Forrásadó: külföldi szervezetek 2010-es adókötelezettsége

Megosztás Tetszik

A tőkésített kamat után a kifizetőnek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a forrásadót - hívja fel a figyelmet a Deloitte az adóhatóság honlapján a külföldi szervezetek 2010. évi adókötelezettségére vonatkozó állásfoglalás kapcsán.

Az állásfoglalás részletesen kifejti a kamat és szolgáltatási díj tartalmát - ismerteti a társaság hírlevelében Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Ennek értelmében kamatjuttatásnak minősül a kamat tőkésítése is, ilyen esetben ugyanis a kamat tőkésítésével nem pénzben juttatott kamatbevételhez jut a külföldi szervezet. Ebből következően a tőkésített kamat összege után a kifizetőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót, és annak összegét a külföldi személlyel, külföldi illetőségűvel szembeni követelésként kell kimutatni.
   
Az állásfoglalás rögzíti, hogy a forrásadó fizetési kötelezettség alá eső szolgáltatási tevékenységek besorolása esetén tartalmilag kell minősíteni azokat. Az állásfoglalás arról is rendelkezik, hogy adóköteles tevékenységként csak azokat a szolgáltatásokat kell kezelni, amelyeket a TEÁOR az egyes szakágazatokba sorol. Így például nem tartozik az üzletviteli tanácsadás kategóriába a jogi tanácsadás, a számviteli, könyvelési, könyvvizsgálati, illetve az adótanácsadási tevékenység, így azokat nem terheli forrásadó fizetési kötelezettség. Megállapítható ezzel szemben az adófizetési kötelezettség a menedzsment-tevékenység ellenértéke után, ha az tartalmilag piackutatást, és társasági stratégiai és szervezeti tervezést foglal magában.
   
Az adókötelezettség a bevétel megszerzésekor keletkezik, ennek következtében az adófizetési kötelezettség a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti kifizetések esetében áll fenn, tehát a szabály a szerződéskötés időpontjától függetlenül minden az adott évben kifizetett kamat- és díjbevételre vonatkozik. Az állásfoglalás nem rendelkezik azonban az eltérő üzleti éves adózók kifizetéseihez kapcsolódó forrásadó kötelezettségről.
   
Az egyezménnyel rendelkező országokba való kifizetés mentességét a törvény szigorú feltételekhez köti. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik az egyezményes országban, a kifizetőnek már az első kifizetést megelőzően illetőségigazolást kell beszereznie. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál, az illetőséget adóévenként kell igazolni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. (Az illetőségigazolást azonban a bevallás benyújtásáig ekkor is be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót.)
   
Ezen felül az állásfoglalás rögzíti, hogy kamat, illetve a jogdíj tekintetében a haszonhúzó fogalmát nem szükséges vizsgálni, ez ugyanis a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) rendelkezései alapján nem keletkeztet adóalanyiságot.