144 találat a(z) önrevízió cimkére
Lakáscélú kedvezmények igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a véleményét kérni az alábbiakban. 2004.12. 29-én támogatott lakáscélú hitelt vettünk fel. A szocpol támogatást is igénybevettük. Hitelünk: 2014. 12. hóban járt le. Eddig az időpontig családi pótlékra jogosultak voltunk két gyermek után. 2010. évtől szja lakáscélú kedvezményt nem érvényesítettünk a bevallásunkban, mivel az OTP-től nem kaptunk igazolást, és az szja-törvényt úgy értelmeztük, hogy már nem lehet igénybevenni. Egyik ismerősöm önrevízióval igényelt vissza lakáscélú kedvezményt az elmúlt évekre, melyet vissza is térítettek neki, mivel részemről nem ismert jogszabály a hitel felvételétől 10 évig biztosítja a visszaigénylést. (Állítólag későn töröltek valamit az szja-törvényből, ezért lehet visszaigényelni 10 évig.) Szeretném megkérdezni, hogy ha én 2010., 2011., 2012., 2013., 2014. évekre önrevízióval igénybevenném a lakáscélú kedvezményt, helyesen járok-e el? Köszönettel.
Amikor a könyvelő frászt kap a cégvezetőtől: elbillent a mérleg
Cikk
Mi a teendő, ha egy társaság az év közepén vitte el a könyvelőjéhez az idén januári keltezésű, de tavaly decemberi teljesítésű bevételeiről szóló számlákat? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné, okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Áfabevallás önellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2014. decemberi teljesítésű, közösségen belülre történő értékesítés számlájaát 2015. 06. hóban helyesbítették (facsemete nem megfelelő eredése miatti minőségi kifogás miatt). A helyesbítés miatt a 2014. december havi bevallást és összesítő jelentést kell önrevíziózni?
Jutalék könyvelése
Kérdés
Egyik ügyfelünk (egy kft.) vállalati büfét üzemeltet. Bevételeit pénztárgépben rögzíti. A vállalat saját dolgozói részére a vállalat által gyártott termékeket jutányos áron értékesíti. Az értékesítések bonyolításával a büfét bízta meg, szerződést kötöttek. A kft. jutalékot kap, számláz az eladott tételek után. A vállalat leszámlázza a kft-nek (büfé) az eladott mennyiség értékét, a kft. pedig beszedi a dolgozók által fizetett összegeket, amit a vállalat betétszámlájára készpénzben befizet. A kft. ügyvezetője úgy gondolta, hogy ezeket a tételeket nem kell beütni a pénztárgépbe, és a vállalat számláját sem kell könyvelni, mivel áfában a két tétel kiüti egymást, és nyereség sem keletkezik, hiszen az eladás és vétel értéke teljesen megegyezik. Mindez számunkra, mint könyvelő, most derült ki. Ilyen tételek 2013-ban és 2014-ben is keletkeztek a kft. életében, de az elmúlt két év egyikében sem könyveltük ezeket a tételeket. Az a kérdésünk, hogyan tudjuk ezt utólag megtenni, és szükséges-e? Kell-e emiatt önrevíziózni a társasági nyereségadó bevallásokat,valamint az áfabevallásokat, és a beszámolók javítása hogyan történik? Szíves válaszukat előre is nagyon köszönjük.
Önrevízió miatti veszteség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2014-ben önellenőrzés keretében feltárta, hogy a 2010-ben leszámlázott, a 2009. évre vonatkozó 5 millió forint alvállalkozói díj nem került időbeli elhatárolásként a költségek közé 2009-re. Emiatt most a 2010. évre az eredeti 3 millió forint nyereség 8 millió forint nyereségre, a 2009. évi 2 millió forint nyereség pedig 3 millió forint veszteségre változott. A NAV felé az önrevíziót viszont csak 2015-ben nyújtottuk be (a kft.-nél a beszámoló-készítés időpontja: április 30.). Kérdéseink: 1. A 2009. évre kimutatott 3 millió forint veszteség 50 százalékát le lehet-e vonni a 2014-re beadandó 1429-es társasági adóbevallásban, mint előző évekről áthozott veszteséget, vagy, mivel a 0929-es bevallás önrevízióját csak 2015-ben nyújtottuk be, így ezt csak a 2015-re beadandó 1529-es adóbevallásban lehet csökkentő tételként figyelembe venni? 2. Vagy mivel most egyszerre tártuk fel a hibát a 2009. és a 2010. évek vonatkozásában, a 2009. évi 3 millió forint veszteséget figyelembe lehetne venni a 2010. évi 8 millió forint adóalapnál, mint előző évi veszteséget? Válaszukat előre is köszönöm.
