A kormány által beterjesztett adócsomag több javaslatot tartalmaz az adminisztráció csökkentése érdekében, valamint bezár néhány kiskaput a törvények által biztosított jogokkal visszaélők előtt. Ezek a törekvések megmutatkoznak az illetéktörvény módosításában is.
Tisztelt Szakértő! A következő a kérdésem. „A” cég előlegek kifizetése után, nyílt végű lízinggel gépjárműveket vásárolt. Cégcsoporton belüli struktúra változása miatt eladja/átadja eszközeit/lízingkötelezettségeit „B” cégnek. A kötelezettség értéke 4 millió forint. Ehhez kapcsolódó tárgyi eszközeinek nettó értéke 6 millió forint. A lízingkötelezettséget a bank átvezette „A” cégről „B” cégre. Jól gondoljuk-e, hogy a kivezetések eredményvonzatát (2 millió forint veszteség), mint a megfizetett előleg jogát adjuk el „B” cégnek? Ez a vevőkijelölési jog az alapja az áfás számlázásnak, azaz a 2 millió forint különbözet kiszámlázásával lesz „A” cég eredménysemleges, „B” cégnél pedig az eszköz értékét képezi a kiszámlázott tétel és az átkerült lízingkötelezettség értéke.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Abban a kérdésben kérem az állásfoglalását, hogy kell-e útnyilvántartást vezetni a cég tulajdonában álló személygépkocsi használatáról a céges és magánutak megkülönböztetése miatt, ha a gépkocsi nem lízingelt, és a cégautóadót megfizetik utána? Van-e ehhez kapcsolódóan egyéb adónemben fizetési kötelezettsége (különös tekintettel az áfatörvény 14. §-ára)?
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó személygépkocsit lízingel zárt végű lízing keretében. Az első lízingdíj a gépkocsi árának mintegy 30%-a. A kérdésünk az, hogy az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként a lízingdíjat, a tőkerészt és a fizetendő kamatot is a törlesztőrészletek alapján? Az első nagyobb díjrészlet is költségnek minősül? Az autót nem bérbeadásra és nem személyszállításra használná, de szükséges a munkavégzéshez. Értesülésünk szerint ilyenkor a bevétel 1%-áig minden évben jogosult elszámolni a lízingdíjat. Helyes az értesülés? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Pénzügyi lízingbeadással foglalkozó cég szeretné a hitelbiztosítéki nyilvántartás díját továbbterhelni a lízingbevevőre. Kérem, segítsen értelmezni, hogy a NAV "A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jétől" című tájékoztatója alapján ezt áfásan vagy áfamentesen teheti meg? Köszönettel: Kiss Mónika
Bár a vállalkozások elsősorban a hiteltermékekre gondolnak, ha forrásra/finanszírozásra van szükségük, valójában számos esetben lízingkonstrukciókat alkalmaznak – derül ki a Magyar Lízingszövetség megrendelésére készült GfK-kutatásból. A 300 millió forintnál nagyobb árbevételű cégek 30 százalékának van lízingszerződése, az alacsonyabb árbevételű cégeknél ez alacsonyabb, de a lízingszövetség szerint növekedhet az arány a jövőben.
Tovább hízott a magyar lízingpiac 2016 első felében: a finanszírozott összeg 4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakéhoz képest, s 235 milliárd forintot tett ki – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az év során további növekedés várható, így 2016-ban a finanszírozott összeg megközelítheti az 500 milliárd forintot.
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az szja tv. 63. § (8) a) értelmezésében: a 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni. Az ügyleti szerződésnek magát a lízingszerződést kell érteni, vagy a futamidő végi megállapodást, amikor a lízingcég a tulajdonjogot átadja? Válaszát előre is köszönjük
Tisztelt Szakértő! Egy kft. havi áfabevalló, állandó visszaigénylő pozícióban van, és az áfát 45 napra kéri ki. Vásárolt egy tehergépkocsit zárt végű pénzügyi lízing keretében. A végszámlát nem a tehergépkocsit forgalmazó cég állította ki a kft. nevére, hanem a lízinget folyósító cég. Kérdésem az lenne, hogy így az áfa hány napra fog visszajárni: 45 vagy 75? Ha csak 75 napra kérhetem ki az áfát, akkor ez a futamidő végéig így lesz, vagy csak a vásárlás hónapjában? A szállítói tartozásom azzal megszűnt, hogy előírtam a hitelt: Válaszát előre is köszönöm! R. Rita
Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft. személyautót vásárol nyílt végű lízinggel. A cégautóadót megfizeti. A kft. tulajdonosának útnyilvántartást kell vezetnie? Nagyon köszönöm a válaszukat. Éva
Tisztelt Szakértő! Cégünk (normál áfaalany) nyíltvégű lízingszerződés idő előtti lezárásával (60 hónap futamidő helyett 9 hónap után) megvásárolná a lízingelt személygépkocsit, amelyet a lízingszerződés lezárásának napján rögtön tovább is értékesítene. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben áfamentesen vagy áfásan kell a számlát kiállítanunk? Köszönettel.
Lehetséges-e céltartalékot képezni gépjármű- (személy- és haszongépjármű egyaránt) vásárlásra? Ráadásul még lízingelni is szeretnék az áfa leírhatósága miatt. Lehetséges?
Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó lízingelt tehergépkocsiját nullára írta, de a fizetendő lízingdíjból még 2 év van hátra. Bevétel hiányában már nem tudja fizetni a lízingdíjat. Amennyiben sikerül eladnia, vagy visszaadni a lízingbe adó cégnek a gépkocsit, akkor milyen fizetési kötelezettségei lesznek (szja, eho...)?
Tartós fejlődési pályára állt a lízingpiac, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv) eszközfinanszírozása került a szövetség tagvállalatainak fókuszába – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség tavasszal megválasztott új elnöke.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték