1658 találat a(z) EU cimkére

Évi 850 millió euró veszteséget okoznak a hamisított sportfelszerelések a gyártóknak az EU-ban Cikk

Az EU-ban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente 850 millió euró veszteséggel néznek szembe, ami az elmaradt értékesítések 11 százalékának felel meg – ez derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb felméréséből.

Bizottsági rendelet a csekély összegű támogatásokról – ezek a szabályok 2024-től Cikk

2024. január 1-jétől új rendelet – a 2023/2831/EU (R.) – lépett hatályba a csekély összegű támogatásokról. Cikkünk az új jogszabály legfontosabb előírásait ismerteti, rámutatva a korábbi (az 1407/2013/EU) rendelettől való eltérésre.

Uniós ügynökség: minden ötödik ember szegénységbe süllyedt az Európai Unióban Cikk

Az emelkedő megélhetési költségek miatti szegénység növekvő szintje, a demokrácia elleni tartós fenyegetések, a széles körben elterjedt rasszizmus és a migrációval összefüggő kihívások veszélyeztetik az alapvető jogok védelmét Európában – írta az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentésében, közölte az MTI.

Internetes webáruház katás egyéni vállalkozóként Kérdés

Megjelent a „Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act)” című webinárium videófelvétele Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Mozgalmas időszak elé nézünk – itt az EU mesterségesintelligencia-rendelete Cikk

Az EU illetékes szervei elfogadták az EU soron következő monstrum, adatkezeléseket szabályozó jogszabálytervezetét, mely az elkövetkező hónapok során lépcsőzetesen fog hatályba lépni. Cikkünkben a közel 460 oldalas jogszabály (EU AI Act) lényeges elemeire hívjuk fel a figyelmet.

Megszavazta a kényszermunkával készült termékek kitiltását az EU piacáról az EP Cikk

Az Európai Parlament jóváhagyta azt az új rendeletet, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy betiltsa a kényszermunkával előállított termékek értékesítését, behozatalát és kivitelét – írja közleményében az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.

Egyéni vállalkozó működése az EU-ban és harmadik országban Kérdés

A gázárak csökkenésére számít az EU Cikk

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédében.

Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act) – webinárium Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Webáruház külföldi magánszemélyek részére értékesít Cikk

Magyar kft. Magyarországon webáruházat hoz létre, kerámiatermékek értékesítése céljából. A termékeket bármely országból megrendelhetik. A termékek a magyar kft.-től független olaszországi üzemben készülnek, a magyar kft.-nek nincs Olaszországban telephelye. A magyar kft. a webáruházában megrendelt termékeket megvásárolja az olasz cégtől, majd Olaszországból közvetlenül elfuvaroztatja a vevőhöz. A magyar kft.-nek a különböző országokból származó megrendelő magánszemély vevők részére milyen áfamértékkel kell kiszámláznia az értékesítést EU-n belüli, illetve EU-n kívüli vásárlók esetén? Olvasónk kérdésére Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Gyökeres változás jön az EU-pénzeknél, Brüsszel teljesen más támogatási modellt akar Cikk

A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal – írja a portfolio.hu.

Jövedéki termékek beszerzése külföldről Cikk

Sokszor hallani, hogy az EU egyik fő vívmánya az áruk szabad áramlása, amiből sajnos sokan csak azt az egyszerű és egyben téves következtetést vonják le, hogy szabadon vásárolhatnak más tagállamból. Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Jelen írás célja bemutatni, hogy a természetes személyek milyen feltételek és szabályok mentén hozhatnak be belföldre jövedéki terméket más EU tagállamból vagy harmadik országból. Először a más EU tagállamokból történő beszerzés szabályait tekintjük át.

Külföldi ingatlan bérbeadása Kérdés

Törtaranyra válasz keresés Kérdés