A cégek negyedétől lopnak üzleti titkokat

Megosztás Tetszik

Az üzleti titok védelmét biztosító szabályok európai szinten történő harmonizálására tett javaslatot csütörtökön az Európai Bizottság. Minden negyedik európai cégtől loptak üzleti titkokat 2013-ban.

Európa-szerte egységes szabályokkal venné fel a harcot az üzleti titok illegális úton történő megszerzésével, felhasználásával és nyilvánosság elé tárásával szemben egy új irányelvtervezet, amit csütörtökön mutatott be az Európai Bizottság.

A javaslat először definiálja európai szinten az üzleti titok fogalmát, és határozza meg azokat az eszközöket, amelyeken keresztül az üzleti titok ellopásának áldozatai jogorvoslatot kaphatnak. A Bizottság által javasolt egységes szabályok megkönnyítenék a tagállami bíróságok dolgát, valahányszor bizalmas üzleti információk eltulajdonlásával kapcsolatos ügyekben kell eljárniuk. 

A kárvallott, ha bizonyítani tudja majd az üzleti titok mások által jogtalan módon (lopás, kémkedés vagy megvesztegetés útján) történő megszerzését, a bíróságon keresztül letiltathatja a bizalmas információk felhasználásával készült termékek uniós belső piacon történő árusítását, és az okozott kár megtérítését is könnyebben elérheti.

Egy nemrég bemutatott felmérés szerint az elmúlt tíz évben ötből legalább egy cég rovására próbáltak meg bizalmas üzleti információkhoz nem megengedett eszközökkel hozzáférni mások. Egy másik, frissebb tanulmány pedig egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy minden negyedik európai céget károsítottak meg idén az EU-ban ilyen módon. A jelenség elterjedését mutatja, hogy miközben 2012-ben még csak a cégek 18 százaléka számolt be az üzleti titok ellopásának kísérletéről, addig 2013-ban már 25 százalékuk, azaz minden negyedik vállalkozás.

A titoksértési kísérletek számának ilyen látványos megszaporodása mögött szakértők elsősorban az Internet és más új technológiák elterjedését, illetve a cégek bizonyos tevékenységeinek egyre nagyobb léptékben történő kiszervezését gyanítják, amik növelik a kockázatot.

„A számítógépes bűnözés és az ipari kémkedés sajnos azokhoz a realitásokhoz tartozik , amelyekkel az európai cégek a mindennapokban szembe kell, hogy nézzenek. Biztosítani kell, hogy a törvényeink időről-időre frissüljenek , és cégeink stratégiai eszközei megfelelő védelmet kapjanak a lopással és a visszaélésekkel szemben. A javaslat a bizalom megerősítését is célozza a vállalatok, a kutatók és a feltalálók körében” – jelentette ki Michel Barnier belső piaci biztos.

Jelenleg az Unió 18 tagállamában, köztük Magyarországon védik külön törvények a cégeket az üzleti titkaik eltulajdonításával szemben, máshol nem. De még az ilyen törvényekkel rendelkező országokban is rendkívül eltérő lehet a szabályozás. A kárvallott cégek számos esetben inkább nem is keresnek jogorvoslatot a bíróságokon, mivel az eljárások nem mindig garantálják bizalmas információik titokban tartását. Ez a széttöredezett rendszer a Bizottság szerint komoly akadályát jelenti a határokon átnyúló üzleti tevékenységnek és a belső piacban rejlő előnyök kihasználásának.

Az üzleti titok lehet technikai jellegű (gyártási folyamat, szoftver), kereskedelmi természetű (vásárlók vagy ügyfélkörről szóló lista). Lehetnek hosszú távú stratégiai előnyei (például egy étel, vagy ital, vagy kozmetikum, parfüm receptje, de lehet rövid távon üzleti lépéselőnyt jelentő információ. Így például az, hogy egy új terméket mikor dobnak a piacra, milyen árajánlatot tesz valaki egy tenderen stb.