6502 találat a(z) ÁFA cimkére
Ingatlanértékesítésnél figyelési időszak
Kérdés
Egy lízingbe adó cég 2008. augusztus 6-án vásárolt egy ingatlant, amelyet külön lízingszerződésben rögzített feltételek mellett a kft. részére zárt végű pénzügyi lizingbe adott. A kft. könyveiben 2008. évben aktiválásra került az ingatlan. Az áfát a kft. visszaigényelte. 2017. évben a kft. a lízinget lezárta, és ekkor került a kft. tulajdonába az ingatlan, és 2017. évben ezt az ingatlant értékesítette. Az értékesítésről áfamentes számlát állított ki. A kérdés, hogy a figyelési időszak (240 hónap) áfa arányosításánál melyik dátumot kell figyelembe venni, a 2008. évtől, vagy 2017. évtől?
Új adózási szabályok jöhetnek az e-kereskedelemben
Cikk
Az európai pénzügyi felügyeleti rendszer jövőjéről és a nemzetközi elektronikus kereskedelem áfaszabályainak egyszerűsítéséről tárgyaltak Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ülésén a tagállamok képviselői – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Szívességi használat elszámolása
Kérdés
A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értékben kiadni? Kinek kellene fizetnie az áfát ilyen esetben?
Használt személygépkocsi vásárlása és értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Belföldi cég saját használatra EU-n belülről, például Németországból vásárolna használt személygépkocsit. Az értékesítő cég német áfa nélküli számlát állítana ki, mivel autókereskedő, és nyilatkozik is a különbözeti adózásról. Ebben az esetben a magyar cégnek nincs áfafizetési kötelezettsége. Ezt a cégautót 2 év múlva értékesíteni szeretné. Áfás számlát kell kiállítania? 2. Mi a helyzet abban az esetben, ha áfásan vásárolja meg a magyar cég az autót a német kereskedőtől? Az áfát nem vonhatja le. Áfásan, vagy áfa nélkül kell tovább számláznia értékesítéskor? 3. Áfa szempontjából jobban jár-e a magyar cég, ha magyar autókereskedőn keresztül szerez be használt autót? Értem ezt a beszerzéskori és az értékesítéskori áfára is. Köszönöm a segítséget!
Utazási iroda könyvelése
Kérdés
Van-e különbség az utazási iroda és az utazásszervező által értékesített utak könyvelésében? Van egy utazási iroda, ahol a közösség területéről vásárolnak utakat, ezeket fordított adózással számlázzák ki, viszont cégnek felmerülő költségeket áfásan könyveljük le, így mindig visszaigényelhető poziciója van. A kérdésem az lenne, hogy helyesen járunk-e el amikor a fordított adózású komplex utakhoz kapcsolódó áfát visszaigényeljük? Azzal tisztába vagyunk hogy az utazásszervező nem igényelheti vissza az áfát, mert árrés szerint adózik, de az utazási iroda nem árrés szerint adózik. Köszönöm a segítségüket.
Munkába járáshoz használt céges autó üzemanyagának áfája
Cikk
Adott építőipari kft. rendelkezik saját hatszemélyes tehergépjárművel. Az alkalmazottak ezzel járnak dolgozni, illetve szállítják a munkavégzéshez szükséges anyagokat. Mivel távmunkáról van szó, ezért az alkalmazottak hétvégente hazajárnak 150-200 kilométerrel távolabb lévő lakóhelyükre. A kft. hozzájárul a hazajutásukhoz. Ugyanezen tehergépjárművel tudnak az alkalmazottak hazamenni. Ilyen esetben is jogosult a kft. az üzemanyagszámlák áfájának levonására, vagy van valami megkötés, esetleg külön nyilvántartás vezetése ezzel kapcsolatosan? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Hatalmas adócsökkentések – előterjesztették Trump reformtervét
Cikk
Az amerikai képviselőház vezető republikánus politikusai előterjesztették a jelentős csökkentéseket előirányzó adóreformtervüket.
Ingatlanos beolvadó kft.
Kérdés
Egy 35 millió forint könyv szerinti értékű ingatlannal és 5 millió forint vagyonnal rendelkező belföldi kft. beolvad egy belföldi zrt.-be nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft. vagyonát nem értékelik át. A kft. végleges vagyonmérlegében-leltárában lévő lakóingatlan és készpénz könyv szerinti értéken kerül a befogadó zrt. vagyonába a beolvadás napjával. A kft. a beolvadás napjával minden bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz és a beolvadás napjával megszűnik. A zrt. a befogadó megszerzi a lakóingatlant könyv szerinti értéken és az 5 millió forint készpénzt. Kérdések: Kell-e a befogadó zrt.-nek illetéket és áfát fizetni az ingatlan után? Kell-e a készpénz után valamit fizetni, illeték stb., ha igen, akkor miért, ha nem, akkor miért?
Áfa-arányosítás civil szervezeteknél
Kérdés
Civil szervezet áfalevonásra jogosító cél szerinti tevékenységet végez (könyvtári szolgáltatás) és ebből származik áfaköteles bevétele. Ez a bevétele nem fedezi a könyvtár teljes fenntartási költségét, ezért azt más forrásokból egészíti ki. Ilyenek: a) az alapítók alapításkor nyújtott vagyoni hozzájárulása; b) az egyesület tagjai által fizetett tagdíj; c) más civil szervezettől pályázat útján kapott vissza nem térítendő támogatás; d) adományok. Kérdés, hogy a könyvtári működéshez igénybe vett termékek, szolgáltatások áfája teljes egészében levonható, vagy azt arányosítani kell a fenti egyéb forrássokkal, és ha igen, a)-tól d)-ig mely bevételek számítanak bele az arányosításba?
Ingatlan áfája, kivonás vállalkozásból
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó főtevékenységként építőipari szolgáltatást nyújt. 2002-ben vásárolt egy vendéglő ingatlant, az áfát levonta. Ezen ingatlant kezdetektől bérbeadja áfával növelten (2008-ban is ezt választotta). Kérdés: 1. 2018-ra az ingatlan-bérbeadásra ki szeretne lépni az áfakörből, jár-e ez valamiféle áfát érintő kötelezettséggel? 2. Milyen módon lehet ezt az ingatlant kivonni a vállalkozásból és mint bérbeadó magánszemély, bérbe adni? Ha ezt ki lehet vonni, jár-e valamilyen adófizetési kötelezettséggel? 3. Ha a bérbeadást kivehetjük az egyéni vállalkozásból és átkerülne bérbeadó magánszemély kategóriába, akkor az építőipari szolgáltatásra választhatja-e a kata szerinti adózást? köszönettel!
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. által üzemeltetett sportlétesítmény költségeinek áfalevonásával kapcsolatos a kérdésem. A vállalkozás rendelkezik áfaköteles és áfamentes bevételekkel is, plusz a bevételeinek mintegy 75 százaléka önkormányzati támogatás. Az arányosítás képletébe történő behelyettesítés során figyelembe kell-e venni a támogatás összegét? A kft. árképzését nem befolyásolja a kapott támogatás mértéke. Mi a helyes eljárás a beszerzések áfájával, valamint ha egy adott beruházás teljes mértékben a kapott támogatásból valósul meg? Köszönöm!
Megbízott erdőgazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bejegyzett erdőgazdálkodó, aki nem tulajdonos – egyébként családi gazdálkodó, áfás adószámmal rendelkezik, főtevékenysége 021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység – nagy mennyiségű lábon álló fát értékesítene egy kft. részére. A tulajdonosok az erdőterületet közel tíz éve megbízási szerződéssel adták az erdőgazdálkodó használatába. Az értékesítést az erdőgazdálkodó végzi, így neki kell számláznia a vevő részére. Az erdőgazdálkodó áfa fizetésére kötelezett adóalany, így áfával növelt számlát, állít ki. A megbízási szerződés alapján az erdőgazdálkodó a bevételt felosztja a tulajdonosok között, mivel a haszonvételi jogot nem gyakorolhatja, így a lábon álló fa értékesítéséből származó bevétel nem az ő bevétele lesz. A tulajdonosoknak kifizeti a bevétel 95 százalékát, ami után neki marad 5 százalék, amely önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Kérdésként merül fel, hogy helyes-e az a gyakorlat, mely szerint a megbízott erdőgazdálkodó a számlát a saját adószámával, jelen esetben áfával növelt összegben állítja ki a vevő részére? Ha áfás számlát állít ki, akkor az áfát be kell vallani és be kell fizetni. (Ez így biztosan nem jó, miből fizeti be az áfát?) Kérdésünk, helyesen hogyan lehet, kell ezt az ügyletet lebonyolítani (számlázás, bevétel kiadása, elszámolás)? Kérdésünk továbbá, hogy a tulajdonosoknak kifizetett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9. 8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető?
Őstermelés – bérnevelés, bérhízlalás
Kérdés
Őstermelő kacsatöméssel foglalkozik, "hízott kacsa bértartás" címén díjat számláz áfásan. Neki az szja-szabályok szerint a kiszámlázott nettó "hízott kacsa bértartás díj" összegét kell figyelembe venni VAGY a számlamellékletként a vágóhíd által feltüntetett elszámolási lapon megadott "őstermelő bruttó árbevétele" összeget kell nézni? Ez a kistermelői bevételi értékhatár megállapítása miatt fontos! Ez van az említett elszámoláson például: Jóváírás összesen (hízott kacsa): 2 000 000 Ft Terhelés (soványkacsa, takarmány): 1 600 000 Ft Kompenzációs felár alapja: 400 000 Ft Kompenzációs felár vagy áfa: 108 000 Ft Kifizetendő: 508 000 Ft Őstermelő bruttó árbevétele: 2 108 000 Ft Az áfás őstermelő által kiállított számlán pedig a "0147 TEÁOR kóddal hízott kacsa bértartás" szerepel nettó 400 ezer forint plusz áfa értékben. Ezt a számlát egy, a felvásárló által kiállított excel táblában összesített adatok alapján állították ki. Tehát a számlán feltüntetett plusz bevételek és költségek nem áfa alapjául szolgáló tételek, csak az őstermelő által kiállított számla az. Úgy tudom, hogy ha az őstermelő felvásárlási jegyet kap (nem áfás, nem ő állítja ki a számlát), akkor mindenképp a felvásárlási jegyen szereplő teljes bruttó hízott kacsa értéket kell az szja-értékhatárnál figyelembe venni, de ennél az esetnél mi a helyzet, ahol ő adja ki a számlát, amin csak a szolgáltatási díj szerepel? Milyen tevékenység számlázásával lehet jelen bérnevelés-bértartás-bérhizlalásnál elérni, hogy csak maga a szolgáltatási díj legyen a bevételi tétel?
Ha külföldről vásárol ajándékot, ezekre a vám- és adószabályokra, szállítási határidőkre figyeljen!
Cikk
A Magyar Posta, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészült a karácsony előtti nagyobb csomagforgalomra és vámügyintézésre, az online vásárlók figyelmét pedig felhívják a földrajzi elhelyezkedéstől függő, eltérő szállítási időkre és vámszabályokra.
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
