Külföldi távmunkával járó szja- és tb-fizetési kötelezettség – gyakorlati példával

Megosztás Tetszik

A digitális munkavégzés technikailag szinte eltüntette az országhatárokat. Az adó-, társadalombiztosítási és munkajogi szabályok azonban nem tűntek el velük együtt. Éppen ezért a külföldi távmunka legfontosabb üzenete a munkáltatók számára az, hogy előbb meg kell vizsgálni a következményeket, és csak utána ajánlott engedélyezni a munkavégzés helyének megváltoztatását. Cikkünkben a főbb összefüggéseket gyakorlati példával szemléltetjük.

Az OECD által elfogadott és a NAV hivatalos tájékoztatójával közzétett iránymutatás pontosítja, hogy a határokon átnyúló távmunka milyen esetekben keletkeztet adójogi értelemben vett állandó telephelyet a munkavégzés államában. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban megjelent cikkünket itt olvashatják.

Mivel a telephely az szja-kötelezettséget, sőt még a tb-kötelezettséget is befolyásolhatja, ezért is érdemes átgondolni, keletkezik-e telephely külföldön, illetve ha nem, akkor mikor, melyik országban keletkezik szja- és tb-fizetési kötelezettség.

A főbb összefüggéseket egy gyakorlatban előforduló eset alapján szemléltetjük.

Egy magyar társaság munkavállalójának férjét 2026. október 1-jétől egy év kiküldetésbe küldik Spanyolországba, ahol a férj munkáltatója a család részére lakást bérel. A feleség változatlanul a magyar társaságnál áll munkaviszonyban, és a munkáltató engedélyezi, hogy a Spanyolországban bérelt lakásból távmunkában dolgozzon. A munkavállaló kizárólag a magyar társaság részére végez munkát. Spanyol ügyfelekkel és üzleti partnerekkel nem találkozik, nem végez értékesítést, és nem képviseli a társaságot a spanyol piacon.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, milyen kötelezettség és melyik államban keletkezhet

• a hat hónapnál rövidebb, illetve
• a tizenkét hónapos munkavégzés esetén.