A GKI konjunktúraindexe idén márciusban a tavaly késő tavaszi szintjére esett vissza, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye; az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot, ami „komoly revíziónak” számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön.
Adó- és illetékcsökkentéseket jelentett be szerdán Rishi Sunak brit pénzügyminiszter a gyorsuló infláció és az ukrajnai háborúból eredő negatív gazdasági hatások enyhítése végett.
A jegybank 7,5-9,8 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, továbbá 2,5-4,5 százalékra csökkentette GDP-várakozását a legfrissebb inflációs jelentésében. Az előző, decemberi Inflációs jelentésben 4,7-5,1 százalékos idei infláció és 4-5 százalékos GDP-várakozás szerepelt.
Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa, mely nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a megfelelő monetáris kondíciók mellett friss GDP- és inflációs prognózist is közzé kell tennie. Ebbe pedig már bele kell kalkulálnia az orosz-ukrán háború hatásait is, melyeket egyelőre az elemzők is csak nagyon óvatosan mernek megbecsülni – írja a Portfolio.hu, amely szerint rég nem látott nagy kamatemelés jöhet.
Újabb lakossági állampapírok kamatai emelkednek – jelentette be csütörtöki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás – írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
2022 februárjában az éves összevetésben számított infláció 8,3 százalék volt. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 8,1 százalékon alakult. Az infláció 0,4 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, illetve az iparcikkek árindexének növekedése magyaráz. Januárhoz képest a maginfláció 0,7 százalékponttal nőtt, amihez mindhárom termékcsoport (feldolgozott élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások) áremelkedésének a gyorsulása hozzájárult, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzé tett elemzésben.
Egyhangúlag, 9 szavazattal döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 5,40 százalékra, az egynapos betét kamatának 3,40 százalékra emeléséről februári kamatdöntő ülésén – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvében.
2022. februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6,6 százalék után.
Átlagosan 9 százalék lehet a magyarországi infláció, és ez 2023-ban is csak 7 százalékra csökken – írja a Portfolio.hu a Raiffeisen Bank szakembereinek friss elemzésére hivatkozva.
Az ipar belföldi értékesítési árai 35,7, a forintban mért exportárak 15,5 százalékkal emelkedtek januárban. Az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A januári emelkedés után februárban hibahatáron belül, de csökkent mínusz 0,5 pontra 0,1 pontról a GKI konjunktúraindexe, amely a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Rekordszintre gyorsult januárban az euróövezeti infláció, miközben a maginfláció három hónapja a legalacsonyabb lett.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték