Rizikós lesz tanúskodni, felhasználhatják személyes adatainkat - törvénymódosítás

Megosztás Tetszik

Januártól hiába kéri a tanú saját adatainak zártan kezelését, ugyanis ha az eljáró hatóság úgy dönt, figyelmen kívül hagyhatja a kérést. Milyen veszélyeket rejt magában a törvénymódosítás?

A tanúvédelem megteremtése 1994-ben kezdődött, akkor tették lehetővé a tanú személyi adatainak zárt kezelését. A Be. 85. § (2) bekezdése szerint a tanú következő személyes adatait kell a büntetőeljárásban felvenni és kezelni: a tanú nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, foglalkozását, a személyazonosító okmány számát.

A tanú személyi adatainak zárt kezelését a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból rendelheti el. A tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére pedig fenti hatóságok kötelesek elrendelni a zárt kezelést. A zárt kezelés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az iratok között megtalálható, de adatait hivatalosan lezártan tárolják.

Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve ezeket csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekinthette meg. Ezt a szabályt módosította a parlament . A törvény nem a kérelem megtagadását, hanem a kérelem ellenére a nyílt adatkezelést teszi lehetővé.

Az a tudat, hogy a jegyzőkönyvben rögzített, vagy a tárgyaláson elhangzott személyes adatok kikerülhetnek, befolyásolhatja a tanút abban, hogy megtegye-e a vallomását, illetve, hogyan tegye azt meg.

Az új szabályozás szerint - ha az eljáró hatóságnak a törvényben meghatározott feladata másként nem teljesíthető - a tanú egyes, a feladat ellátásához szükséges személyi adata zárt kezelését mellőzi. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zárt boríték bármikor kinyitható, amennyiben a hatóságnak szüksége van rá, és fel kívánja használni. Az a fogalom, hogy az "egyes feladat ellátásához szükséges", olyan tág és meghatározhatatlan, hogy mérceként nem szolgálhat.

Dr. Marosi Andrea ügyvéd