Visszaküldték a kölcsönzött dolgozót – a Kúria döntött

Megosztás Tetszik

A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére a munka törvénykönyve (Mt.) általános szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220. § (1) bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését – mondta ki a Kúria.

A Kúria sajtóközleménye szerint az Mfv. X. 10.103/2020. számú ügy alperese 2017. március 9-től munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a munkavállalót (a felperest), aki a munkáját egy másik kft.-nél mint kölcsönvevő munkáltatónál végezte. A kölcsönvevő munkáltató 2019. február 18-án az alperesnek megküldött e-mailben a felperest azon a napon „lemondta”, amit többszöri targoncával történő ütközéssel, nem megfelelő munkához való hozzáállással, táppénzproblémákkal, valamint a többszöri személyes megkeresés ellenére történő túlóra elutasításával indokolt.

A munkaerő-kölcsönző alperes a 2019. február 22-én kelt felmondással a dolgozó munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 220. § (1) és (2) bekezdése alapján 15 nap felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokolása szerint a kölcsönvevő a felperes munkavégzésére a továbbiakban nem tartott igényt.

A felperes keresete folytán eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, a fellebbezés folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a következő elvi kérdésben döntött:

A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220. § (1) bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését. E jogszabályi rendelkezés tehát nevesít egy olyan, a munkaerő-kölcsönző cég egyoldalú jognyilatkozatához kötött indokot, amely önmagában alapot ad a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kikölcsönzés megszüntetése mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén – a töretlen bírói gyakorlat alapján – nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.

A felperes a keresetében, illetőleg felülvizsgálati kérelmében tartalmában azonban nem a munkaviszony megszüntetését eredményező munkáltatói intézkedést, hanem az annak alapjául szolgáló, a kikölcsönzést megszüntető, a kölcsönvevő munkáltató által adott nyilatkozatot támadta, és állította, hogy az e-mailben nevesített indokok valótlanok voltak, a kikölcsönzése megszüntetésére lényegében sztrájkban való részvétele miatt került sor. A bizonyítási eljárás lefolytatását is ezen állítása igazolására kérte.

Az alperes mint kölcsönbeadó a kölcsönző munkáltatóval fennálló polgári jogi szerződése keretében az Mt. 217. § (3) és (4) bekezdése alapján tájékoztatásra és meghatározott, a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségek megfizetésére köteles, ugyanakkor a kölcsönvevő gazdasági és szervezeti döntéseit, így a kölcsönzés felmondására irányuló szándékát nem befolyásolhatja, azokért felelősséggel nem tartozik.

A felperes a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igényét kártérítési alapon az Mt. 82. §-ában meghatározottak szerint terjesztette elő, ugyanakkor alperesként kizárólag a munkáltatót, vagyis a kölcsönző céget jelölte meg.

Az Mt. 221. § (4) bekezdése azonban lehetőséget biztosít a kikölcsönzés során okozott károkért történő felelősség körében a kölcsönvevő cég perbevonására is, ekként a felperes a munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kártérítési igényét a munkáltató alperes, illetőleg a kikölcsönző cég egyetemleges felelőssége keretében is érvényesíthette volna. Ennek hiányában az eljárt bíróságok helytállóan, kizárólag a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot vizsgálhatták, amelynek indokolása az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján nem volt jogszabálysértő – olvasható a kuria-birosag.hu-n.