járulék alapját képezi-e.