Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    979 találat a(z) értékesítés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég vesz egy építési telket és ezen generálkivitelezővel társasházat építtet. A generálkivitelező az alvállalkozók munkáját is összehangolja. A cég az így felépített lakásokat hasznosítja, bérbeadással és/vagy eladással. A kérdés az, hogy már a telek megvásárlásakor be kell-e jelentkeznie "A lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan [ingatlanrész] bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk" illetve az áfatörvény 88. §-a alapján bejelentkezik az ingatlanértékesítés, -szolgáltatatás vonatkozásában az áfa hatálya alá. Ebben az esetben a generálkivitelezővel – fordított áfásan tud elszámolni a cég, értékesítéskor és bérbeadáskor pedig áfás értékesítést valósíthat meg. Ekkor még az is kérdés, hogy magánszemély felé történő értékesítésnél 5 százalékos a felszámítható áfa a szabályoknak való megfeleléskor? Milyen modón történhet meg szabályosan az, hogy az így felépült egyik társasházi lakás az ügyvezető tulajdonába kerül, vagy ő veszi bérbe? Ekkor milyen áfás szabályokat kell betartani, vagy milyen előírásoknak kell megfelelni, hogy ez szabályosan történhessen meg? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárolt egy ingatlant, amelyen két különböző méretű lakás és egy raktárhelyiség volt egy adott összegért, megbontás nélkül. A cég a két lakást átalakította és fel is újította, két kiadható lakást alakított ki és a raktárhelyiség is felújításra került. Itt szintén nem volt elkülöníthető a felújítási költség a két különböző méretű lakás, illetve a raktárhelyiség vonatkozásában. A lakóingatlannak minősülő és nem minősülő ingatlanok bérbeadására áfakört választott a cég, mert bérbeadással hasznosította a felújítás után a lakóingatlanokat. Már a felújítás áfáját is ennek megfelelően vonta le. Most jelentkezett egy magánszemély az egyik lakóingatlan megvásárlásra. Több kérdés merül fel, így: Milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy jelenleg milyen értéket képvisel az egyik lakóingatlan? A négyzetméterre jutó ár + felújítási költség szintén négyzetméterre vetítetten a kézenfekvő megoldás. Ez elfogadható-e, vagy van-e erre más szabály? A másik kérdés az, hogy mivel magánszemély a vevő, így értékesítéskor az 5 százalékos áfát kell felszámítani, ha a szabályoknak megfelelő a lakóingatlan? Akkor is, ha 27 százalékos áfa került levonásra a felújítási költségeknél, illetve a felújítás az idén fejeződött be, a telek és a rajta lévő ingatlanok tavaly kerültek megvásárlásra, ekkor történt a lakóingatlanokra történő áfá- bejelentkezés is. A harmadik kérdés pedig az, hogy az egy helyrajzi számon lévő telken kötelező-e az alszámos megosztás? Köszönöm válaszát. Törökné

    Kérdés

    Közhasznú alapítvány, vállalkozási tevékenységet nem végez, hagyatékként örökölt egy lakást. A lakást nem használja, értékesíteni fogja. A kapott vételárat a végrendelet szerint az alapítvány céljaira fogja használni. Hogyan kell könyvelni az öröklést, illetve az értékesítést? A társaságiadó-bevallásban a megszerzést, illetve az értékesítést kell-e szerepeltetni? Kell-e társasági adót fizetni? Hogyan történik a könyvelés és adózás ha 1. idén lesz értékesítve? 2 jövőre lesz értékesítve? Köszönöm

    Kérdés

    Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Őstermelő járulék bevallásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mit kell alapul venni a járulék számításnál? Például 2016. évben ha a bevétele nem érte el a 600 ezer forintot, akkor részére 1758-as járulékbevallást kell-e készíteni és az alapja az összes bevétel (értékesítés+támogatás) 20 százaléka? Vagy mivel nyilatkozattételi kötelezettségi sincs, akkor 1758-as bevallást sem kell készíteni? Abban az esetben, ha az őstermelésből származó bevétele (értékesítés 7 500 ezer és 3 000 ezer támogatás), akkor mi lesz az alapja a 1758-as járulékbevallásnak helyesen? Válaszukat köszönöm. Pné

    Kérdés

    Társaság magánszemélytől 2015. évben ingatlant (lakást) vásárolt. A magánszemély nem volt alanya az áfának. A társaság a Tao szabályai szerint évente 2 százalék értékcsökkenést számolt el. A vásárolt ingatlanon nem történt felújítás, az változatlan állapotban bérbeadásra került. Bérleti díj számlázása és pénzügyi rendezése folyamatosan megtörtént. A társaságnak pénzeszközre van szüksége, ezért az ingatlan felét magánszemélynek értékesíteni kívánja úgy, hogy a vevő első lépésként az ingatlan 5o százalékát kívánja megvásárolni, a másik felét díj ellenében bérelni fogja. Mivel az ingatlan lakás, nem volt áfa visszaigénylési jogosultság, A jelenlegi értékesítésnél sem kívánnak áfát felszámítani. A bérleti díj áfásan került megállapításra. A vevő, aki egyébként az új bérlő, kötelezettségvállalás nélkül vélhetően néhány év múlva meg kívánja vásárolni az ingatlan másik felét. Milyen adófizetési kötelezettségek jelennek meg abban az esetben ha a társaság év végén, 2018. január 1-jére kijelentkezik, az áfakörből. Szíves válaszukat köszönöm Számmester Kft.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett, melyet fel is használt 4 éven belül, személygépkocsit vásárlásra. A személygépkocsi értékcsökkenése 20 százalék a számviteli és az adótörvény szerint is. A leírás így 5 év. Eladhatja-e ezt a személygépkocsit a cég 5 éven belül (écs elszámolás időszaka alatt). Ha igen, az eladás évében mennyivel növelem és csökkentem a társaságiadó-alapomat, a kivezetéskor elszámolt hátralévő écs-vel? Köszönöm a választ. Polyák Márta 70-3872719

    Kérdés

    Szeretném a szakmai véleményüket kérni az alábbi témában. Egy "fa" cég az ingatlanértékesítésnél még felszámolás előtt bejelentkezett az általános szabályok szerinti adózásra, vagyis mentesség helyett áfafizetési kötelezettséget választotta, akkor hogyan tud visszalépni az adómentességre, illetőleg mikor? Válaszukat előre is köszönöm. Pasztorális Éva júlia

    Kérdés

    Egyszemélyes kft. vehet-e házat (lakást) árverésen? Használt ingatlanról van szó. Ha vehet, milyen áfakulccsal és milyen kikötések lehetnek a vásárlással kapcsolatban? Mire kell figyelni, vigyázni? Milyen követelmények vannak a további felhasználással kapcsolatban? Milyen tevékenységi kör kell hozzá? Lehet-e bérbeadni, munkásszállónak használni, illetve ha mégis eladná később, milyen áfakulccsal értékesítheti?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A témával kapcsolatosan volt már két kérdésem: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_25_Felesberlet_termenyertekesites_sz_ejq és http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_22_Feles_berlet_termeny_ertekesites__vkp További kérdés merült még fel a feles bérlet fejében kapott termény értékesítésével kapcsolatosan. A konkrét esetünkben a bérbeadónak van adószáma 1-es alanyi adómentes áfakóddal egyéb tevékenységre, melyben nem szerepel gabonaértékesítés, emellett őstermelő is, de nem műveli a földjét, így nincs érvényes betétlapja. Ez esetben, az előző két kérdésemre adott válaszok alapján jól értelmezem, hogy a terményt továbbra is megállapodás alapján magánszemélyként a 8-as adóazonosítójával értékesíti? Mivel egyéni vállalkozóként nincs benne a tevékenységében, őstermelőként pedig ezzel kapcsolatosan nem jogosult kompenzációs felárra és érvényes betétlapja sincs. Ugyanezen példánál maradva, ha annyiban módosul a bérbeadó, hogy továbbra is mentes adószámos és őstermelőként van érvényes betétlapja, mert bizonyos földjeit műveli, bizonyos földjét pedig feles bérletbe adja. Ez esetben is a bérletért kapott terményt magánszemélyként a 8-as adóazonosítójával értékesítheti megállapodás alapján? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Ügyfelem korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely egy nagy értékű nyomdagépet vásárolt. Ügyfelem a vételár felét előlegként kifizette, erről az eladó előlegszámlát bocsátott ki a banki jóváírás napját szerepeltetve teljesítési időpontként. A gép birtokbaadása, beüzemelése megtörtént, a nyomdagép üzemel. Az értékesítésről készült adásvételi szerződés szerint a kft. a vételár második felét 12 havi részletben fizeti meg az eladónak. A szerződében kiemelik, hogy mindaddig, amíg a kft. ki nem fizeti a teljes vételárat, addig a nyomdagép az Eladó kizárólagos tulajdonát képezi. Az Eladó nem hajlandó kiállítani a számlát a nyomdagépről, mivel arra hivatkozik, hogy a kft. még nem fizette ki a vételárat, így nem is szerzett tulajdont felette. Mindezen túl az Eladó az esedékes részletekről áfás számlát kíván kiállítani. Álláspontunk szerint a teljes vételárról kellene kiállítani a számlát, amelyen teljesítési időpontként a birtokbaadásnak kellene szerepelnie, az egyes részleteket pedig nem kell számlázni, mivel ott már csak a vételár részletekben történő megfizetése fog történni! Kérjük a szíves iránymutatását a számlázásra vonatkozóan! Köszönettel, Kiss Zoltán

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy húsz éve működő társaságot a tagok eladnának, de van eredménytartalék, melyet osztalékként ki szeretnének venni. Mi a helyes elszámolás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2013-ban a korábban bérelt ingatlant megvásárolta. Az ingatlan a cég székhelyéül, egyben üzleteként szolgál. A tevékenység, melyet végez 100 százalékban áfaköteles. A vásárlásról áfa nélküli számlát kapott 2013-ban. A felújítások ráaktiválásra kerültek az ingatlanra, melynek áfáját levonásba helyezték. Kérdés: amennyiben 2017-ben a kft. eladja ezt az ingatlant, úgy ebben az esetben vonatkozik a cégre a 240 hónapos szabály alapján az áfakorrekciót? Ha igen, akkor azt mikor, melyik áfabevallásban kell megtenni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vállalkozásában van egy üzlethelyiség, melyet 1996-ban vásárolt, és akkor is került aktiválásra. Az ingatlan nettó értéke jelen esetben nulla. Már több éve kiadja, ebből származik vállalkozói bevétele nagy részben. Felvetődött, hogy a jelenlegi bérlő megvásárolná. A kérdésem az lenne, hogy milyen módón tudná az egyéni vállalkozó értékesíteni? A mai ingatlanpiaci árakat nézve ez a kis üzlethelyiség is, az akkori bekerülési érték többszöröse. Adózásban ez mit jelentene a vállalkozónak,hogy járunk el helyesen? Köszönöm segitségét.Tisztelettel: Fazekasné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Harmadik országbeli munkavállaló

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    Jutalom egyszerűsített foglalkoztatott részére

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    Bérszámfejtés ICT tartózkodási engedély esetén II.

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media