adozona.hu
Kihallgatás ügyvéd nélkül: mikor muszáj beszélni?
//adozona.hu/archive/20110714_ugy_kiemelt_ugyek_eljaras
Kihallgatás ügyvéd nélkül: mikor muszáj beszélni?
Az Országgyűlés 2011 július 11-ei ülésén elfogadott törvénymódosítás megváltoztatta a büntető-eljárásjog eddigi rendszerét és beiktatta az úgynevezett kiemelt ügyekkel kapcsolatos eljárásokat. Mi változott a gyakorlatban?
A soronkívüliség szabályának megalkotásával ösztönzi a minél gyorsabb eljárást, mely a büntetőeljárás minden résztvevőjére kötelező, azaz az egyes eljáró hatóságokra (nyomozó hatóságra, ügyészségre, bíróságra) is. A védő részvétele ezen eljárásokban kötelező. A tanúra vonatkozóan bevezeti a poligráf használatának lehetőségét, természetesen beleegyezésével. Az őrizetbe vétel időtartamát meghosszabbítja 72 óráról 120 órára. Az ügyész intézkedésére az első 48 órában a terhelt és védője nem érintkezhet. Ez egy olyan kényszerintézkedés, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. Kivétel az általános szabály alól, hogy kényszerintézkedések ellen panasszal lehet élni, akár a törvény be nem tartása vagy más okok miatt is. A gyanúsítottat 72 órán belül ki kell hallgatni.
Ha erre az első 48 órában kerül sor , a védő az ügyészi érintkezés tiltás ellenére részt vehet a kihallgatáson. Az érintkezés tiltása egyértelműen ügyészi jogosítvány, melyre vonatkozóan további felvilágosítást a törvény szövege nem ad. Így nem tudható, lehet-e ellene tiltakozni, milyen formában kerül közlésre, meg kell-e indokolnia az ügyésznek, erről az indoklásról a terhelt és védője tudomást szerezhet-e, stb..
Az ügyésznek az a joga, hogy az első 48 órában megtiltsa a terhelt és a védőjének érintkezését. Teljesen új jogintézmény, előzményei itthon nem ismertek, nem részei a demokratikus jogrendnek. Nyilvánvaló, hogy egy olyan szabályozás, amely bizonyos ügyekre általános jelleggel, az egyedi körülmények figyelembe vétele nélkül kizárja a védőhöz való hozzáférést a terhelt számára, ellentétes a strasbourgi bírósági gyakorlattal..
A Salduz-döntés nyomán számos európai ország kezdte meg az olyan szabályok felülvizsgálatát, módosítását, amely az eljárás kezdetén hosszabb-rövidebb időre elzárta a terheltet a védőtől. Ezek közé tartozik Skócia, Franciaország, Belgium és Hollandia.
Mi a Salduz eset? |
Yusuf Salduz, Törökországi lakos, letartóztatták 2001-ben annak gyanúja miatt, hogy részt vesz az illegális demonstráció támogatásában. Salduz letartóztatása idején 18 év alatti volt, megtagadták tőle a jogi segítséget, míg őrizetben volt, és ezen idő alatt tett vallomást a rendőrségen.
Később azt állította, hogy kényszer alatt volt. Az Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy az Európai Konvent 6. cikkét megsértették. Ez megköveteli, hogy „ügyvédet kell biztosítani az első kihallgatáson a gyanúsított részére, kivéve ha "kényszerítő okok" korlátozzák ezt a jogot.”
|
„Jogfejlődésünk” -- a jelek szerint-- ellentétes irányú az európai gyakorlattal
A védőtől való eltiltás (ebben az esetben a védőt csak, mint súlyosan hátráltató és ördögi figurát tudom elképzelni, aki kártékony munkájával akadályozza a hatóságok munkáját) problémája úgy is megjelenik, mint olyan érthetetlen jogelem, amely csak felháborodást vált ki, de konkrét hasznot nem hoz az eljáró hatóság számára. A gyanúsítottnak változatlanul joga van arra, hogy a vallomást megtagadja, ehhez nem szükséges az ügyvéd. Mondhatjuk úgy is, ráér vele beszélgetni később is, hiszen az eljárás során bármikor tehet vallomást. Kétségtelen tény, hogy az egyes eljárások elhúzódása káros következményekkel jár a társadalomra nézve. Ez azonban nem a fenti módszerekkel orvosolható. A jogrendszer sosem meghatározója csak következménye egy társadalom állapotának.