Változik a versenytörvény júliustól: itt vannak a részletek

Megosztás Tetszik

Július 1-jétől számos ponton módosul a versenytörvény, egyebek között bevezetik a GVH-engedélyköteles fúziók engedély hiányában történő végrehajtásával kapcsolatos kifejezett tilalmat. Lehetőség lesz arra, hogy kartell- és erőfölénnyel történő visszaéléssel kapcsolatos ügyekben az érintett vállalkozások "egyezséget kössenek" a GVH-val.

A versenytörvény 2014. július 1-jén hatályba lépő szabályozása alapvető fontosságú egyrészt azon vállalkozásoknak, amelyeket versenyjogi eljárás alá vontak, vagy éppen együttműködésre készülnek a hatósággal (engedékenységi programban vagy az újonnan bevezetett egyezségi kísérletben történő részvétel) , másrészt olyan harmadik személyeknek, akiknek a versenyjogi jogsértéssel kapcsolatban kártérítési igényük van.

Polgári peres eljárásban a károsultaknak kell bizonyítaniuk a káruk bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A károsult is betekinthet az iratokba, kivéve, ha üzleti titok

Az iratbetekintés és üzleti titok kezelése kapcsán az új szabályozás most már kifejezetten rögzíti, hogy harmadik személyek, azaz a károsultak is, a versenyfelügyeleti eljárás után főszabály szerint hozzáférhetnek a GVH aktájához, ha ahhoz jogos érdekük fűződik. Ilyen jogos érdek lehet tipikusan a versenyjogi jogsértés miatt kártérítési igény érvényesítése, és ehhez a GVH-eljárás iratainak felhasználhatósága.

Az iratokhoz történő hozzáférés alól vannak bizonyos kivételek; harmadik személyek egyáltalán nem férhetnek hozzá az engedékenységi kérelmekhez és az egyezségi nyilatkozatokhoz (ezek olyan megállapodásokról szólnak, amikor az eljárás alá vont vállalkozás együttműködik a hatósággal). Viszont hozzáférhetők lehetnek például az engedékenységi kérelem mellékletét képező, adott esetben a kartell által okozott kárt és annak nagyságát bizonyító iratok, amennyiben azok nem képeznek üzleti titkot.

Továbbra is a GVH dönt arról, hogy mi minősül üzleti titoknak. Keller Anikó szerint a legfontosabb újdonság július 1-jétől, hogy a GVH jogosult utólag megváltoztatni a védett adat, így például az üzleti titok minősítését, tehát megvizsgálhatja, hogy fennállnak-e még ennek feltételei az irat-betekintési kérelem elbírálásakor. Ha a versenyhivatal úgy dönt, hogy a titok nem titok többé (tehát engedélyezi az iratbetekintést az eddig titkosnak minősülő iratokba is), a titokgazda is bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet, amelynek elbírálásáig nem lehet betekinteni az iratba.

Az üzleti titok szabályainak az a gyakorlati jelentősége, hogy a kartell károsultjai nem tekinthetnek be az üzleti titkot képező iratokba, és azokat nem használhatják fel kártérítési követelésük bizonyításához. 2014. július 1. után a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az új szabályozást, de a hatályba lépést megelőzően már védett adatnak minősített információ státuszát nem lehet megváltoztatni.

A versenytörvény július 1-jei módosítása még nem ülteti át az Európai Parlament által már megszavazott, de még az EU Tanács elfogadására váró irányelvtervezet, amely azt célozza meg, hogy egyszerűsödjön a versenyjogi kártérítési igények érvényesítése. Az irányelvtervezet ezzel összefüggésben számos más kérdést is rendez, nem csak az iratokhoz történő hozzáférést, ezért várható, hogy újból módosítani kell majd a versenytörvényt, amint elfogadják az irányelvet.

Vállalatfelvásárlás végrehajtása csak engedéllyel

Az új előírás elsősorban a GVH-engedélyköteles vállalat-felvásárlások résztvevőit érintheti; az összefonódást a GVH engedélyének megadásáig nem lehet végrehajtani, tehát a résztvevő cégek főszabályként továbbra is független vállalkozásként kötelesek tovább működni.

A GVH engedélyéig a vállalatfelvásárlás résztvevői nem oszthatnak meg egymással érzékeny üzleti információkat, nem egyeztethetik üzleti stratégiájukat – mondta Keller Anikó. A tilalom megsértése esetén a GVH súlyos bírságot szabhat ki, ami akár elérheti az előző évi árbevétel 10 százalékát.

További újdonság, hogy az engedély nélkül végrehajtott összefonódásból eredő minden jogügylet érvénytelen. Ez a szabály azokat a cégeket is érintheti, amelyek üzleti kapcsolatban állnak olyan vállalkozással, amelyet éppen felvásárolnak. Érdemes tehát a szerződéskötés során ügyelni arra, hogy a másik szerződő fél nem áll-e olyan vállalatfelvásárlás alatt, amihez a GVH engedélye szükséges, az engedély hiánya ugyanis a megkötendő szerződés érvénytelenségéhez is vezethet.

Egyezség a GVH-val

Kartell- és erőfölénnyel történő visszaéléssel kapcsolatos ügyekben – európai uniós mintára – bevezetik az egyezségi kísérlet jogintézményét. Amennyiben az eljárás alá vont vállalkozások részletesen meghatározott tartalmú egyezségi nyilatkozatukban beismerik a jogsértést, úgy a GVH a nyilatkozatok alapján hozza meg végső határozatát, amelyben a bírság összegét 10 százalékkal csökkenti.

Ez a határozat ugyanakkor – tekintettel arra, hogy az egyezségi nyilatkozatok nem hozzáférhetők harmadik személyek részére – inkább összefoglaló jellegű, és ezért nem ad annyi információt a jogsértéssel kapcsolatban az esetleges károsultak részére.

Célkeresztben a vezető tisztségviselők

A versenyjogi kártérítési igények kapcsán fontosak az új Ptk. vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályai is, amelyek a régi Ptk.-nál szigorúbb kártérítési felelősséget állapítanak meg a vezető tisztségviselőknél: ha e jogviszonyukkal összefüggésben (vagyis e tisztségük ellátása során) harmadik személynek kárt okoznak, a vezető tisztségviselők a társasággal egyetemlegesen felelnek a károsulttal szemben.

Ezen rendelkezés értelmezése egyelőre rendkívül vitatott, és valószínűleg csak évek múltán alakulhat ki egységes bírói gyakorlat a kérdésben. Addig azonban az várható, hogy a társaság ellen kártérítési igényt érvényesíteni kívánók az esetek egy részében – ha másért nem, nyomásgyakorlás és a kedvezőbb egyezség elérése céljából – a vezető tisztségviselők ellen is meg fogják indítani a pert – véli Keller Anikó.

A vezető tisztségviselők felelősségének olyan tág értelmezése is elképzelhető, amely mellett több versenyjogi szempontból releváns jogsértés (versenykorlátozó megállapodások, gazdasági erőfölénnyel visszaélés) esetén is szóba kerülhet a vezető tisztségviselők személyes felelőssége. Ez többek között akár a versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos kártérítési igények érvényesítésének is lökést adhat, és megnövelheti a hajlamot az ilyen típusú perek indítására, amelyek eddig nem voltak gyakoriak Magyarországon.

A fentiek mindenféleképpen szükségessé teszik, hogy a cégek alternatívákat dolgozzanak ki a megnövekedett vezető tisztségviselői felelősség kezelésére (belső compliance rendszer felállítása, a hatáskörmegosztás és a felelősségi körök minél pontosabb rögzítése révén).

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal őrködik a gazdasági verseny tisztasága felett. A legnagyobb jelentőségű ügyek a versenykorlátozó megállapodások; 2013-ban a GVH 10,6 milliárd forint büntetést szabott ki kartellezés miatt. A GVH mellett az Európai Bizottság is igen aktív kartellügyekben; ők tavaly közel 2 milliárd euró összegű bírságot róttak ki versenyt korlátozó megállapodásokban részes vállalkozásokra.