Megbízási jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél egy előadás-sorozaton különböző szakértők közreműködnek. Többségében vállalkozók, számlát hoznak, de van, akinek máshol van rendes munkaviszonya, csupán alkalmanként közreműködik. Kérdésem az, hogy ebben az esetben be kell-e jelenteni a NAV-nál a 1041-es nyomtatványon? Ha igen, akkor mikor, az előadás időpontjában, vagy kifizetéskor is lehet? Én ugyanis későn kaptam meg az információt, és most nem tudom, hogy önrevízióznom kell az előző havi bevallást, vagy bevallhatom adott hónapban? (Az előadás februárban volt, de kifizetve márciusban lett.) Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Áfalevonás adószám-felfüggesztés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás könyvelési teendőit 2013-tól nem látta el. Adótartozása, a beszámoló közzétételének elmulasztása miatt az adóhatóság felfüggesztette, majd szankciós jelleggel törölte az adószámát. Kérdéseim a következők: 1. Az utólagos könyvelés esetében, amely időpontban ismert az adószám törlésének a ténye, 2013., 2014. évre már úgy kell elkészíteni a könyvelést, hogy az adott ügylet költségszámláján számolom el a nem levonható áfát? 2. 2013. második negyedévre a bevételek (a második negyedévre csak a 04. havi adatokat vallották be) miatt áfa-önrevíziót kell készítenem, mely esetben a levonható oldalon nem szerepelhet adat. Át kell könyvelnem a 04. hónapra már az előző könyvelő által rögzített kiadási számlákat nem levonható áfásan? Ő még (helyesen) levonásba helyezte az áfát. 3. Ha csak adószám felfüggesztésről beszélnénk, annak megszűnését követően, ha jól tudom, utólag átvihető követelésként érvényesíthető a felfüggesztés időszaka alatti levonható áfa. De, ha én azt abban az időszakban az adott ügylet költségszámláján könyveltem, utólag át kell vezetnem a 466-ra?Vagy nem az adott ügylet költségszámláján kell elszámolni, hanem valamilyen követelésként, és csak akkor átvezetni az 5/8 számlaosztályba, ha a levonási jog véglegesen elenyészik (például törlés esetén)? 4. Melyik a helyes könyvelési tétel adószám-felfüggesztés alatt például egy 1270 forint kiadás esetén? T:511 anyagköltség 1000 forint, 3681 le nem vonható áfa 270 forint – K:3811 pénztár 1270 forint, vagy T511-K3811 1270 forint? Hiszen nem mindegy, hogy 1000 vagy 1270 forint a költség.
Meghiúsult értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. Havi több, 100-500 megrendelése esetében előfordul, hogy a kétszeres kézbesítés után is visszajön a kiküldött csomag. Megrendeléskor/feladáskor a társaság utánvétes számlát állít ki a vevő részére. A csomag visszaérkezésekor – mivel az ügylet nem jött létre (vevő nem vette át a csomagot) – az eredetileg kiszámlázott számlát sztornózza. A csomag visszaérkezéséig 15-20 nap is eltelik, így a sztornószámla kiállítására a havi áfabevallás beküldése után kerül sor. A több mint 500 havi tétel között mindig akad olyan, amelyről az áfabevallás után derül ki, hogy nem teljesült értékesítés, így mindig önrevíziózni kell a havi áfabevallást (a sztornószámla teljesítése megegyezik a sztornózott számla teljesítésével, ami előző havi). Kérdéseim: 1. A termékértékesítés megvalósulását a megrendelés és a csomag feladása megalapozza, vagy csak akkor tekinthető teljesültnek, ha azt át is veszik? 2. Visszaérkezéskor sztornószámlát kell kiállítani (az eredeti számlával egyezően) vagy a visszaérkezés dátumával egy jóváíró számlát? 3. A minuszos számla áfatartalmát mikor kell figyelembe vennünk, mint értékesítőnek, hiszen tőlünk kívülálló okokból adódóan nem tudjuk az aktuális havi áfabevallásban szerepeltetni? Mindig önrevíziózni kell emiatt?
Előleg átengedése
Kérdés
Egy bolt üzemeltetője 2013 -an megváltozott. A régi üzemeltető előlelegeket vett át, az értékesítéseket már az új üzemeltető teljesítette, a kiállított számlán levonta az előleget. A régi üzemeltető 2014. októberben fedezte fel a történteket, és egyösszegben átutalta az új üzemeltetőnek a nála levő előlegeket. Az új üzemeltető havi áfás egyéni vállalkozó, ezért a kérdés az, hogy kell-e a korábbi bevallásait önrevíziózni, tekintettel arra, hogy az előlegre jutó áfát ő nem fizette meg?
Szja-önrevízió
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2008. évben egy magánszemélynek csak bérleti díjból származott bevétele, melyet szja-bevallásában elkülönülten adózó (forrásadós) jövedelemként bevallott. Kérdésem: módosíthatja-e önellenőrzéssel a bevallását oly módon, hogy a bérbeadásból származó bevételét a bevallásában önálló tevékenységként származó jövedelemként vallja be, így az összevonandó jövedelem közé kerül be a jövedelme, így utólag adókedvezményt (súlyos fogyatékosság kedvezményét) érvényesíthet, tekintettel arra, hogy az elkülönülten adózó jövedelmek után nem vehetett igénybe adókedvezményt? Vagy mivel a 2008-as bevallása benyújtásakor úgy döntött, hogy elkülönülten adózó jövedelemként vallja be a bérbeadásból származó bevételét, így ezt a döntését már önellenőrzéssel nem változtathatja meg? Köszönöm válaszukat!
Levonható áfa megállapítása adóellenőrzés során
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kíváncsi lennék szakmai álláspontjára a következő kérdésben: ha egy utólagos áfaellenőrzés során az adózó még a jegyzőkönyv átadása előtt nyilatkozatában kéri a revíziótól az adminisztrációs hiányosságokból eredően levonásba nem helyezett, ugyanakkor levonható általános forgalmi adó megállapítását (ez az adókülönbözetet, ezáltal az adóhiányt is nagy mértékben csökkentené), akkor az adóhatóság köteles-e ezt az adózó javára szolgáló megállapítást megtenni, avagy hivatkozhat arra, hogy az adózó az eredetileg benyújtott bevallásában már tett egy nyilatkozatot a levonni kívánt összeg nagyságáról; az utólag levonni kért összeget pedig inkább állítsa be a következő áfabevallásába? Köszönöm.
Visszamenőleges számlamódosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha 2014 novemberében kiállítunk viiszamenőleg 1-9 hónapra áremelésről szóló számlát külföldi vevőnek, milyen alátámasztást kell a NAV fele prezentálnunk, hogy ne kelljen az 1-9 hónapot önrevíziózni? Milyen szöveggel és indokkal lehet egy adott hónapban javító számlát kiállítani egy elmúlt időszakra? Nagyon köszönöm a válaszát.
Áfa bolti kiskereskedelem
Kérdés
2014.05.13-án már kérdeztem Öntöl, hogy az egyik vállalkozó, akinek vegyesáru üzlete van, még mindig a bolti kiskereskedelemre vonatkozó különleges módon állapítja meg az áfát. A törzsadatában is így szerepel. Önellenőrzést még nem hajtott végre (ezt az Önök válasza után javasoltam neki), de érthetetlen, hogy a NAV miért nem szólítja fel, az áfabevallásait befogadja, és feldolgozza. Most ismét előtérbe került ez a dolog, mivel kibővítette a tevékenységét szolgáltatással is. Javasoltam neki, hogy decemberben módosítsa az áfamegállapítását az általános szabályok szerintire, és január 1-jétől eszerint vallja be majd az áfát. Aztán, hogy az előző időszakot önreviziózza-e, az legyen az ő döntése. Továbbá még az is kérdés, mivel online pénztárgépe van, és a szolgáltatás, amit végez, nem ott történik az üzletben, hogy ebben az esetben számlát kell kiállítania a szolgáltatásról, és utána beütni a pénztárgépbe?
Evás cég utólagos számlázás
Kérdés
Közbeszerzésbe bedolgozó evás kft. most kapta meg a teljesítés-igazolást, de a munka februárban le lett zárva, ezért februári teljesítéssel kérik a számlát kiadni. Kell-e önreviziózni, ha kiadja a kft. a számlát a februári teljesítés dátumával, ha a 10 százalékba belefér, vagy ha nem? Egyáltalán utólag kiadható-e a számla?
Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés
Átalányadózó egyéni vállalkozó a 2010. év óta nem az átalányadó-alap, illetve a garantált bérminimum, hanem emelt összeg, 156 000 forint után fizette meg a járulékokat. 2014. évben fordult a Nyugdijfolyósító Igazgatósághoz nyugdíj megállapítása céljából, ahol a kérelmét visszautasították. Indoklásuk, hogy önrevízióval módosítsa vissza az öt évben benyújtott bevallásait az átalányadó-alapra, mivel az után fogják megállapítani a nyugdíj összegét.. A vállalkozó kifogást nyújtott be az igazgatósághoz, mivel nem értett egyet az elutasítással. Válasz még nem érkezett. Az 58-as bevallás nyilatkozat adatlapján az átalányadózót kihagyták a magasabb járulékfizetés választásából, az őstermelő és a társas vállalkozó viszont nyilatkozatot tehet. A Tbj. 29. §-a nem ad iránymutatást átalányadózó esetében. Időközben a járulékfizetés felső határát is eltörölték, ami alapján véleményem szerint fizethet magasabb járulékalap után. A vállalkozó árbevétele bőven fedezetet nyújtott a befizetett járulékokra. Kérdésem: jogosan fizethet-e az átalányadózó magasabb havi járulékalap uán járulékot vagy ténylegesen önrevízióval helyesbítenie kell a 2010. év óta benyújtott bevallásait? Kérem szíves válaszukat. Tisztelettel: Andáné Németh Edit E-mail: [email protected]
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
