Ezt produkálta 2016-ban a magyar gazdaság, lejtmenetben az ipar

Megosztás Tetszik

Két százalékkal gyarapodott 2016-ban a magyar gazdaság, miközben az ipari termelés 0,9 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi év utolsó negyedében 1,6 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, így 2016-ban összességében a 2 százalékkal emelkedett a GDP, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 1,8 százalékos volt a gyarapodás – jelentette első becslése alapján a KSH.

Tavaly év végén a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá a legnagyobb mértékben a növekedéshez.

Az ipar teljesítménye stagnált, miközben az építőipar továbbra is mérsékelte a növekedést, és ezt a mezőgazdaság növekedése nem tudta annyira kompenzálni, mint az előző negyedévekben – magyarázta az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője.

Az utolsó negyedéves 1,6 százalékos bővülés a második és harmadik negyedév 2,8 és 2,2 százalékos növekedés után visszaesés, azonban még mindig több, mint a tavalyi első negyedévben mért 1,1 százalékos emelkedés.

A magyar gazdaság 2015-ben 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékkal nőtt, a 2013-as 2,1 százalékos bővülés után.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint tavaly a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az előző negyedévhez képest, míg az előző évihez viszonyítva 1,5 százalékkal nőtt a GDP volumene.

A tavalyi utolsó negyedéves és éves részletes GDP-adatokat március 7-én közli a KSH.

Tavaly decemberben 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, munkanaphatástól megtisztítva viszont 1,9 százalékos növekedés volt. A tavalyi év egészét tekintve a termelés volumene 2016-ban 0,9 százalékkal haladta meg a 2015-ben mértet (amikor 7,4 százalékos volt a növekedés) – erősítette meg a részletes adatok alapján a statisztikai hivatal.

A feldolgozóipari termelés volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A három legnagyobb alágazat közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása csak 0,3 százalékkal emelkedett (az év utolsó négy hónapjában már visszaesés volt), míg a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártásé nőtt a legjobban (9,3 százalékkal).

Az ipari export 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, míg 2015-ben még 9,8 százalékos volt a volumennövekedés. A teljes ipari értékesítés 65, a feldolgozóipari értékesítés 75 százaléka ment exportra. A feldolgozóipari export 1,3 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 0,6 százalékkal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 8,6 százalékkal emelkedett.

Az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalék), Közép-Magyarországon (3,7 százalék), valamint Észak-Alföldön (2,3 százalék) visszaesett. A többi négy régióban 2,1 és 15,4 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt a kis súlyú Dél-Dunántúlon.