hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kevesebb kedvezmény érvényesíthető a jogdíj alapján

  • adozona.hu

Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakítja a jogdíjkedvezmények rendszerét. Az új szabályok 2016. július 16-ától léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkennek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények. A módosítások a társasági adón kívül a helyi iparűzési adót is érintik – olvasható a LeitnerLeitner adózásrólérthetően című blogjában.

A módosítás keretében egyrészt szűkül a jogdíj fogalma. Ezt követően jogdíjnak csak a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül, és már nem számít jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye után keletkezett bevétel.

A kapott jogdíjhoz kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény a jövőben már nem a jogdíj bevétel, csupán a nyereség 50 százaléka után vehető igénybe. Ráadásul kizárólag olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen arányban az adóalany részt vett az immateriális jószág létrehozásában saját K+F tevékenységi körében. Kis könnyítés, hogy a független alvállalkozói teljesítményt bizonyos feltételekkel továbbra is figyelembe lehet venni.

A saját K+F tevékenység kapcsán felmerülő költségek mellett érvényesíthetőek a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások közvetlen költségei is, ugyanakkor ezek legfeljebb a saját K+F tevékenység 30 százalékos mértékéig számolhatók el. Mindezeken felül, amennyiben egy vállalkozás alkalmazza a jogdíjak nyereségéhez fűződő kedvezményeket, az később az ugyanilyen típusú veszteségek 50 százalékot nem érvényesítheti majd a társasági adóban.

Hasonló arányosítást kell végezni a jogdíjra jogosító immateriális jószág elidegenítési nyereségéből képzett tartalékok, valamint a bejelentett immateriális jószág vonatkozásában is. Ráadásul a jogdíj-fogalom változásából fakadóan a jövőben kizárólag jogdíjra jogosító immateriális jószág alapján vehető igénybe a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmény is.

A helyi iparűzési adóban ezzel párhuzamosan, azonban a társasági adózással nem mindenben egyező változásokat vezettek be. Mivel a gyűjtött jogdíj értéke a nettó árbevétel összegét csökkenti az iparűzési adó rendszerében, ezért 2016. július 1-jétől a helyi adókról szóló törvénybe is bekerült a jogdíj fogalma, azonban érdemes alkalmazásakor óvatosnak lenni, mert a két jogszabály nem teljesen ugyanúgy használja a fogalmat. A társasági adó szempontjából – sok egyéb jogdíjtípus mellett – a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény is jogdíjnak számít, de a helyi adóknál az ilyen bevétel nem tekinthető jogdíjnak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyi adók esetén csak az értékesítéséből származó bevételt lehet figyelembe venni, a társasági adóban viszont többek között az apportból származó eredmény is annak számít. Tehát mind a bevételszerzés módjában, mint a jogdíj típusaiban is eltérések vannak a két jogszabály között.

Érdemes még megjegyezni, hogy 2017. január 1-jétől csak az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként a társasági adóalapban érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapításakor figyelembe venni.

A vállalkozásoknak egy 2021. június 30-áig tartó átmeneti időszakban azonban lehetősége van arra, hogy a 2016. június 30-áig aktivált immateriális javak jogdíjai esetében a korábbi, módosítást megelőző szabályoknak megfelelően járjanak el. Az átmeneti időszak a helyi iparűzési adóban is érvényesíthető.

Bár az új rendszer által nyújtott adóelőnyök elmaradnak a korábbiaktól, azonban valós kutatás-fejlesztési tevékenységgel kombinálva továbbra is rendkívül kedvező adóztatás érhető el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bevételi határ év közbeni átlépése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Pénzforgalmi áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Kata és magánszemélyként bérbeadás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close