Egyre több kkv él a hagyományos lízingelés és a tartós bérlés lehetőségével, hiszen gyakran olcsóbb, egyszerűbb és hatékonyabb megoldás, mint a beruházás. Persze sokan megállnak a látszólag kedvező árnál, holott van még pár, igen jelentős összetevő, amit figyelembe kell venni.
Tisztelt Szakértő! A bérelt jármű a forgalmi engedély szerint új kétszemélyes tehergépjármű, együttes tömege: 1620 kilogramm. Mivel az együttes tömeg 2500 kilogramm alatti, így a személygépkocsi-minősítésnél további szempontot is figyelembe kell venni: nem szállítható vele 3-9 személy? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor mentesül a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor menetlevelet kell vezetni? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor a lízingdíj áfatartalma teljes mértékben levonható? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépjárművet bérelt. A havi tőkerészek áfájának levonhatósága érdekében útnyilvántartást vezetett az üzleti célú felhasználás alátámasztására. A futamidő végén úgy alakult, hogy bár 3. felet jelölt volna meg vevőnek, mégis megvásárolta. Kérdésem az lenne, hogy a korábbi áfalevonások miatt szükséges-e az útnyilvántartás további vezetése? Köszönettel:
Nyílt végű pénzügyi lízing, adásvétellel induló pénzügyi lízing vagy tartós bérlet-e a következő eset, illetve helyesen járt-e el az eladó? 1. Van egy adásvételi szerződésben, melynek tárgya egy számítógép, a következő szerepel: " A megjelölt termék ára (x) összeg + áfa, melyet a vevő 12 havi egyenlő részletben fizet meg az eladó részére". 2. A szerződés szól az üzembehelyezésről is, mely szerint a számítógépet "az eladó a vevő telephelyén üzembe helyezi és átadja használatra". 3. Havonta kap a vállalkozás az eladótól számlát, mely a számítógép bérletéről szól, és az összege az adásvételi szerződésben megállapított vételár 1/12 része plusz áfa. A szerződésben nincs egyértelmű utalás arra, hogy a futamidő végén a vevő tulajdonába kerül a gép (hacsak nem a szerződés neve: adásvételi szerződés), sem az opció lehetősége. A gondom az, nem tudom, hogyan kezeljem ezt az eszközbeszerzést. Milyen pénzügyi lízingként? Felvehetem-e a tárgyi eszközök közé, elszámolhatom-e utána az értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! Egy társasági adó alá tartozó, alanyi adómentes, taxi szolgáltatással foglalkozó bt. 2008-ban lízingelt egy autót (akkor is alanyi mentes volt, nem igényelt vissza áfát, a kereskedő elengedte az áfa összegét az autóvételkor). A cég 2018-ban kifizette az autót, akkorra már abbahagyta a taxis tevékenységet. A bt. beltagja átvenné az autót. Kérdés, hogyan jár jobban: térítésmentes átadással vagy értékesítéssel? Áfa szempontjából mi a helyzet? Elég egy szerződés a bt. és a beltag között? Mire kell odafigyelni, hogy később egy NAV-ellenőrzésen ne legyen gond? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó szeretne visszlízing keretében termelő gépet vásárolni. A finanszírozó bank javasolta ezt a megoldást neki. A kérdésünk az lenne, hogy abban az esetben, ha a családi gazdálkodó ezt a termelő gépet költségként nem számolja el, és értékcsökkenést sem számol el rá, akkor az érte kapott bevétel nem számít bele a gazdaság bevételébe, így a 8 millió forintos korlátba sem? A családi gazdálkodó áfaalany, az áfát természetesen megfizetné az értékesítés után.
Tisztelt Szerkesztő! 2012-ben egy kft. lizingelt egy személygépkocsit, az akkori könyvelő az első részlet befizetéséből levonta az áfát, 400 ezer forintot. Mi utána vettük át a könyvelést és a részletekből nem vontuk le az áfát. A lízing futamideje 2019. 12. hóban jár le. A kft. úgy döntött, lezáratja a lízing szerződést. Most ha kiszámlázza lízingcég, akkor szerintem az áfa nem vonható le. Nem tudom, hogy a cég veszi meg vagy harmadik személy. De ha a kft. értékesítené egyszer, akkor nem tudom, áfásan kell-e eladni? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Építőipari szolgáltatást végző ügyfelem tehergépjárművet vásárolt zárt végű pénzügyi lízing keretében. Az autó saját tömege 1750 kilogramm, megengedett tömege 3030 kilogramm. Szállítható személyek száma 3 fő, VTSZ szám: 8704. A lízingbeadó banktól egyetlen számlát kapott, a teljes összegről, mely az áfát is tartalmazza. Az önerőt pénzügyileg teljesítette, a fennmaradó lízingdíjat 96 hónap alatt fogja kifizetni. Kérdéseim a következők: 1. Az áfa a számlán szereplő teljesítési dátummal (2018.4. hó) teljes összegben visszaigényelhető-e? Olvastam az úgynevezett 75 napos visszaigénylési szabályról, ez mit jelent? Zárt végű pénzügyi lízing esetén milyen feltételeknek kell fennállni ahhoz, hogy levonható legyen az áfatartalom? 2. Van-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a cégnek az esetleges magáncélú használat miatt? Ha nyilatkozik, hogy kizárólag a cég tevékenységéhez használja a tehergépjárművet, mentesülhet-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól?egítségét, válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! "X" Kft. lízingel egy személygépjárművet, aminek a lízingdíját és a hozzá kapcsolódó kamatot havi rendszerességgel fizeti. A fizetendő kamatot a pénzügyi ráfordítások között számolja el, a gépjárműadót és a kötelező felelősségbiztosítást is ráfordításként, illetve költségként könyveli. Ezt a személygépjárművet bérleti díj fejében bérbe adja "Y" Kft.-nek. "Y" Kft.-t mint üzembetartót nem jegyzik be a forgalmi engedélybe. A bérleti díj fedezi a gépjárműadót, illetve a lízingdíjat. "Y" Kft. rendeltetésszerűen használja a gépjárművet, és elszámolja az azzal kapcsolatos költségeket (például üzemanyagköltség, bérleti díj, javítási költség). Mivel mindkét kft. számol el költséget ugyanazon személygépjármű után, az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben melyik kft.-nek kell a megfizetnie a cégautóadót? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Andrea
Cikkünk második részében a céges személygépkocsik társaságiadóalap-, illetve adókedvezménnyel foglalkozunk, továbbá ismertetjük a cégautó használatához kapcsolódó külföldről származó bizonylatok kezelését.
Állásfoglaláskérés: egy kft. nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit vett lízingbe a Porsche Banktól 2018. 05. 30-ai dátummal. A helyes könyvelés és adóbevallások érdekében állásfoglalást kérünk az alábbiakra: 1.Számviteli szempontból: A lízingbe vett személygépkocsit a tárgyi eszközök között kell kimutatni (nettó értéken + járulékos költségek), és értékcsökkenést elszámolni [számviteli törvény 23. § (3) alapján]? Függetlenül attól, hogy a gépkocsi nem a kft. tulajdonában van? A kötelezettség kimutatása (nettó törlesztőrészletek) az egyéb rövid- és hosszúlejáratú kötelezettségek között történik. Vagy: Szolgáltatásként (bérleti díj) elszámolni havonta a lízingbe adó számlái alapján? 2. Áfa szempontjából: Szolgáltatásnak minősül [áfatörvény 13. § (1) alapján.]. A lízingbe adó havi számlái alapján a törlesztő részletek áfája levonható? (A végén, a maradványértéken történő esetleges megvásárlásra áfalevonási jog nincs.) A járművet eladó kereskedő cég a forgalomba helyezéssel kapcsolatosan járulékos költségeket számlázott, melyeknek áfatartalma is van. Ez az áfa valószínűsíthetően nem vonható le? 3. Cégautóadó A cégautóadót a lízingbe vevő fizeti 2018. júniustól [Gépjárműadó törvény IV. 17/B § (2), 17/C § (1)].
Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfabombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta áfás és áfamentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! "A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jétől" című APEH-tájékoztatóban írnak arról, mikor áfás és mikor áfamentes az ügynöki jutalék. Ehhez kapcsolódóan lenne kérdésem. Egyik szállítónk eladott egy eszközt nekünk, melyet lízingbe adtunk, és ehhez kapcsolódóan szállítónk közvetítői jutalékot is számlázott áfásan. Megbízási szerződésünkben rögzítettük, hogy akkor jogosult kiszámlázni jutalékot, ha hozzánk befolyik a lízingbevevőtől az első díj, mely az átadás-átvételt követő 30. nap volt, erről jegyzőkönyv is készült. Ön szerint ez minősülhet úgy, hogy elválik egymástól a termékértékesítés és a hitelközvetítés? Mert, ha igen, akkor áfamentesen kellene a tájékoztató 4. pontja szerint kiszámláznia a szállítónak a jutalékot. Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Személyautóra vonatkozó nyíltvégűlízing-szerződés 3 évre szól. Emiatt az autó leírása történhet 3 év alatt 33 százalékos kulccsal? Tehát a számviteli értékcsökkenés eltérhet a 20 százaléktól? Az adólapot mennyivel csökkenthetem? Köszönettel.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték