Kedves Adózóna! Teáor számot keresek, de nem találok megfelelőt arra vonatkozóan, hogy a cég pólókat szeretne eladni vendégeknek. Ezek a pólók céges emblémával ellátott fitness pólók. Ebben a kérném a segítségüket. Köszönettel: Horváth-Krivanek Tímea könyvelő
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlannyilvántartásba bejegyzett ráépítési jog alapján hozta létre egy újonnan épülő (használatba vételi engedéllyel még nem rendelkező) családi ház legalsó szintjét (pince) - eredendően azzal a szándékkal, hogy ott lesz a cég irodája és raktára. Ez a cél időközben okafogyottá vált, mivel a cég döntésünk szerint be lesz zárva (végelszámolás keretében). Ezt megelőzően azonban, lehetőség szerint még a használatba vételi engedély megszületése előtt szeretnénk a könyvekben jelenleg befejezetlen beruházásként nyilvántartott pincét az ingatlan magánszemély tulajdonosainak értékesíteni. Kérdéseim a következők: 1. Van-e akadálya a befejezetlen beruházás értékesítésének, megfelelhet-e a szokásos piaci ár elvének a könyv szerinti értéken történő értékesítés? 2. Áfa-szempontból az értékesítendő termék ingatlannak minősül-e? 3. Jelenleg a cég alanyi adómentes, azonban az ügyletből várható bevétel önmagában magasabb lesz 8 M Ft-nál. Jól gondolom-e, hogy erre való tekintettel az adásvételt mindenképpen 27% áfa felszámításával kell számlázni? Szíves válaszát nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő az általa termelt mézet eladhatja-e Ausztriában úgy, hogy ő viszi ki a piacra és ott értékesíti? Az értékesítéshez milyen feltételeknek kell megfelelnie és milyen bejelentések, nyomtatványok szükségesek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1. napjától a vállalkozás alanyi adómentességet választott (előtte áfakörös volt). 2002. évben vásárolt egy tehergépkocsit, amit most 2017. évben szeretne értékesíteni. Kérdés: áfás számlát kell hogy kiállítson a tehergépkocsi értékesítéséről? És ezen negyedévtől vissza kell lépni az áfakörbe? Minden ügylet az áfa hatálya alá fog esni ezt követően? Hogyan kell helyesen eljárnunk? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa saját cégével új lakóingatlant kíván létrehozni alvállalkozók bevonásával. Ezen lakóingatlant saját részre kívánja értékesíteni. Ekkor milyen áfamértékkel kell az új lakóingatlant kiszámlázni a tulajdonosnak? Mikor lehet az 5 százalékos áfát érvényesíteni? Tisztelettel:Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! A tevékenységét 1988-ban kezdő egyéni vállalkozó 1991-ben a telket vásárolt, amelyen mind magánszemélyként, mind egyéni vállalkozóként építtetett. A vállalkozásban (mivel üzletet létesített) a számlák áfatartalmát levonásba helyezte. A vállalkozásban kimutatott épület értéke 5 milló forint volt 1992-ben. Az ingatlant később bérbeadás útján, 2004-től evás egyéni vállalkozóként hasznosította. 2014-től tevékenységét szünetelteti az egyéni vállalkozó. Az ingatlant el szeretné adni, mivel 2014 óta üresen áll a vállalkozói rész. Sajnos az épület teljes bekerülési értékére semmi nem áll rendelkezésre. Így a vállalkozás részaránya sem állapítható meg. Kérdésem az, hogy kinek, milyen jövedelem alapján kell adózni az esetleges értékesítés után akkor, ha az a vállalkozás szünetelése alatt, vagy a vállalkozás megszüntetését követően történik? Segítségüket és a válaszukat előre is köszönöm.
2017-től áttért bt. az áttérés előtt már nullás értékben szereplő személygépkocsit eladja, milyen kötelezettségei lesznek ezzel kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa eladta 10 millió forint névértékű üzletrészét egy másik magánszemélynek, 1 millió forintért. Kérem, ismertesse, hogy ilyen esetben a vevőnek és az eladónak (főképp a vevőnek) milyen esetleges kötelezettségei vannak (jövedelem, szja stb.). Továbbá a kft. könyvelésében ezt a tranzakciót hogyan kell lekönyvelni? A különbözetnek van-e társaságiadóalap-korrekciós hatása? A cégkivonatban a törzstőke továbbra is 10 millió forinton szerepel! Válaszát köszönöm!
2003 márciusában 20 millió forintért megvásárolt, belterületbe vont bekerített ingatlant 2016 novemberében eladták. (A vásárláskor készült adás-vételi szerződésben hrsz és beépítetlen terület szerepel.) Az adás-vételi szerződésben az értékesített ingatlan ...m2 alapterületű, kivett lakóház, udvar megnevezésű ingatlan. Az eltelt időszakban, építési engedéllyel lakóház építése elkezdődött, azonban használatba vételi engedéllyel, az ingatlan értékesítésének időpontjáig nem rendelkeznek. Kérdés: tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdoni lapján és az adás-vételi szerződésben is kivett lakóház és udvar megnevezés szerepel, az ingatlanértékesítés az eltelt évek miatt adómentesen értékesíthető? Ha van adóköteles jövedelme az ingatlanértékesítésnek, akkor mi minősül az értékesített ingatlan szerzési időpontjának? Ebben az esetben van-e levonható hányad, az esetleges költségszámlák alapján? Hogy járunk el helyesen? Segítségét köszönjük. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Tisztelt Szakértő! Őstermelő, tevékenységi körében szerepel az erdőgazdálkodás, a saját tulajdonú erdejéből értékesíteni szeretné a vágásra érett fát. A kérdés, hogy van-e szja szerinti adózási különbség, ha a vevő a fát lábon állóként vásárolja meg, vagy az őstermelő kitermelteti és mint kitermelt famennyiséget értékesíti? Kérem szíveskedjenek mindkét értékesítési mód adózási feltételeiről tájékoztatni. Tisztelettel várom válaszukat!
A társaság tevékenységei között szerepel a saját tulajdonú ingatlan értékesítése, de ténylegesen nem végzi ezt a tevékenységet. Jelenleg építőipari szolgáltatásokat végez. A pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kijelölt személyt be kell jelentenie most, vagy ha ténylegesen folytatja a tevékenységet? Köszönöm
Tisztelt szakértő! Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó társaság tehergépjárművet vásárol, majd ezt felújítja. A szabályos számlák áfatartalmát levonásba helyezi. Ezt követően hatósági engedéllyel átalakítja személygépkocsivá. Az átalakításkor van-e áfavonzat? Értékesítése hogyan történik? 1. verzió: személygépkocsi-értékesítés különbözeti áfával. 2. verzió: 27 százalék áfa megfizetésével.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 3 db lakást épít, melyből 2 db továbbértékesítésre kerül, 1 lakás a kft. tulajdonában marad, iroda, tárgyaló stb. céllal. A lakások építéséhez szükséges anyagokat a kft. vásárolja meg. Egyes szakipari munkákat küldő szakemberek végzik, számla alapján kerül kifizetésre részükre a végzett szolgáltatás díja, a szakipari munkák egy részét pedig a cég saját dolgozói végzik el, tekintettel arra, hogy erre a szakmára szakosodott kft.-ről van szó. Kérdésem, hogy a beszerzések (anyag és szolgáltatások) áfája – teljes egészében – levonható-e, tekintettel arra, hogy 1 db lakás a cég tulajdonában marad? Aggályainkat az áfaörvény 124. §-ára hivatkozva vetettük fel. Hogyan működik az áfa levonásba helyezése a beruházás során és az értékesítéskor? (Sajáterős beruházás.) Válaszát előre is köszönöm. üdvözlettel Verik Piroska
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó új lakást vásárol a vállalkozásába bérbeadási szándékkal, az ingatlanba vásárolt eszközök, bútorok, például ágy, ágykeret, nappali bútor, fürdőszoba bútor stb. elszámolható-e költségként, esetleg visszaigényelhető-e az áfája? A másik felmerült kérdés az lenne, hogy értékesítés esetén meg kell majd fizetnie az áfát? Köszönettel JT
Egy kft. tevékenységei között szerepel a fuvarozás, melyhez kisteherautókat vásárol nettó+áfa összegért. Tárgyi eszközként kerül be a könyvekbe. Ezek a járművek általában mind használt (javításra szoruló gépkocsik), ezért alacsony a bekerülési értékük. Használja a vállalkozás egy-két évig, majd értékesíti. 1. Mekkora darabszámig nem tekintendő sorozatértékesítésnek? Ezt évente kell-e vizsgálni? 2. Például vásárolt 300 000 Ft+áfa összegért egy tehergépkocsit. Melyet eladott egy év múlva 500 000 Ft+áfa összegért. Ilyen esetben figyelembe kell-e venni a figyelési időt? Ha igen, akkor az áfabevallás mely soraiban kell szerepeltetni? Köszönöm válaszát! Tisztelettel
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték