További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ausztriában és itthon is dolgozott? Így kell bevallania jövedelmét

  • adozona.hu

Ha valaki Ausztriában adómentes jövedelmet szerzett tavaly, de itthon is dolgozott, hogyan kell bevallania a jövedelmét? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt.

A kérdés részletesen a következő volt: „Egy magyar munkavállaló 2014-ben Magyarországon és Ausztriában is dolgozott, Magyarországon 183 napot meghaladóan. Ha a kinti keresete adómentes Ausztriában, akkor azt a magyar bevallásában hogyan kell szerepeltetni? Itthon kell utána adót fizetni?”

A kérdésből nem állapítható meg, hogy a magánszemélynek Ausztriában új munkáltatója lett, vagy ugyanaz a munkáltató bízta meg a kinti munkára – szögezte le elöljáróban szakértőnk.

Az Ausztriával megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményről az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezik. A kettős adóztatást kizáró egyezményeink zöme (például az Ausztriával kötött egyezményünk) lehetőséget ad a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételére. A hatályos szabályozás szerint ennek mindössze annyiban van jelentősége, hogy azt a külföldön adóztatható, hazánkban az adó alól mentesített jövedelmet, amely egyébként az összevont adóalap része lenne, tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adóbevallásban a 1453-B-lap 50. sorában, de adózni nem kell utána. Ha a magánszemély csak olyan jövedelmet szerzett az adóévben, amelyet tájékoztató adatként kellene feltüntetnie, úgy csak ezért adóbevallás benyújtására nem köteles.

Az egyezmény 15. cikke rendelkezik a nem önálló munkáról. A nem önálló munkából származó jövedelembe beletartoznak a munkaviszonyból származó jövedelmek, így a bér, a fizetés és más hasonló térítés, továbbá ide tartoznak egyes esetekben a megbízási szerződésen alapuló jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelmek is. A nem önálló munkából származó jövedelmek adóztatása az általános szabály szerint a két szerződő állam közül abban történik, ahol a magánszemély illetőséggel bír, kivéve, ha a munkát a másik államban végzi.

Kivételesen visszafordulhat az adóztatás joga az illetőség szerinti államba – dacára a másik államban történő munkavégzésnek –, ha a következő három feltétel együttesen megvalósul:

  1. a magánszemély az adóévben összesen nem tölt 183 napnál többet a másik államban. A 183 napos időszak kiszámítására a „fizikai jelenlét napjainak” a módszere szolgál és az adóhatóság is ennek bizonyítását kívánja meg;
  2. a díjazást fizető munkáltató nem lehet belföldi illetőségű abban az államban, ahol a munkavégzés történik;
  3. amennyiben a munkavégzés államában a munkáltató telephellyel rendelkezik, akkor a mentesítés csak azzal a feltétellel érvényes, hogy a díjazás ne az adott államban lévő telephely terhére történjen.

A magánszemélynek a magyarországi munkavégzésére tekintettel megszerzett jövedelme után Magyarországon kell adóznia. Amennyiben Ausztriában is dolgozott, de például osztrák munkáltatója volt, akkor az Ausztriában megszerzett jövedelmét – függetlenül attól, hogy az ott adómentes – csak tájékoztató adatként kell bevallania az ’53-as bevallásban. Ebben az esetben ugyanis a 183 napnak nincs jelentősége.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kivás cég egyszerűsített hipa-alapja

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkáltatói lakáscélú támogatás II.

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Tanuló foglalkoztatása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X