A Növekedési hitelprogram – fix (nhp fix) forrásait közvetítő 25 milliárd forintos keretösszegű új lízingrefinanszírozási programot indít a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A finanszírozást a magyarországi mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozások igényelhetik, maximum 2,5 százalékos kamattal.
Hogyan adózik az ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelem? Mire kell ügyelni a sorozat jellegű ingatlanértékesítésnél? A NAV információs füzetének befejező részét ismertetjük.
A 2019-es év egyik legfontosabb újdonsága a bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos adólevonási szabályok változása. Cikksorozatunk első részében az új rendelkezésekkel kapcsolatos fogalmakat tisztázzuk.
Tisztelt Adózóna Szakértő! Céges nyíltvégű autólízinggel (a tulajdonjog végig a lízingbeadónál marad) kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Ha a cégem lízingel egy gépkocsit, élve a magán/céges használat 50-50 százalékos megosztási vélelmével, hogy alakul a kezdő lízingdíj és a részletek elszámolása áfát és külön társasági adót érintően? Például ha 2.000.000 Ft + áfa a kezdő lízingdíj, és 100.000 Ft + áfa/hó a havidíj. 1. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj áfájának is csak a fele írható le költségként, vagy a kezdő díj áfájának a teljes egésze? Gondolom a havi lízingdíj áfájának csak a fele írható le az áfából. 2. Megjelenik-e eszközként az autó cégem könyveiben, és lehet-e az értéke után értékcsökkenést elszámolni (nekem úgy logikus, hogy nem, hiszen csak egyfajta autó-szolgáltatást veszek igénybe)? 3. A lízingdíjat év végén melyik eredménykimutatás sorban kell elszámolni? 4. A 3. kérdésben leírt lízingdíjnak csak az 50 százalékát kell az adott sorban elszámolni, vagy az 50 százalék csak az áfára vonatkozik? 5.A lízingdíj év végi, eredménykimutatást érintő elszámolásakor van-e küldönbség a kezdő lízingdíj és a havidíjak elszámolása között? Előre is köszönöm válaszát, A kérdésben bizonytalan cégvezető.
Tisztelt Adózóna! Cégünk 2018 novemberében személygépkocsit lízingelt, nyíltvégű lízing keretében. Ezt követően vásárolt téli gumit, és egyéb felszerelési tárgyakat. Kérdésem, hogy az áfa milyen mértékben vonható le a 2019.01.01-től érvényes szabályok szerint? Köszönettel: Csengődi Mária
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018 októberében 40 millió forintos megmunkálóközpontot vásárolt. Nem helyezte üzembe. 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a finanszírozáshoz visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette a bankja felé a termelőgépet, amit ugyanazon napon vissza is vásárolt. Ezután üzembehelyezte és aktiválta a gépet 2018 november végén. Érvényesíthető-e a 2018. évre a Tao. 7. paragrafus.(1) bekezdés zs) pontja szerinti kkv-s kedvezmény? Köszönettel: Kormosné
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy kft. személygépkocsit lízingel nyíltvégű konstrukcióban, melyet árbevételszerző tevékenységéhez használ. Pár hónap után azonban úgy dönt, megválna az autótól, mert mégsem váltotta be a hozzáfűződő reményeit. Ugyanakkor egyik partnere megvenné tőle az autót. A kft. idő előtti lezárását kéri a szerződésnek, rendezi az összes kötelezettségét a lízingbeadó felé, ezzel meg is szerzi a tulajdonjogot. Másnap pedig tovább értékesíti a személyautót üzleti partnere felé. Kérdésem, hogy ilyen esetben a kft. részéről ez tárgyi eszköz értékesítésének minősül-e, vagy a gépkocsit készletre kell venni, mivel azért végtörlesztett, hogy el is adja? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelünk nagy értékű munkagép beszerzését tervezi lízingelt finanszírozással. Kérdésünk, hogy melyik lízingforma kedvezőbb számára? A zárt végű, vagy a nyílt végű lízing? A nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással a beszerzés figyelembe vehető-e beruházási adókedvezményként? További kérdés, hogy a beszerzés évében fel nem használt összeg továbbvihető-e? Válaszát köszönjük. Dr. Pásztor Lászlóné
Több mint 500 milliárd forint értékben nyújtottak finanszírozást a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az év első kilenc hónapjában, ami 17 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és megközelíti a két évvel ezelőtti teljes éves volument – közölte a szövetség.
Egyre több kkv él a hagyományos lízingelés és a tartós bérlés lehetőségével, hiszen gyakran olcsóbb, egyszerűbb és hatékonyabb megoldás, mint a beruházás. Persze sokan megállnak a látszólag kedvező árnál, holott van még pár, igen jelentős összetevő, amit figyelembe kell venni.
Tisztelt Szakértő! A bérelt jármű a forgalmi engedély szerint új kétszemélyes tehergépjármű, együttes tömege: 1620 kilogramm. Mivel az együttes tömeg 2500 kilogramm alatti, így a személygépkocsi-minősítésnél további szempontot is figyelembe kell venni: nem szállítható vele 3-9 személy? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor mentesül a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor menetlevelet kell vezetni? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor a lízingdíj áfatartalma teljes mértékben levonható? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépjárművet bérelt. A havi tőkerészek áfájának levonhatósága érdekében útnyilvántartást vezetett az üzleti célú felhasználás alátámasztására. A futamidő végén úgy alakult, hogy bár 3. felet jelölt volna meg vevőnek, mégis megvásárolta. Kérdésem az lenne, hogy a korábbi áfalevonások miatt szükséges-e az útnyilvántartás további vezetése? Köszönettel:
Nyílt végű pénzügyi lízing, adásvétellel induló pénzügyi lízing vagy tartós bérlet-e a következő eset, illetve helyesen járt-e el az eladó? 1. Van egy adásvételi szerződésben, melynek tárgya egy számítógép, a következő szerepel: " A megjelölt termék ára (x) összeg + áfa, melyet a vevő 12 havi egyenlő részletben fizet meg az eladó részére". 2. A szerződés szól az üzembehelyezésről is, mely szerint a számítógépet "az eladó a vevő telephelyén üzembe helyezi és átadja használatra". 3. Havonta kap a vállalkozás az eladótól számlát, mely a számítógép bérletéről szól, és az összege az adásvételi szerződésben megállapított vételár 1/12 része plusz áfa. A szerződésben nincs egyértelmű utalás arra, hogy a futamidő végén a vevő tulajdonába kerül a gép (hacsak nem a szerződés neve: adásvételi szerződés), sem az opció lehetősége. A gondom az, nem tudom, hogyan kezeljem ezt az eszközbeszerzést. Milyen pénzügyi lízingként? Felvehetem-e a tárgyi eszközök közé, elszámolhatom-e utána az értékcsökkenést?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték