Mi lesz a sorsa végelszámolás során a végelszámolt vállalkozás más társaságban meglévő részesedésnek, ha a másik társaság nem tudja azt megvásárolni, és a megszűnő kft. tulajdonosai sem tartanak igényt az üzletrészre? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2010-ben visszavásárolt 3 000 E ft névértékű üzletrészt, 6 000 E Ft összegért tagjaitól. A visszavásárolt üzletrészt a társaság 2012-ben a meglévő tulajdonosai között térítésmentesen szétosztotta. A tulajdonosok között van aki személyesen közreműködő tag és van aki nem vállal közreműködést. Néhány tulajdonos 2015-ben eladja a teljes üzletrészét a kft.-ben maradó tag magánszemélynek, illetve egyikük a kft.-nek. A példa kedvéért, az egyik tagnak volt eredetileg 160 E ft üzletrésze, majd 2012-ben térítésmentesen kapott a társaságtól 100 E ft névértékű üzletrészt (amit a kft. 2010-ben 200 E ft-ért vásárolt meg). A magánszemélynek és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett? Köszönöm szépen válaszát!
Végelszámolással megszűnő "A" Kft. (egyszemélyes) 28 százalékos részesedéssel rendelkezik "B" Kft.-ben. Az üzletrésznek mi lesz a sorsa a végelszámolás során a két kft. vonatkozásában, ha azt "A" Kft. nem tudja értékesíteni, és "B" Kft. saját tőke hiányában nem tudja visszavásárolni? Hogyan lehet rendelkezni a záróvagyon-felosztási javaslatban, ha a megszűnő kft. tulajdonosa nem tart igényt az üzletrészre? Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség, és a záró beszámolóban hogyan kell szerepeltetni az üzletrészt? "A" Kft.-ben 500 ezer forint jegyzett tőke és 500 ezer forint pótbefizetés van, ha ezt nem haladja meg a végelszámoláskor a tulajdonosnak kiadott összes érték, akkor nincs semmilyen adókötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. Végelszámolás után, ha a fennmaradó vagyon nem több, mint a jegyzett tőke, kell-e a tagoknak adót, járulékot fizetniük a vagyonfelosztás során? Előre is köszönöm segítségét!
Az üzletág-, illetve az üzletrész-értékesítés fogalmát sokszor még a gazdasági szakemberek is helytelenül használják, pedig igen jelentős különbségek vannak köztük nemcsak jogi, hanem adózási értelemben is.
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Magánszemély építési telket apportált 20 millió forint értékben 2006. évben egy kft.-be, és ezzel üzletrészt szerzett. A ingatlan-értékesítés után az apportáló 2006-ra bevallást adott, a 25 százalék szja-t 2007-ben megfizette. Az üzletrészét még 2006. évben "előszerződéssel" eladta 20 millió forintért a társaság másik két tagjának. Végleges szerződés nem készült, a vevő tagok a 20 millió forintot nem fizették meg az eladónak, mondva, hogy színlelt volt az előszerződés. 2011. óta per volt folyamatban. 2015-ben az ítélőtábla (helybenhagyva a törvényszék ítéletét) az üzletrész adásvételi szerződést "megkötötte", de az apport 2006-os értékét 13 500 000 forintra csökkentette, szakértői vélemény alapján és kötelezte az üzletrész vevőit a 13 500 000 forint megfizetésére. A vélhető csalásra tekintettel van-e valamilyen lehetősége a a magánszemélynek a 6 500 000 forint apportérték-különbözet szja-vonzatának visszaigénylésére?
Tisztalt Adózóna! Ingatlan-tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság tulajdonos elajándékozná üzletrészének felét házastársának. A saját tőke értéke messze meghaladja a törzstőkét. Van-e az ajándékozásnak adó-, járulék- és illetékvonzata? Illetékmentes-e az ajándékozás az Itv. 17.§ (p), illetve a 26.§ (1) pontja alapján? Köszönettel, Gyúri Dénes
Tisztelt Adózóna! Kisvállalati adó hatálya alá tartozó, ingatlan tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság, amely 56 millió forintos saját tőkével (tartalma csak JT, ET és MSZE; ki nem fizetett osztalék 4 millió forint) két tagja értékesíti 15-15 százalék arányú üzletrészét. A JT 3 millió forint, melyre jutó részét 5-5 millió forintért értékesíti a 2 tulajdonos. Külsős, illetve egyéb befektető a régi kollegiális kapcsolat okán fel sem merül, a jövőbeni pénzáramok vélhetően csökkenő tendenciát mutatnak (piaci érték?), a társaság bennmaradó tulajdonosai azonban nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges tőkével, ezért a társaság él a saját üzletrész vásárlásának lehetőségével. Milyen adó- és illetékfizetés kötelezettség terheli a társaságot, az eladókat, a vevőket, ha ugyanannyiért vásárolják majd meg az üzletrészt, illetve ha a társaság bevonja az üzletrészt, majd tőkét emelnek? Köszönettel, Gyúri Dénes
Kft. tag (ügyvezető) elhalálozása esetén milyen szabályok vannak a házastárs öröklésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd adótanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Kérném a szakértő válaszát a kft. tag (ügyvezető) elhalálozása esetén a házastárs öröklésére vonatkozóan, az új törvény szerint. Köszönettel: Batizi Lászlóné
Ha a kft. egyik tagja eladja üzletrészét a másik tulajdonosnak, van-e bármilyen bevallási kötelezettsége a társaságnak, vagy a kft.-tagoknak kell számot adniuk adóbevallásukban az ügyletről? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt, kifejtve azt is, hogy mikor, kinek keletkezik adókötelezettsége.
Egy kft.-ben férj és feleség is tag, a feleség a többségi tulajdonos. Férj a saját, kisebb üzletrészét a feleségének ajándékozná. Ha jól értelmezem, ez illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Egyéb más (szja, eho) kötelezettség esetleg keletkezhet az ügyletből (nem értékesítés, hanem ajándékozás)?
Az új Ptk. életbe lépésével a figyelem középpontjába került a kft.-k jegyzett tőkéje. Ha a tulajdonosok nem tudják/nem akarják azt 3 millió forintra felemelni, előfordulhat, hogy a cég megszüntetése vagy átalakulása helyett inkább üzletrészük eladása mellett döntenek. Bemutatjuk, hogyan kell kiszámolni az üzletrész értékét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték