Tisztelt Adózóna! Ez év június hónapban közösségen belüli termékbeszerzést bonyolított ügyfelünk. A számlát az olasz partner 2017. 06. 30-án állította ki, de csak július 22-én küldte meg e-mailben. A júniusi áfabevallást önellenőrizni kell? Jól gondolom-e? Várom válaszukat.
Tisztelt szakértő! Helyes-e az alábbi eljárás: az osztalék-kifizetés időpontja (banki átutalás dátuma) 08. 06., a járulék bevallásban azonban a 07. hónapról szóló bevallásban kerül bevallásra? Ugyanígy a 12. hónapban számfejtett és bevallott osztalék, január 6-án kerül kifizetésre. Szükséges-e a járulékbevallásokat önellenőrizni, vagy nem? Tehát a 08. havi, illetve a 01. havi járulékbevallásra kell-e "rátenni" az osztalék-kifizetést, önellenőrzéssel? Van-e valamilyen kifizetési szabály? Köszönöm szépen a választ!
Egy kft. magánszemélytől bérelte irodáját 2008-2009-ben. A havi adó- és járulékbevallásába a magánszemély bérleti díját és a kapcsolódó adókat beállította a magánszemély számlája alapján, annak ellenére, hogy a számlázott bérleti díjat a mai napig nem fizette ki. A bevallás önellenőrzésére nem került sor. A kft. könyveiben a kifizetetlen bérleti díjat kötelezettségként mutatja ki. Kérdésem az, hogy kifizethető-e ez a bérleti díj 2017-ben adómentesen?
Tisztelt Szakértő! A kovetkező üggyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Előzmények: volt munkáltatómnak 2011-ben adóellenőrzése volt, melynek során a munkavállalóknak fizetett gépkocsi-térítéseket bérré minősítették. Emiatt a munkáltató 2012. és 2013. évekre önellenőrzést végzett a költségtérítésekkel kapcsolatban és a bér utáni közterheket (járulékok, szja) áthárította a munkavállalókra. A gépkocsi-költségtérítéseket bruttó bérként vette figyelembe. A NAV ez alapján meghozta a határozatokat. A volt munkavállalók egy része teljesítette a befizetéseket (a jelenlegi munkavállalók is), de náluk még levonással is rendezte a tartozás egy részét, törvény szerint. A volt munkavállalók egy része fellebbezett a határozat ellen. A NAV felülvizsgálta a határozatukat, és a bizonyítékok, beadványok alapján a NAV a kifizetett gépkocsi-költségtérítéseket nettó bérré nyilvánította, ami alapján a magánszemélynek fizetési kötelezettsége nincs, a munkáltatót pedig kötelezte a korábbi önellenőrzés AJK önellenőrzésére, valamint új M30-as igazolás kiállítására. Így az adót a munkáltatónak kell rendezni a bruttó és nettó összeg különbözetével. A kérdésem az, hogy mi lesz a többi munkavállalóval, volt munkavállalókkal, akik a határozatban lévő összeget már megfizették, és nem fellebbeztek? Ugyanis, ha 50 embernek hibás a cég által készített önellenőrzése (erről szólnak a határozatok), akkor a másik 100 embernek is az. A másik 100 ember mit csináljon most? Válaszukat előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha egy kiállított számlát hónapokkal később valamely hibás adat miatt sztornóznak (nem tud helyesbítő számlát a program) például rossz cím szerepel vagy rossz cégnév, és egy új számlát állítanak ki a korábbi teljesítési időponttal (és minden másban szintén megegyezően), akkor ebben az esetben a sztornó számlát (csökken az áfa) abban az időszakban kell szerepeltetni, amelyikben a vevő rendelkezésére áll a bizonylat. Mi a helyzet az új számlával? Amiatt önellenőrzés nem szükséges? Azt is lehet szerepeltetni abban az időszakban, amelyikben átadják a vevő számára? Furcsa lenne, hogy egy adatmódosítás miatt az új számlát vissza kellene tenni eredeti teljesítési időpontra (és duplán lenne ott), a sztornó pedig csak később kerülhetne be. Köszönöm.
2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindazon magánszemélyek számára készített adóbevallási tervezetet, akik nem egyéni vállalkozók, nem őstermelők, nem áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és nem kértek munkáltatói adómegállapítást.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a 2016. évi társaságiadó-bevallás készítésekor az elhatárolt veszteség összege nem került bevallásra adóalap-csökkentő tételként, úgy van-e arra lehetőség, hogy ezt egy önrevízó keretén belül utólag érvényesítsem? Válaszát köszönve, üdvözlettel: Bederna Izabella
Túlzott terheket rónak a cégekre a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek – derül ki a vámszabályozásban érintett hazai gazdálkodók körében végzett felmérésből. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírságot is meg kell fizetni a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti.
Tisztelt Szakértő! 16SZJA bevallásból kimaradt a táppénz összege (más bérjövedelem) és annak levont adója. Kitöltési útmutató szerint, a 16-01-es lap 1. sor c. oszlopába kerülne a bevallás 61. sora kötelezettség különbözete, a d. oszlop viszont egyenlő 0-val, tehát nincs kötelezettség /+,-/ változás, mivel a táppénzből az adó levonásra került. Ebben az esetben adózói javítás/helyesbítés-t, vagy önellenőrzést kell benyújtani? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A NAV által kiküldött adóbevallás-tervezetben szerepel tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és annak adója. A magánszemély eddig egyetlen adóbevallásában sem szerepeltetett ilyen jövedelmet, veszteséget. Ha előző két évben vesztesége volt, de azt nem vallotta be, önellenőrizheti-e emiatt az adóbevallását, és érvényesítheti-e a 2016-os bevallásában az adókiegyenlítést?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk vagyonvédelmi rendszert telepített egy szintén belföldi adóalany megbízásából 2014-ben. A megbízó 2017-ben jelentkezett, hogy az általunk 3 évvel ezelőtt végzett tevékenység építési engedélyköteles volt, ezért fordított áfával kellett volna számláznunk. Elismeri, hogy 2014-ben nem nyilatkozott felénk erről, ennek ellenére kéri a számla stornózását és új számla kiállítását fordított áfával. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e a számlát javítani, hiszen részünkről nem történt hiba; a másik oldalról azt is szeretnénk tudni, hogy van-e egyáltalán lehetőségünk csökkenteni a fizetendő áfát, hiszen a megbízónk nem nyilatkozott a teljesítés előtt az építési engedélyről. Ha javítanunk kell a számlát, akkor az általunk NAV-nak 2014-ben megfizetett áfát a javítás hónapjának bevallásában kell feltüntetni csökkentő tételként, vagy önellenőrizni kell az eredeti bevallást? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy egyéni vállalkozónak van-e lehetősége önellenőrízni az éves vállalkozói kivétjét visszamenőleg, elévülési időn belül? A NAV szerint ilyen nem lehetséges, mivel a vállalkozói kivét a vállalkozó üzleti évre szóló döntése, ezt utólag semmilyen módon nem változtathatja meg. Azonban mivel bizonyos okok miatt ezeket az éveket újra kellett könyvelni, így az új könyvelés is azt támasztja alá, hogy a vállalkozói kivét összegét módosítani szükséges, például elmaradt családi kedvezmény igénybevétele miatt. Ennek megfelelően a havi járulékbevallásai is önellenőrzésre kell, hogy kerüljenek, tehát összességében az új könyvelésnek megfelelően teljesen átalakul a vállalkozó eredménye. Amennyiben a vállalkozói kivétre vonatkozóan van önellenőrzési tiltás, jogszabályhely hivatkozást is szeretnék kérni. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Vállalkozásunk szabad vállalkozási zónában működik. Szeretnénk igénybe venni a létszámbővítéshez járó szochokedvezményt, azonban ha az előírt 2+1 évnél hamarabb visszacsökken a létszám a korábbi szintre, akkor az addig igénybe vett kedvezményt önellenőrizni kell, és pótlékkal együtt vissza kell-e fizetni? Válaszát előre is köszönöm !
Mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak, továbbá, ha a jogszabálynak megfelelően a tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék? Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot? A nettó összeget befizetik a tagok, és az aktuális kifizetési hónap szerinti '08-as bevallást önrevíziózni kell? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
Mit tehetünk, ha a már közzétett beszámolóban évekkel később számviteli hibát fedezünk fel? Szakértőnk, Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő, a Corvin-Alkusz Kft. szakembere válaszol az olvasói kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték