A multinacionális vállalatok térnyerésével egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy az egyes országokban működő cégek nyereségéből mennyi jut külföldi tulajdonosokhoz. Alapesetben a vállalatok nyereségét két adóval terhelik: a nyereség után társasági adót kell fizetni, majd az ebből kifizetett osztalékot jövedelemként adóztatják az államok – írja a telex.hu.
A napokban kihirdetett C-203/25. számú Neo Group ítéletben (ECLI:EU:C:2026:863) az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen kiszélesítette a tagállami adóhatóságok mozgásterét az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv (PSD) visszaélésellenes szabályainak alkalmazásában. A döntés lényegében arról szól, hogy nemzetközi struktúrák esetén az adóhatóságnak mikor van lehetősége túltekinteni a láncban szereplő egyes társaságokon, és akár tisztán uniós, PSD által védett kontextusban is forrásadót kivetni – olvasható az EY közleményében.
Az Európai Bizottság átfogó jogalkotási csomagot terjesztett elő az Európai Unió közvetlen adózási szabályainak jelentős egyszerűsítése érdekében. A 2026. június 24-én bemutatott kezdeményezés célja az adminisztratív terhek csökkentése, az adózási szabályok közötti átfedések megszüntetése, valamint a határokon átnyúló üzleti tevékenységek megkönnyítése az EU-ban, olvasható a Deloitte sajtóközleményében.
Az amerikai kettős adóztatást elkerülő adószerződés megszűnését követően sokan már tudják, hogy az USA-ból érkező kifizetéseknél újra az általános amerikai forrásadó-szabályok érvényesek. 2024. január 1-jétől a magyar befektetőknek is 30%-os forrásadót kell fizetnünk, mint az egyezménnyel nem rendelkező országoknak – írja a Bankmonitor.hu.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték