57 találat a(z) Jalsovszky Ügyvédi Iroda cimkére
Zűrös az iparűzési adó alapja, állítja az ügyvédi iroda
Cikk
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Lecsap a NAV az összes pénzére? Így késleltetheti a végrehajtást
Cikk
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat. Ezt különösen jól szemléltetik azok a napokban közzétett adatok*, melyek szerint a NAV idén több mint 20 százalékkal többször rendelt el inkasszót – azonnali beszedést – mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ez pedig számos vállalkozást kellemetlenül érint, hiszen az adótartozás egy összegben és azonnali fizetése sokszor komolyan veszélyezteti a vállalkozásokat. Több olyan lehetőség is az adózók rendelkezésére áll azonban, amelyek késleltethetik, megakadályozhatják, vagy elviselhetőbbé tehetik az adótartozások végrehajtását, és amellyel az ebből eredő esetleges csődhelyzet is elkerülhető – figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Így is spórolhat az illetéken
Cikk
Viszonylag közismert, hogy a NAV nyilvántartást vezet az eladott ingatlanok értékéről és ez alapján választja ki ellenőrzésre azon tranzakciókat, ahol feltételezhetően az illetékkiszabásra bejelentett érték alacsonyabb, mint a valós piaci érték. Kevesen tudják azonban, hogy ebből a nyilvántartásból, csupán 7.500 forintos alapdíjért az adózók is kérhetnek információkat. Pedig ez a lehetőség mindamellett, hogy üzleti előnnyel járhat, komoly adómegtakarításhoz is vezethet az adózó számára – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Off-shore cégek szabályozása: túllőttek a célon?
Cikk
A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „off-shore ellenes” jogszabálycsomagot azzal a méltányolható céllal vezették be 2011-ben, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű off-shore cégek ne juthassanak hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban alaposan túllőtt a célon. Számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, köztük többek között az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai, akik így állami támogatástól eshetnek el – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Uniós jogba ütközhet a reklámadó?
Cikk
A reklámadót már eddig is heves támadások érték politikai szempontból és a reklámszakma oldaláról egyaránt. Az Európai Bíróság néhány héttel ezelőtt közzétett ítélete azonban arra is rávilágít, hogy a reklámadó – akár részben vagy egészben – a közösségi joggal ellentétesnek is bizonyulhat, mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Ma már ezen is elbukhatnak a cégek
Cikk
Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok manapság alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták. Míg az ilyen adórevíziók az elmúlt időszakban elsősorban társaságiadó-kötelezettségek tekintetében tettek megállapításokat, addig az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban közzétett ítélete rámutat arra, hogy a valós gazdasági jelenlét hiánya súlyos áfa-következményekkel is járhat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.
Így is adóelőnyhöz juthat és csökkentheti a cég kockázatait
Cikk
Az elmúlt időszakban Magyarországon is elterjedtek azok az adótervezési technikák, amelyek arra épülnek, hogy egy társaság kettős adózási illetőséggel rendelkezik, azaz egy adott országban van bejegyezve, viszont egy másikban rendelkezik ügyvezetéssel. Ezzel nem csupán adózási előnyökhöz juthat a cég, de jogi kockázatait is mérsékelheti vagy akár kivédheti. Ugyanakkor, nem árt tisztában lenni az ezzel járó számviteli és adminisztrációs előírásokkal – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Rossz hír a kkv-knak
Cikk
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv-nak) minősül-e. Pedig a kkv-kat megillető kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek. A képet tovább homályosítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, akik kiszorulhatnak a kkv státusz nyújtotta kedvezményekből – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Cégjog: konfekció helyett egyedi szabásminta. Mit enged az új Ptk.?
Cikk
Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. A korábbi kötelező erejű szabályozás csak akkor engedett a jogszabálytól eltérő megállapodást a társasági szerződésben, ha azt a törvény kifejezetten megengedte.
Veszélyes hiba az új Ptk-ban: ha osztalék nem fizethető, munkabér sem jár a tagoknak
Cikk
Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.
Diszkriminatív-e a kiskereskedelmi különadó?
Cikk
Az Európai Bíróság döntése egyértelműen a kiskereskedelmi különadóról szól, azaz a többi különadó tekintetében nem releváns. Az Európai Unió Bírósága a héten hozott ítéletet a Hervis-ügyben: a döntés szerint a 2010-ben bevezetett és azóta már megszűnt bolti kiskereskedelmi különadó akkor ellentétes az unió hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésével, ha a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többsége Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező társaságcsoportok hazai vállalata. Annak a felmérését és megítélését pedig, hogy ez a diszkriminatív helyzet valóban fennáll-e, az ügyet felterjesztő magyar bíróságra bízta az EB.
Így kapják el az adóelkerülőket
Cikk
Magyarország adóegyezményeinek köszönhetően egyre kevesebb országban érezhetik magukat biztonságban az eltitkolt jövedelmek és vagyonok tulajdonosai – figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az adójogi specialista legfrissebb tanulmányában kifejti: Magyarország novemberi csatlakozása az OECD többoldalú adóügyi együttműködési egyezményéhez tovább növeli majd az információszolgáltatást lehetővé tevő megállapodások számát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
