Munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei és tanulmányi szerződés tárgyában döntött nemrégiben a Kúria az Mfv.X.10.041/2020. számú ügyben. A munkavállaló távolléti díj, végkielégítés és kártérítés megfizetése miatt pert indított.
A Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy miként kell építményadót fizetni a beépített épületrész után. A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az eljáró kúriai ítélkező tanácsok eltérően foglaltak állást arról, hogy az ingatlannyilvántartásban „egyéb helyiség” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok a helyi adók vonatkozásában adótárgynak minősülnek-e – olvasható a Kúria honlapján.
Az adóraktári engedély tulajdonosa azért perelt, mert álláspontja szerint szerződő partnere számlatartozása miatt veszítette el az engedélyt. A Kúria döntött az ügyben.
A Kúria mindenben jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több mint egymilliárd forintos, rekordösszegű bírságot kiszabó határozatát. Így immár jogerőssé vált, hogy az Auchan visszaélt jelentős piaci erejével. A francia tulajdonú áruházlánc ugyanis egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak azért, hogy termékeik bekerülhessenek árukészletébe – írja honlapján a GVH.
Az objektíve súlyos sérelmet jelentő munkáltatói magatartás is csak akkor eredményezheti a jogviszony jogszerű megszüntetését, ha az azonnali hatályú lemondással a sérelem észlelésétől számított észszerű időn belül él a hivatásos állomány tagja – mondta ki a Kúria.
A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.
Fontos ítélet született a Kúria részéről az ügyleti nettó nyereségen alapuló transzferárazási módszer (TNMM) alkalmazása kapcsán. A példaértékű ügyben – többek között – a portfóliószemlélet (vagyis mely esetekben van lehetőség egyes termék-, vagy szolgáltatás portfóliókat összevontan elemezni transzferár szempontból) helyes alkalmazásával, illetve a minimum-maximum tartomány alkalmazhatóságával kapcsolatban foglalt állást a legfőbb bíróság. Az Andersen Magyarország elemzése a kulcsfontosságú döntés főbb elemeit foglalja össze.
Megerősítette a Kúria a 2020. november 2. napján közzétett ítéletében, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napon is munkát végző munkavállaló számára a munkabérén felül távolléti díj is fizetendő. Sőt, munkavégzés esetén a munkavállalót bérpótlék is megilleti. Cikkünkben ismertetjük a döntés (Kfv.VII.37.342/2020/7.) részleteit.
Bírák és ügyészek számára az öregségi nyugdíj újbóli megállapítását érintően határozott a Kúria.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabéres munkavállalót abban az esetben is távolléti díj illeti meg az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, ha munkavégzésre be van osztva, mondja ki a Kúria határozata.
Az élettársi kapcsolat fennállását, az érzelmi és gazdasági kötődés meglétét különösen körültekintően kell vizsgálni az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz – állapította meg a Kúria a Kfv.VII.37.486/2020/5. számú ügyben hozott ítéletében.
A munka törvénykönyvéről szóló törvény több területen védelemben részesíti azon munkavállalókat, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését megelőző 5 éven belül kerül megszüntetésre. Felmerül a kérdés, hogy ez a védelem vonatkozik-e azon hölgyekre, akik a 40 éves jogszerző időtartam betöltését követően, de az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően mennek nyugdíjba. A kérdést az alábbiakban vizsgáljuk a bírósági gyakorlat tükrében.
Az adózási előnyökre tekintettel nem ritka megbízási jogviszony létesítése olyan esetekben is, amikor ténylegesen munkaviszony keretében történik a foglalkoztatás. A Kúria múlt héten nyilvánosságra hozott ítéletében ilyen esetben döntött. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy (Mfv.X.10.337/2019.) tanulságait.
Egy társaság egy másik társaságnál kifejlesztett know-how-t jogtalanul felhasználva értékesített gépeket és tett szert jelentős haszonra. Kiemelt jelentőségű ügyben (Pfv.V.20.223/2020/8.) hozott ítéletet a Kúria.
Tovább tisztult és szigorodott az a feltételrendszer, amely alapján az adóhatóság megtagadhatja a vállalkozások által befogadott számlákkal kapcsolatos adólevonási jogát. A jogkövető, jóhiszemű vállalkozások számára óriási jelentőséggel bíró fejlemény a Kúria egy közelmúltban közzétett döntésének köszönhető.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték