842 találat a(z) értékesítés cimkére
Tőkeleszállítás
Kérdés
Egy egyszemélyes zrt. tulajdonosa tőkekivonással történő tőkeleszállításról döntött. A tőkeleszállítás során a jegyzett tőke leszállításából eredő kötelezettség és az ingatlan értékesítéséből származó követelés összevezetését követően a fennmaradó követelés összege a számviteli törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján elszámolható-e az eredménytartalék csökkenéseként? A ingatlanértékesítés piaci áron történik. Válaszukat előre is köszönöm.
Uszodabérlet értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben kérem szíves állásfoglalását: Egy társasház alsó szintjén uszoda üzemel, melynek használati díját a lakók által fizetendő közös költség tartalmazza. A közös költség összege nincs megbontva, tehát nem derül ki belőle, hogy mekkora összeget fizetnek a lakók az uszoda használatáért havonta. A házban lakó egyik magánszemély által fizetett közös költség 70 ezer forint/hó, ezért cserében a lakáshoz 4 uszodabelépő tartozik. Ügyfelem, mivel nem használja mindet, 3 belépőt – mint magánszemély – szeretne egy másik magánszemélynek értékesíteni 10 ezer forint/hó/darab áron, folyamatosan, akár éveken keresztül. Kérdésem, hogy ez alapján keletkezik-e adó- és vagy járulékfizetési kötelezettsége az ügyfelemnek, ha igen akkor annak mi lesz az alapja, tekintettel arra, hogy a közös költségben nincs tételesen kimutatva az uszoda használat díja. Válaszát előre is köszönöm!
Termőföld-értékesítés
Kérdés
Köszönöm szépen a 2016.10.14-én feltett kérdésemre a segítő válaszát. Az adás-vételi szerződés 2016.10.13-án készült. A szerződés 5. pontja szerint "a vevő a jogügyleti ingatlant a hatósági jóváhagyás napján – a teljes vételár kifizetésének feltételével – kapja kizárólagos birtokba és használatba, azok adóit, közterheit a birtokba lépés napjától kezdődően viseli". Most csak "vételárelőleg" címen kapott egy összeget, a fennmaradó részt csak 6 hónap múlva kapja meg, addig a termőföld-értékesítést nyilvánosan közzé kell tegye. Ebben az esetben 2017.06.15-éig kell bejelentenie a földterület kivonást, és a tényleges értékesítés kb. 2017.04.13-a körül lesz, ami viszont így magánszemély értékesítése lesz? Jól értem? A birtokösszevonás miatti adómentesség csak a magánszemély termőföld-értékesítésére érvényes, vagy az őstermelő értékesítésére is, mert ez is benne a szerződésben? Köszönöm.
Újabb részvények értékesítését tiltotta meg az MNB
Cikk
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az NVT Cooperation Zrt.-nek, hogy a korábban zárt körben forgalomba hozott részvényeit nyilvánosan értékesítse, továbbá, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Átminősített ingatlan értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Cím! Segítségüket szeretném kérni, a helyes eljárás megtalálásában. Egy kft., amely áfamentes cégként alapítottak, úgy döntött, hogy mivel az eredeti elképzelés nem jött be a cégnek, lakások felújításával fog foglalkozni. Meg is vásárolt egy magánszemélytől 2016 év tavaszán egy ingatlant 9 millió forintért. Ezt a könyvelésben áruként könyvelték. A kft. két lakást alakított ki, az egyik elkészült, de még nincs használatbavételi engedély, a másik majd a jővő év közepén vagy végén lesz kész. Szeretnénk tudni, hogy az elkészült lakást hogyan lehet értékesíteni, mivel áfa nélkül lett vásárolva. A bankban azt mondták , hogy csak áfásan lehet értékesíteni, ha így van akkor 5 százalék, vagy 27 százalék lehet az áfa? Ha a kft. 1-es adószámos akkor be kell jelentkezni az áfakörbe vagy mi a módja ennek, hogy áfásan számlázzon vagy mivel ez a számla 24 millió forintról szól, már úgyis átlépett az áfakörbe? Kérem, szíveskedjenek segíteni! Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel G. Zsuzsa
Cégautóadó
Kérdés
A kft. 2016.08.10-én értékesítette a tulajdonában lévő személygépkocsit. A gépjárműadót 2016.09.15-éig befizette 28 500 forintot. Kérdésem, hogy a 2016.10.20-áig fizetendő III.negyedévi cégautóadóból mennyi összeg vonható le? A cégautóadó összege: a negyedév első hónapja 11 000 forint, a negyedév második hónapja 11 000 forint, a negyedév harmadik hónapja nulla, mivel a személygépkocsi 2016.08.10-én értékesítésre került. Válaszát előre is köszönöm.
Használt autó értékesítése
Kérdés
Tisztelt szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Egy használt autók értékesítésével foglalkozó társaság, amely bejelentkezett a különbözeti áfa alap meghatározásának alkalmazására, a különbözeti áfa alapot a következőképpen állapítja meg: - a használt autó értékesítési ára - (minusz) - a használt autó beszerzési ára - a használt autóval kapcsolatos, a társaságot terhelő költségek áfával növelt bruttó értéke. Számszerűsítve: - használt autó értékesítési ára: 2.000.000,-Ft - használt autó beszerzési ára: 1.200.000,-Ft - javítási költség: bruttó értéke: 100.000,-Ft - eredetiségvizsgálat: 20.000,-Ft - üzemanyag költség: 3.000,-Ft - takarítási költség bruttó értéke: 7.000,-Ft ____________________________________________ ÁRRÉS: 670.000,-Ft fizetendő áfa : (0,2126) 142.442,-Ft Helyes ez így? Köszönöm! Dénes Hajnalka
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Lakásépítés, -értékesítés áfája, telek kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan értékesítése adószámmal?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint magánszemély, munkahely mellett, adnék-vennék használt ingatlant, éves szinten max1-2-t haszonszerzés céljából. Ebben az esetben nem elég magánszemélyként adószámot kiváltanom és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózni? Sokat olvastam erről és itt azt a következtetést vontam le, hogy egyéni vállalkozóvá, vagy céggé kellene alakulnom. Tényleg csak így lehet jogszerű a tevékenység és az adózás? Válaszát előre is köszönöm!
Alanyi mentesség alatti tárgyieszköz-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alakuláskor az általános szabályok szerinti áfa-megállapítást választotta, és belföldi, illetve külföldi magánszemélyektől vásárolt tárgyi eszközöket (adásvételi szerződés alapján, és mivel magánszemélytől vásárolt, áfát nem igényelt vissza). 2016 01.01-jétől alanyi adómentességet választott, és most alanyi mentesként értékesítené ezeket a tárgyi eszközöket. Az áfatörvény 193. § alapján az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében többek között tárgyi eszköz értékesítése esetén sem. A kérdésem az lenne, hogy ez vonatkozik-e az adóalanyra akkor is, ha a tárgyi eszköz beszerzésekor áfát nem igényelt vissza, mivel magánszemélytől vásárolta azokat? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tárgyi eszköz átadása értékesítésre
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla úr! Önnek igaza van, pontatlanul tettem fel a kérdést. Megpróbálom röviden összefoglalni. Cégünk "A Kft." 2013-ban vásárolt gépeket "B Kft."-től. Ezeket 2014.01.01-jén aktiválta, használatba vette. Pár hónap múlva kiderült, nem gazdaságos a termelés, ezért megállapodást kötött egymással a két kft. A megállapodás lényege: "A Kft". elszállítja "B Kft." telephelyére a saját tulajdonát képező, már ki is fizetett gépeket. Teszi ezt azért, mert "A Kft." – azaz cégem – úgy gondolja, hogy a feleslegessé vált gépeket az eredeti eladó, azaz "B Kft." könnyebben tudja értékesíteni. Tehát a gépek "A Kft." tulajdonában maradnak, csak a tárolási hely változott meg. A négy darab gépből "B Kft."-nek sikerült kettőt értékesítenie, tehát ekkor születik egy "szóbeli adás-vételi szerződés". "A Kft.", azaz a cégem kiszámlázza ugyanazon az áron, ahogy "B Kft." értékesítette. A megmaradt két berendezés a megállapodás értelmében továbbra is "A Kft." tulajdona, de a tárolási hely "B Kft.-nél van. A két gép egyébként, ahogy a kiszámlázás megtörtént, ki is lett vezetve a tárgyi eszközök közül. A még nem értékesített gépek "A Kft." tulajdonában vannak, "fellelhetősége azonban a "B Kft. telepe, ennek ellenére történt meg az értékcsökkenés elszámolása 2014 és 2015. évben. A megállapodás utolsó mondata így hangzik: "Az eladó (A Kft.) fenntartja a többi gép eladási jogát és bármikor elszállíthatja azt az értékesítő ("B Kft.") telephelyéről. Előre is köszönöm szíves segítségét. Tisztelettel: Anderlikné
Tehergépjármű-értékesítés az EU-n belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás saját tulajdonában lévő tehergépkocsit értékesít az EU-ba, melynek vásárlásakor az áfát levonásba helyezte. Kell-e felszámítania áfát az értékesítéskor?
"EU-s" értékesítés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég árut értékesít külföldre. A számlán a vevő egy svájci illetőségű cég, de a számlán "megjegyzésként" szerepel a szállítási név és cím, mely uniós tagállamban van, és ismert ennek a cégnek az uniós adószáma is. A kérdésem, hogy ez harmadik országbeli értékesítésnek számít, vagy uniósnak, és ebben az esetben szerepeltetni kell-e az A60-as bevallásban? Köszönöm válaszát előre is. Szombathy Istvánné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
