Az üzletág-, illetve az üzletrész-értékesítés fogalmát sokszor még a gazdasági szakemberek is helytelenül használják, pedig igen jelentős különbségek vannak köztük nemcsak jogi, hanem adózási értelemben is.
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Magánszemély építési telket apportált 20 millió forint értékben 2006. évben egy kft.-be, és ezzel üzletrészt szerzett. A ingatlan-értékesítés után az apportáló 2006-ra bevallást adott, a 25 százalék szja-t 2007-ben megfizette. Az üzletrészét még 2006. évben "előszerződéssel" eladta 20 millió forintért a társaság másik két tagjának. Végleges szerződés nem készült, a vevő tagok a 20 millió forintot nem fizették meg az eladónak, mondva, hogy színlelt volt az előszerződés. 2011. óta per volt folyamatban. 2015-ben az ítélőtábla (helybenhagyva a törvényszék ítéletét) az üzletrész adásvételi szerződést "megkötötte", de az apport 2006-os értékét 13 500 000 forintra csökkentette, szakértői vélemény alapján és kötelezte az üzletrész vevőit a 13 500 000 forint megfizetésére. A vélhető csalásra tekintettel van-e valamilyen lehetősége a a magánszemélynek a 6 500 000 forint apportérték-különbözet szja-vonzatának visszaigénylésére?
Tisztalt Adózóna! Ingatlan-tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság tulajdonos elajándékozná üzletrészének felét házastársának. A saját tőke értéke messze meghaladja a törzstőkét. Van-e az ajándékozásnak adó-, járulék- és illetékvonzata? Illetékmentes-e az ajándékozás az Itv. 17.§ (p), illetve a 26.§ (1) pontja alapján? Köszönettel, Gyúri Dénes
Tisztelt Adózóna! Kisvállalati adó hatálya alá tartozó, ingatlan tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság, amely 56 millió forintos saját tőkével (tartalma csak JT, ET és MSZE; ki nem fizetett osztalék 4 millió forint) két tagja értékesíti 15-15 százalék arányú üzletrészét. A JT 3 millió forint, melyre jutó részét 5-5 millió forintért értékesíti a 2 tulajdonos. Külsős, illetve egyéb befektető a régi kollegiális kapcsolat okán fel sem merül, a jövőbeni pénzáramok vélhetően csökkenő tendenciát mutatnak (piaci érték?), a társaság bennmaradó tulajdonosai azonban nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges tőkével, ezért a társaság él a saját üzletrész vásárlásának lehetőségével. Milyen adó- és illetékfizetés kötelezettség terheli a társaságot, az eladókat, a vevőket, ha ugyanannyiért vásárolják majd meg az üzletrészt, illetve ha a társaság bevonja az üzletrészt, majd tőkét emelnek? Köszönettel, Gyúri Dénes
Kft. tag (ügyvezető) elhalálozása esetén milyen szabályok vannak a házastárs öröklésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd adótanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Kérném a szakértő válaszát a kft. tag (ügyvezető) elhalálozása esetén a házastárs öröklésére vonatkozóan, az új törvény szerint. Köszönettel: Batizi Lászlóné
Ha a kft. egyik tagja eladja üzletrészét a másik tulajdonosnak, van-e bármilyen bevallási kötelezettsége a társaságnak, vagy a kft.-tagoknak kell számot adniuk adóbevallásukban az ügyletről? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt, kifejtve azt is, hogy mikor, kinek keletkezik adókötelezettsége.
Egy kft.-ben férj és feleség is tag, a feleség a többségi tulajdonos. Férj a saját, kisebb üzletrészét a feleségének ajándékozná. Ha jól értelmezem, ez illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Egyéb más (szja, eho) kötelezettség esetleg keletkezhet az ügyletből (nem értékesítés, hanem ajándékozás)?
Az új Ptk. életbe lépésével a figyelem középpontjába került a kft.-k jegyzett tőkéje. Ha a tulajdonosok nem tudják/nem akarják azt 3 millió forintra felemelni, előfordulhat, hogy a cég megszüntetése vagy átalakulása helyett inkább üzletrészük eladása mellett döntenek. Bemutatjuk, hogyan kell kiszámolni az üzletrész értékét.
Tisztelt Szakértő! Kérem írja meg, hogy kft.-ben az üzletrész mértéke eltérhet-e a tag törzsbetétjétől? Magánszemély tagról van szó. Az új Ptk. melyik paragrafusa ír erről? Előre is köszönöm válaszát.
Egyszemélyes kft. üzletrészét lefoglalta a bank. Ezt a cégbíróság végzésben megküldte. Az lenne a kérdésem, hogy a bejegyzést követően kell-e a nyugdíjas tag után fizetni ehót, mivel a tulajdonjogát a tag szerintem elveszítette? A társaság tevékenységet nem végez, mivel korábban az eszközeit, mint készfizető kezes – másik cégben – a most üzletrészt lefoglaló bank értékesítette, és eszköz nélkül nem tud tevékenységet végezni.
A társaságból kilépő tagot – üzletrésze fejében – megilleti a társaság vagyonának egy része. A számviteli törvény idei módosítása kapcsán megvizsgáljuk a kilépő tagot megillető vagyon számításának kérdéseit.
Kft 90-%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztus hóban meghalt. Társasági szerződés kizárja a Kft üzletrészének örökösök (gyermekek) általi öröklését.2012. novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a Kft Társasági szerződését. A módosításban döntés született arról, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a Kft visszavásárolja. Tagok a visszavásárolt üzletrészt öt év alatt váltják meg. A Cégbíróság által közzétett társasági szerződésben az elhunyt többségi tulajdonos neve nem szerepel.A hagyatéki eljárást 2013. április hónapban volt. Hagyatéki végzésben illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy a tulajdonos üzletrészét piaci értéken (jegyzett tőke + eredménytartalék) 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. 2013. áprilisában és 2013. novemberében. A volt többségi tulajdonos jogviszonya halál időpontjában 2012 augusztus hóban megszűnt. Az örökösök az ellenérték megváltására ettől az időponttól jogosultak. Az üzletrész megváltására 2013-ban kerül sor.A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt módosította a többi tulajdonos.Mindez a 2012. évi beszámoló lezárása előtt történt.Kérdésem:A cégtulajdonos váltást, az üzletrész megváltást hogyan és milyen dátummal könyvelhetem?2012. évi beszámolóban mit kell és szabad lekönyvelnem? Kiegészítő mellékletben mit közölhetünk?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték