Építményadó: kit illet kedvezmény? – Döntött az Alkotmánybíróság

  • lapszemle

Az Alaptörvény arányos közteherviselést előíró rendelkezéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene – foglalta össze a jogiforum.hu az Alkotmánybíróság IV/1294/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatát.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének az egyes helyi adókról szóló 49/2008. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (4a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügy tényállása szerint az indítványozó tulajdonát képezte egy harmadik kerületi teremgarázsként nyilvántartott ingatlan, amelyre tekintettel az illetékes elsőfokú adóhatóság, a támadott rendeleti szabályozásnak megfelelően, az indítványozót építményadó megfizetésére kötelezte, amely döntést az indítványozó keresete alapján eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is helyben hagyott. Az indítványozó ezt követően beadott alkotmányjogi panaszában előadta, hogy szerinte a diszkrimináció tilalmát és az arányos közteherviselés elvét sérti az önkormányzati rendelet azon szabályozása, amely szerint az adóhatóság az indítványozó tulajdonában lévő gépjárműtároló után az illetéket más jellegű építmények tekintetében egységesen meghatározott mérték (1600 Ft/négyzetméter/év) alapján állapította meg, különbséget téve azonban a magánszemélyek tulajdonában lévő és a jogi személy adóalanyok között, elzárva őt (mint jogi személyt) a kedvezményes adómértéken való adómegállapítás lehetőségétől (400 Ft/négyzetméter/év).

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó azon érvelése, amely szerint gazdasági tevékenység nem kizárólag jogi személyiséggel szükségszerűen együtt járó (gazdasági társasági) formában végezhető, illetve hogy az sem szükségszerű, hogy egy (kis)vállalkozás teherbíró képessége számottevően kedvezőbb, mint a magánszemélyeké, az egyes konkrét esetekben és személyek vonatkozásában akár megállapítható is lehet. Ennek ellenére olyan következtetés, amely a jogalkotó által megjelölt indok helytállóságát általánosságban, kényszerítő erővel cáfolhatná, nem vonható le, a koncepció alapjául szolgáló jogalkotói feltételezés nem tekinthető önkényesnek – írja a jogiforum.hu.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Minimum járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Közhasznú nonprofit kft. beszámoló típus

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolásnál érvényes határidők

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close