Online pénztárgép Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik. Ott online pénztárgépet üzemelt. Van piaci árusítás is. Ezen értékesítéseknél adhat-e nyugtát a vásárlóknak?
996 találat a(z) értékesítés cimkére
Törzsbetét-értékesítés Kérdés
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Külföldi állampolgár, svájci adózási illetőséggel értékesíti a Magyarországon bejegyzett korlátlan felelősségű társaságának törzsbetéteit külföldi magánszemélynek. A kérdésem az lenne, hogy az értékesített törzsbetét utáni Magyarországon mennyi személyi jövedelemadót köteles megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm:
Ingatlanértékesítési számla javítása Kérdés
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Ingatlanértékesítés, áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külterületi ingatlan (major: földterület, rajta egy gépraktár) értékesítése esetén alkalmazhatja-e az áfatörvény 86. § (j) bekezdés alapján az adómentes számlázást? 16 évvel ezelőtt a vásárláskor az épület áfás volt, melyet visszaigényeltünk. Hogyan kell ezt kezelni az áfatörvény alapján?
Üzletrész értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
Céges személyautó értékesítésekor a cégautóadó-fizetési kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségét kérni. Céges személyautónkat 2017. novemberben értékesítettük. Azt szeretném megkérdezni, hogy a cégautóadó-fizetési kötelezettség meddig áll fenn? 2017. november végéig? Köszönöm előre is a segítségét!
Tárgyi eszköz értékesítése Kérdés
Tisztelt válaszadó! Egy őstermelő 2016-ban egyösszegű értékcsökkenést alkalmazott mezőgazdasági gépére. Kérdésem az lenne, hogy rájuk is vonatkozik-e, hogy 4 évig nem adhatják el, illetve ha eladják, akkor az érték kétszeresével kell megemelni az adóalapot? Válaszukat köszönöm
Jövedelem minősítése Kérdés
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Személygépkocsi EU-s beszerzése, áfatörvény 87. § b pont Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhelyű kft. idén márciusban személygépkocsit vásárolt EU tagállamból (nem új közlekedési eszköz), a német cég áfát nem számított fel eladáskor. A kft. augusztusban, hogy likviditási problémáit megoldja, ezt a személygépkocsit eladta, majd egyből visszalízingelte nyílt végű szerződés keretében egy lízingcégtől, az eladásról áfát is tartalmazó számla készült a vevő lízingcég felé, majd a lízingcég havi rendszerességgel áfás számlákat állít ki a tőketörlesztésekről. A kft. nem foglalkozik gépjármű-kereskedelemmel. A kérdésem arra vonatkozna, hogy helyesen járok-e el akkor, ha az uniós beszerzés áfáját megállapítom fizetendő adóként, majd egyből levonásba is helyezem, mivel ezen beszerzés továbbértékesítésre került, a személygépkocsit áruként tüntettem fel a könyvelésben és utána áfával növelt értéken számláztuk ki a lízingcég felé az eladást? Ha nem tudom érvényesíteni az EU-s beszerzés levonhatóságát, akkor a belföldi értékesítéskor sem kellett volna áfával növelt számlát kiállítanunk? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Nyílt végű lízing lezárása, személygépkocsi értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyílt végű lízing keretében "vásárolt" személygépkocsit. Az üzleti célú használat arányában (~70 százalék) levontuk az áfát, ezt útnyilvántartással támasztottuk alá. A futamidő végén a vállalkozás úgy döntött, hogy megvásárolja a járművet. Az utolsó számlán a maradványérték tőkerész + az erre jutó áfa szerepel. Elgondolásunk szerint ez a végszámla így termékértékesítésnek minősül, így erről az összegről az áfát nem vonjuk le. A kérdésem az lenne, hogy ha értékesítésre kerül az autó, akkor az áfatörvény 87. b) pontja alapján áfamentes lesz-e? Köszönöm
Ingatlanértékesítés Kérdés
Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?
Főállású katás egyéni vállalkozó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes főállású katás egyéni vállalkozó számítástechnikai tanácsadást, szoftverfejlesztést nyújt Hong Kong-ba. Hozzávetőlegesen 1,5 millió forint havi árbevétel keletkezik. Ezen kívül alkalmanként más partnerek felé is nyújt hasonló szolgáltatásokat. A tevékenységet saját gépparkkal, saját ingatlanban Magyarországról nyújtja. Kell-e vizsgálni a kata törvény II/10 14. § (3) bekezdése szerinti feltételeket külföldi megrendelők esetében? Véleményünk szerint az alanyi mentesség értékhatárába az esetleges EU és 3. országos bevételek nem tartoznak bele, így elviekben 8 millió forint alatti belföldi bevételig számlázhat adómentesen. Ugyanakkor a 12 millió forint feletti árbevétel esetén a 40 százalék mértékű adót függetlenül a számlázás irányától meg kell fizetni. Kérem a fentiekben leírt álláspontunkat véleményezni szíveskedjen! Köszönettel
Élőállat értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lovat értékesített Magyarországról Szlovéniába magánszemélynek (vagyis nincs a partnernek közösségi adószáma). Az a kérdésem, hogy ebben az esetben – lévén szó élőállat értékesítésről – milyen áfatartalmú számlát kell kiállítani a szlovén magánszemély felé. Köszönettel: Kriszti
Ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kft.-nk értékesíti a saját tulajdonát képező irodaépületét az egyszemélyes tulajdonosa részére, amely egy német cég. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy számlázhatunk-e áfamentesen, valamint, hogy az adásvételi szerződésben és a számlán különválasztva kell-e feltüntetni az épület és a telek értékét? A teljesítés időpontja az adásvételi szerződés aláírásának időpontja lesz, valamint forintban kiállíthatjuk-e a számlát? Válaszukat köszönöm.
Saját üzletrész bevonása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő esemény helyes kezeléséhez kérném segítségüket, állásfoglalásukat! "A" Kft. 3.000.000 Ft jegyzett tőkével rendelkezik, amelyen a társaság négy természetes személy tagja különböző arányok szerint osztozkodik. 2016. év folyamán a társaság - közbenső mérleg alapján - az egyik tag kft.-ben fennálló üzletrészéből egy bizonyos hányadot megvásárolt 50.000.000 Ft vételáron, ezzel egy 190.000 Ft névértékű saját üzletrész jött létre. (Az eladó tag is tulajdonos maradt, csak egy részét adta el az üzletrészének, az eladás utáni adókötelezettségének eleget tett.) Mivel a társasági szerződés szerint a saját üzletrészt 1 éven belül meg kell szüntetni, a szóban forgó kft. ezt a saját üzletrész bevonásával kívánja végrehajtani a Ptk. előírásainak megfelelően. Az üzletrész bevonása akként történik, hogy az üzletrész 190.000 Ft névértékű összegével a kft. jegyzett tőkéjét le kell szállítani, így a kft. jegyzett tőkéje 2.810.000 Ft-ra csökken, amely azonban nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb jegyzett tőke összegét (3.000.000-Ft) Ezért a tagok a bevonással és a tőkeleszállítással egyidejűleg határoznának a törzstőke felemeléséről is, amely úgy valósulna meg, hogy a tagok a társaság jegyzett tőkéjét éppen 190.000 Ft-tal megemelnék, pótlólagos vagyoni hozzájárulások készpénzben történő befizetésével, hogy a kft. jegyzett tőkéje így végül is elérje a törvényi minimum mértékét. Kérdés: milyen adókötelezettségei vannak az érintett feleknek? Köszönettel:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
