Üzleti titok kiadása miatti kártérítésről döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Megvált vezető beosztású a versenytilalmi megállapodást megszegő munkavállalójától a munkáltató. A kiszabott kártérítés miatt a Kúriáig jutott az ügy.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes depóvezetői feladatokat látott el a felperesi munkáltatónál, munkaszerződése szerint vezető állású munkavállalónak minősült. A felek versenytilalmi megállapodást kötöttek egymással, amelyben rögzítették, hogy a munkavállaló a munkaviszonya fennállta alatt megőriz valamennyi olyan tényt, adatot, körülményt, ami üzleti titoknak minősül, és ezen kötelezettség megsértéseként 1 500 000 forint kötbért köteles fizetni. A munkaviszony megszűnésétől számított két éven belül nem létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, illetve nem végezhet munkát a munkáltatóval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban, amely megsértése ellenértékeként 2 000 000 forint kötbért kötöttek ki.

A munkáltatónál tevékenykedő több értékesítő az alperes ráhatására a felperes versenytársához került és szoros kapcsolatban álltak az alperessel annak a felperesnél fennállt munkaviszonya alatt is. Az alperes ismerte a felperes depójához tartozó túraútvonalakat, túrainformációkat, amit nem kezelt üzleti titokként. 2009 áprilisa és októbere között a perrel érintett túrák esetén a forgalomcsökkenés mértéke az alperesnél 5 573 886 forint volt, melyből az alperes tevékenysége eredményeként a munkáltatónak 627 883 forint kára keletkezett.

Az alperes munkaviszonya 2009. október 7-én közös megegyezéssel megszűnt. A felperes munkáltató keresetében a versenytilalmi megállapodás alapján kötbér, továbbá kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy munkaviszonya fennállta alatt megszegte a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat, továbbá kárt okozott munkáltatójának, illetve a munkaviszonya megszűnését követően a felperes versenytársának minősülő kft. érdekében mozgóbolti értékesítési tevékenységet végző eladók részére a felperes üzleti titkának minősülő információkat szolgáltatott.

Az elsőfokú bíróság 313 942 forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, az egyéb igényét elutasította, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. § (5) bekezdése és az alperes munkaszerződése alapján a munkaviszony fennállta alatt a titoktartási kötelezettség ellenértéktől mentesen, külön megállapodás nélkül kötötte a munkavállalót. A rendelkezésre álló bizonyítékokból nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperes a felperessel fennállt munkaviszonyának megszűnését követően is részt vett a konkurens cég érdekében végzett mozgóbolti tevékenységben, azonban igazolható volt, hogy a munkaviszony fennállta alatt ilyen jellegű tevékenységet végzett, amely a szakértői vélemény szerint 627 883 forint kárt okozott a felperesnek. A kárigény megállapításánál az igazságügyi szakértő számításai során már figyelembe vette az egyéb forgalomcsökkentő okokat, amelyek az ország más területén is jelentkeztek, és nem csak az alperes által irányított depónál, így a szakértő által kimunkált kár mértékének további csökkentése indokolatlan volt.