hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Visszaküldték a kölcsönzött dolgozót – a Kúria döntött

  • adozona.hu

A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére a munka törvénykönyve (Mt.) általános szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220. § (1) bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését – mondta ki a Kúria.

A Kúria sajtóközleménye szerint az Mfv. X. 10.103/2020. számú ügy alperese 2017. március 9-től munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a munkavállalót (a felperest), aki a munkáját egy másik kft.-nél mint kölcsönvevő munkáltatónál végezte. A kölcsönvevő munkáltató 2019. február 18-án az alperesnek megküldött e-mailben a felperest azon a napon „lemondta”, amit többszöri targoncával történő ütközéssel, nem megfelelő munkához való hozzáállással, táppénzproblémákkal, valamint a többszöri személyes megkeresés ellenére történő túlóra elutasításával indokolt.

A munkaerő-kölcsönző alperes a 2019. február 22-én kelt felmondással a dolgozó munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 220. § (1) és (2) bekezdése alapján 15 nap felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokolása szerint a kölcsönvevő a felperes munkavégzésére a továbbiakban nem tartott igényt.

A felperes keresete folytán eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, a fellebbezés folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a következő elvi kérdésben döntött:

A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220. § (1) bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését. E jogszabályi rendelkezés tehát nevesít egy olyan, a munkaerő-kölcsönző cég egyoldalú jognyilatkozatához kötött indokot, amely önmagában alapot ad a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kikölcsönzés megszüntetése mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén – a töretlen bírói gyakorlat alapján – nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.

A felperes a keresetében, illetőleg felülvizsgálati kérelmében tartalmában azonban nem a munkaviszony megszüntetését eredményező munkáltatói intézkedést, hanem az annak alapjául szolgáló, a kikölcsönzést megszüntető, a kölcsönvevő munkáltató által adott nyilatkozatot támadta, és állította, hogy az e-mailben nevesített indokok valótlanok voltak, a kikölcsönzése megszüntetésére lényegében sztrájkban való részvétele miatt került sor. A bizonyítási eljárás lefolytatását is ezen állítása igazolására kérte.

Az alperes mint kölcsönbeadó a kölcsönző munkáltatóval fennálló polgári jogi szerződése keretében az Mt. 217. § (3) és (4) bekezdése alapján tájékoztatásra és meghatározott, a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségek megfizetésére köteles, ugyanakkor a kölcsönvevő gazdasági és szervezeti döntéseit, így a kölcsönzés felmondására irányuló szándékát nem befolyásolhatja, azokért felelősséggel nem tartozik.

A felperes a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igényét kártérítési alapon az Mt. 82. §-ában meghatározottak szerint terjesztette elő, ugyanakkor alperesként kizárólag a munkáltatót, vagyis a kölcsönző céget jelölte meg.

Az Mt. 221. § (4) bekezdése azonban lehetőséget biztosít a kikölcsönzés során okozott károkért történő felelősség körében a kölcsönvevő cég perbevonására is, ekként a felperes a munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kártérítési igényét a munkáltató alperes, illetőleg a kikölcsönző cég egyetemleges felelőssége keretében is érvényesíthette volna. Ennek hiányában az eljárt bíróságok helytállóan, kizárólag a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot vizsgálhatták, amelynek indokolása az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján nem volt jogszabálysértő – olvasható a kuria-birosag.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Részmunkaidős dolgozó szabadsága

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Bor értékesítése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Munkahelyi baleset epilepszia esetén

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink