Tisztelt Szakértő! 2014. évben alakult kft. egyetlen tulajdonossal. 2015 évben a tulajdonos bevonta a kft.-be feleségét, most már mindketten tulajdonosok 50–50 százalékban. Ebben az esetben a kft. régi és új tulajdonosának kell-e az éves szja bevallásában szerepeltetni az üzletrész-átruházást? A kft. törzstőkéje megalakuláskor 3 millió forint volt és ez nem változott a feleség bevonása után sem. Mindketten öregségi nyugdíjasok.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk pótbefizetést eszközölt egy gazdasági társaságban, amely társaság 100 százalékos üzletrészét időközben értékesítettük egy másik gazdasági társaságnak. Az üzletrész-értékesítési szerződés nem rendelkezett külön az értékesített társaságban lévő pótbefizetésről, a vételár meghatározásakor nem történt utalás a pótbefizetés miatti ellenérték hányadra. Kérdéseim: 1.) Az üzletrész volt tulajdonosánál a pótbefizetés kivezetése hogyan könyvelendő? 2.) Van-e adóhatása annak az üzletrész eladójánál, ha a pótbefizetés miatti követelést "ellenérték nélkül" engedtük át az üzletrész új tulajdonosának? 3.) A pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonos részére megtörtént. Hogyan könyvelendő a befolyt pénz az új tulajdonosnál, van-e ennek Tao korrekciója? Köszönettel.
Előzőleg feltett kérdésémhez lenne egy kiegészítő kérdés. Ha a tag kapja meg egy év után az üzletrészt, mikor és hogyan fog adózni? Így egyszemélyes kft. lett, hogy a másik tag kilépett. A társaságnak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Üzletrész-értékesítéssel kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni az alábbi üggyel kapcsolatban. A Kft. 100 százalékos tulajdonosa B Kft. A Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. Ha C Kft. megvásárolna B Kft.-től A Kft.-ben lévő tulajdonrészét 5 millió forintért, akkor a 3 millió forinton felüli résznek van-e valamilyen adóvonzata B Kft.-re vonatkozóan?
Tisztelt Szakértő ! Egy egyszemélyes kft. (100 százalékos tulajdonos egy kft.) 10 millió forint osztalékelőleget állapít meg idén augusztus 15-vel. (Mérleg stb.) Az osztalékelőleget kiutalja a tulajdonosnak. (Mivel a tulajdonos egy gazdasági társaság - nincs szja előleg levonás.) Októberben a 100 százalékos tulajdonos eladja a 100 százalék üzletrészét egy másik kft.-nek. 2016-ban mérlegkészítéskor a véglegesen jóváhagyott osztalék 10 millió forint, azonban már más a tulajdonos 2015.12.31-én. Mi a teendő? Mi a sorsa az osztalékelőlegnek? Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel: L.
A társas vállalkozás a tulajdonát képező ingatlanban folytatja a tevékenységét. A folyamatos működés mellett az üzletrészek értékesítésre kerültek az ingatlannal együtt, a névértéket meghaladó összegért. Az üzletrész tulajdonosai a névértéket meghaladó összeg után, 16 százalék szja-t és 14 százalék ehót fizettek meg és fognak bevallani az éves bevallásukban? A vevőt milyen fizetési, bevallási kötelezettség terhei? A vevő
Mi lesz a sorsa végelszámolás során a végelszámolt vállalkozás más társaságban meglévő részesedésnek, ha a másik társaság nem tudja azt megvásárolni, és a megszűnő kft. tulajdonosai sem tartanak igényt az üzletrészre? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2010-ben visszavásárolt 3 000 E ft névértékű üzletrészt, 6 000 E Ft összegért tagjaitól. A visszavásárolt üzletrészt a társaság 2012-ben a meglévő tulajdonosai között térítésmentesen szétosztotta. A tulajdonosok között van aki személyesen közreműködő tag és van aki nem vállal közreműködést. Néhány tulajdonos 2015-ben eladja a teljes üzletrészét a kft.-ben maradó tag magánszemélynek, illetve egyikük a kft.-nek. A példa kedvéért, az egyik tagnak volt eredetileg 160 E ft üzletrésze, majd 2012-ben térítésmentesen kapott a társaságtól 100 E ft névértékű üzletrészt (amit a kft. 2010-ben 200 E ft-ért vásárolt meg). A magánszemélynek és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett? Köszönöm szépen válaszát!
Végelszámolással megszűnő "A" Kft. (egyszemélyes) 28 százalékos részesedéssel rendelkezik "B" Kft.-ben. Az üzletrésznek mi lesz a sorsa a végelszámolás során a két kft. vonatkozásában, ha azt "A" Kft. nem tudja értékesíteni, és "B" Kft. saját tőke hiányában nem tudja visszavásárolni? Hogyan lehet rendelkezni a záróvagyon-felosztási javaslatban, ha a megszűnő kft. tulajdonosa nem tart igényt az üzletrészre? Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség, és a záró beszámolóban hogyan kell szerepeltetni az üzletrészt? "A" Kft.-ben 500 ezer forint jegyzett tőke és 500 ezer forint pótbefizetés van, ha ezt nem haladja meg a végelszámoláskor a tulajdonosnak kiadott összes érték, akkor nincs semmilyen adókötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. Végelszámolás után, ha a fennmaradó vagyon nem több, mint a jegyzett tőke, kell-e a tagoknak adót, járulékot fizetniük a vagyonfelosztás során? Előre is köszönöm segítségét!
Az üzletág-, illetve az üzletrész-értékesítés fogalmát sokszor még a gazdasági szakemberek is helytelenül használják, pedig igen jelentős különbségek vannak köztük nemcsak jogi, hanem adózási értelemben is.
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Magánszemély építési telket apportált 20 millió forint értékben 2006. évben egy kft.-be, és ezzel üzletrészt szerzett. A ingatlan-értékesítés után az apportáló 2006-ra bevallást adott, a 25 százalék szja-t 2007-ben megfizette. Az üzletrészét még 2006. évben "előszerződéssel" eladta 20 millió forintért a társaság másik két tagjának. Végleges szerződés nem készült, a vevő tagok a 20 millió forintot nem fizették meg az eladónak, mondva, hogy színlelt volt az előszerződés. 2011. óta per volt folyamatban. 2015-ben az ítélőtábla (helybenhagyva a törvényszék ítéletét) az üzletrész adásvételi szerződést "megkötötte", de az apport 2006-os értékét 13 500 000 forintra csökkentette, szakértői vélemény alapján és kötelezte az üzletrész vevőit a 13 500 000 forint megfizetésére. A vélhető csalásra tekintettel van-e valamilyen lehetősége a a magánszemélynek a 6 500 000 forint apportérték-különbözet szja-vonzatának visszaigénylésére?
Tisztalt Adózóna! Ingatlan-tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság tulajdonos elajándékozná üzletrészének felét házastársának. A saját tőke értéke messze meghaladja a törzstőkét. Van-e az ajándékozásnak adó-, járulék- és illetékvonzata? Illetékmentes-e az ajándékozás az Itv. 17.§ (p), illetve a 26.§ (1) pontja alapján? Köszönettel, Gyúri Dénes
Tisztelt Adózóna! Kisvállalati adó hatálya alá tartozó, ingatlan tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság, amely 56 millió forintos saját tőkével (tartalma csak JT, ET és MSZE; ki nem fizetett osztalék 4 millió forint) két tagja értékesíti 15-15 százalék arányú üzletrészét. A JT 3 millió forint, melyre jutó részét 5-5 millió forintért értékesíti a 2 tulajdonos. Külsős, illetve egyéb befektető a régi kollegiális kapcsolat okán fel sem merül, a jövőbeni pénzáramok vélhetően csökkenő tendenciát mutatnak (piaci érték?), a társaság bennmaradó tulajdonosai azonban nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges tőkével, ezért a társaság él a saját üzletrész vásárlásának lehetőségével. Milyen adó- és illetékfizetés kötelezettség terheli a társaságot, az eladókat, a vevőket, ha ugyanannyiért vásárolják majd meg az üzletrészt, illetve ha a társaság bevonja az üzletrészt, majd tőkét emelnek? Köszönettel, Gyúri Dénes
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték