Cégünk saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A bevételünket áfamentesen állítjuk ki, így a felmerülő költségekből sem igényeljük vissza az áfát. Ez a fő tevékenységünk. Egy kishaszongépjármű vásárlása esetén lehetőségünk van az áfát visszaigényelni? Mert, ha később értékesítenénk akkor azt már áfásan kellene eladnunk. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Társaságunk új ügyfele 2017-ben alakult kivett lakóház, udvar megnevezésű apporttal. Az ingatlanon lévő épületet lebontotta, új, egylakásos lakóépület építését, tereprendezését és tereptartó támfal építését kezdte meg építési engedéllyel. A cég alapításakor a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenység felvételre került, de a bérbeadás adókötelessé tételét nem választotta. Az épülő új lakás input áfaösszege teljes összegben levonásra került. A lakóépület használatba vétele 2020. 02. hóban várható. Az ingatlan eladása elhúzódhat, ezért bérbe adná a társaság az adásvételig. Ez év végi bejelentéssel a béradást adókötelessé teszi a társaság 2020. január 1-jétől. Kérdésünk: hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése használatba vételt követő két éven belül egyenes áfával nem történik meg? Milyen következményekkel számolhat az adózó? Válaszukat előre is tisztelettel megköszönöm: Máté Istvánné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném az állásfoglalását kérni: Céges gépjárművet karambol miatt javítani kellett és miután az okozó volt a hibás, a kgfb keretén belül javították. A javítási számlát a gépjármű tulajdonosának a nevére állították ki a biztosító az áfa összegének 50 százaléka kivételével kiegyenlítette a szerviz felé a számlát. Az áfa 50 százalékát azért nem fizette ki, mert előtte nyilatkoztatta a céget, hogy áfásárbevétel-szerző tevékenységhez használják a gépjárművet és hivatkozott az áfa-törvény 124 § (4) bekezdésére. Első kérdésem, hogy a javítási számlát hogyan könyvelem helyesen? A Sztv. szerint a káreseményekhez kapcsolódó költségeket egyéb ráfordításként (81.§) kell elszámolni. Véleményem szerint a karambol káresemény. Amennyiben helyes az egyéb ráfordításként törtnő elszámolás, akkor az 50 százalék áfa összegének levonásakor értelmezhetem-e a karambolos jármű javítási szolgáltatását üzemeltetési, fenntartási tevékenységnek? Volt olyan könyvvizsgálónk, aki azt mondta, hogy 52 költségnemen kell a javítási számlát elszámolni. Ezzel azért nem értek egyet, mert a karambolos gépjármű javítása miért lenne a cég folyamatos működési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatás? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Adózóna! Cégünk most kapott – minőségi reklamációnk miatt – egy nagy összegű minuszos, helyesbítő számát egyik szállítónktól. 2014-ben vásárolt anyagokra vonatkozóan kaptuk meg most ezt a helyesbítő számlát. Megerősítést kérnénk, hogy jól gondoljuk-e a következőket! A minuszos számla áfatartalmával a jelenlegi áfabevallásunkban számolunk el. Mivel a számla nettó összege meghaladja a 2014-es év mérlegfőösszegének 2 százalékát, ezért jelentős a hibahatás. Ezért azt gondoljuk, hogy háromoszlopos beszámolót fogunk majd 2019-re beadni, illletve a 2014-es társaságiadó-bevallást pedig önellenőriznünk kell, hiszen a költségeink csökkentek, tehát fizetendő adónk keletkezett. Kérdésünk, jól gondoljuk-e ezt. Előre is köszönettel.
Kft. 2008-ban épített csarnokot a magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő telekre. A csarnok építésével kapcsolatban felmerülő költségek után az áfát visszaigényelte. 2019-ben a kft. eladja a csarnokot a magánszemély tulajdonosnak. Áfával vagy áfa nélkül számlázza ki a csarnok értékét a magánszemélynek? Itt alkalmazni kell a 240 hónap figyelési időszakot?
Tisztelt Szakértő! A következőkben leírtakkal kapcsolatban kérem segítségüket. Magánszemély a tulajdonában álló műemléképület felújítása, bővítése során a tevékenységeket kft.-vel végezteti. A kft. milyen áfakulccsal számlázhat a magánszemély részére a felújítás, bővítés esetében: – örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek esetében? – örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek esetében? – építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vételéhez kötött tevékenység esetén? Alkalmazható-e bármelyik esetben az 5%-os kedvezményes áfakulcs, vagy a 27%-os áfakulccsal kiállított számla a szabályos? Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel!
2020 januárjától új adminisztratív feladatok várnak a közösségi áfás ügyleteket bonyolító vállalkozásokra, melyek elmulasztása esetén bukhatják az adómentességet, hangzott el a LeitnerLeitner november 12-én megrendezett áfa-workshopján. A rendezvényen szó volt az uniós áfareform jelenlegi állásáról és az aktuális gyakorlati teendőkről, emellett bemutatták a big data adózásra gyakorolt hatásait is.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Adva van egy cég, mely új szolgáltatási tevékenységet indít be, mely kapcsolódik a főtevékenységéhez. A cég ezt a szolgáltatást ellentételezés nélkül indítja meg, azaz a szolgáltatást ellentételező konkrét árbevétellel nem rendelkezik, nem realizál árbevételt. Kérdés, hogy a szolgáltatás "bekerülési, közvetlen önköltsége" tekintendő-e fizetendő áfaalapnak és az erre a kalkulált összegre számítja rá a hatályos (27%) áfát? Ez esetben a bekerülési költségnek kizárólag a beszerzett bejövő és levonható áfás termékek, szolgáltatások képezhetik alapját, vagy nem szükséges ezen "ingyenes" szolgáltatás után áfát megfizetni, tekintettel arra, hogy nem a vállalkozástól "idegen cél" elérése érdekében merülnek fel a szolgáltatás érdekében beszerzett termékek/ szolgáltatások. A cég adóköteles tevékenysége keretében jogosult az áfa levonására. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! 2018.11.14-én Magyarországon új személygépkocsi-vásárlás történt hitelre. A számlát a magánszemélynek a bank adta ki. Nem volt ismert – csak az osztrák hatóság felszólítása után – hogy a kint használni kívánt gépkocsit – a tulajdonos életvitelszerűen az országban él – honosítani kell. A gépkocsi a hitel kifizetése, a magyarországi forgalomból kivonás után honosításra került. Az eljárást új gépjármű magánimportjának minősítették, és mint új (6 hónaposnál fiatalabb és 6000 kilométernél kevesebbet futott) közlekedési eszközre 2019.03.11-én kiszabta az osztrák áfát. A kiszabott áfát igazoltan megfizették. Az osztrák hatóság azt az infót adta, hogy a magyarországi eladótól kell a bizonylatokkal (határozat az áfa, befizetésigazolás másolatai) a visszatérítést kérni. A bank szerint az osztrák hatóság hibázott: a lakóhelyváltozás miatt került új közlekedési eszköz Ausztriába – az áfamentesség pedig nem volt alkalmazható (2006/112/EK végrehajtási rendelet 2. cikk a) pont). Szerintük a 2006/112/EK IRÁNYELV I. CÍM, 2. cikk 1. bekezdésének b) pontja szerint nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek a lakóhely megváltoztatása keretében új közlekedési eszköz nem adóalany általi átvitele az új lakóhelyre, feltéve, hogy a 2006/112/EK irányelv 138. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt adómentesség az értékesítés időpontjában nem volt alkalmazható. A NAV-tól korrekt infót nem kaptunk, állásfoglalást talán a PM ad(hat)? Hová forduljunk? A pereskedést nem akarjuk. Kérem a konkrét ügyre vonatkozó jogszabályhellyel alátámasztani válaszukat! Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel: HG.
Tisztelt Szakértő! Van egy partnercégünk, amelynek internetdíjat és telefondíjat számlázunk tovább. A továbbszámlázott díj egy telefonszámhoz tartozik. Kérdésem az lenne, hogy a kimenő számlát milyen áfával kell kiállítani? Egységesen 27% áfával, vagy internet esetében 5, telefon esetében 27%-kal? Köszönettel.
Magyarországon hatalmas adminisztrációs teher sújtja a vállalkozásokat. A PM szerint egy kisvállalkozás akár az árbevételének 2,5 százalékát is kénytelen az adózáshoz kapcsolódó költségekre fordítani. Ennél még az iparűzési adó is kisebb kiadás. A PM terve, hogy ezt 2021-re gyökeresen megváltoztassa, olvasható a Niveus Consulting Group a kormány kkv-stratégiájára kiadott kommentárjában.
Magyarországi kft. személygépkocsit értékesít belga magánszemélynek (nem cégnek). Az autó elhagyja az országot. Áfa szempontjából ez az értékesités áfás, vagy nem kell áfát felszámitani a számla kiállításakor? Válaszát köszönöm. Fejesné
Tisztelt szakértők! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy van egy új ügyfél, akinek idén év elején törölték az adószámát, visszakapta az adószámát, de már a jogerőre emelkedés után. Lekönyveltük a 2017, 2018 évre visszamenőleg az anyagot szeretném benyújtani az áfa-önellenőrzéseket. Mivel nullás áfa-bevallások mentek be, most nem tudok semmit levonásba helyezni. Azt gondolom, hogy a kétéves szabály miatt a 2017. évi levonható áfát nem tudjuk érvényesíteni, mert az önellenőrzés nélkül a 2018. évi bevallásban lehetett volna érvényesíteni, önellenőrzésnél pedig nem írhatok be nagyobb levonható áfaösszeget, mint az alapbevallásban volt, ott pedig nulla volt. A 2018. évi levonható áfánál arra gondoltam, hogy 2019-ben lehet még érvényesíteni, az belefér a kétéves szabályba. Két részből áll a kérdésem az egyik, jól gondolom-e, hogy a 2017. évi levonható áfát már nem lehet sehol érvényesíteni, a másik pedig ha a 2018. évi áfát 2019-ben szeretném levonásba helyezni, de a költséget szeretném 2018-ban elszámolni, egyáltalán meg tudom-e ezt tenni, ha igen, hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni, hogyan könyvelem azt a levonható áfarészt, amit 2019-re vittem át, elég feszült most a helyzet, kevés az idő, ideges az ügyfél, nehezen tudom most végiggondolni, nem kerültem még ilyen helyzetbe, éppen csak megállapodtam az ügyféllel év elején hogy idén átveszem a könyvelést, január 18-án törölték az adószámát. Köszönöm szépen a segítséget!
Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték