Mennyit fizetek, ha egyszerre több helyen dolgozom?

Megosztás Tetszik

Gyakran előfordul, hogy egy munkavállaló többes jogviszonyban áll, azaz ugyanannál a munkáltatónál egyszerre több munkaviszonya van vagy különböző munkaadóknál egyidejűleg dolgozik. Milyen járulékokat és összesen mennyit kell fizetni? Íme a legfontosabb tudnivalók.

A biztosítási kötelezettség

Az elbírálás egyik alapszabálya, hogy annak fennállását minden jogviszonyban külön-külön kell vizsgálni.

Ebből adódóan Az említett szabály alól kivételt képeznek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (pl. megbízás, választott tisztségviselő) melyek esetében, ha tárgyhónapon belül, ugyanannál a foglalkoztatónál több ilyen jellegű jogviszonyból kerül sor kifizetésre, akkor e kifizetéseket a biztosítási kötelezettség elbírálása során össze kell vonni, és ezt kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához.

Például, ha egy munkavállaló munkaviszonyban áll egy zrt-nél és emellett választott tisztségviselőként tiszteletdíjban részesül, akkor mindkét jogviszonyában az általános szabályok szerint külön-külön kell megállapítani a biztosítási kötelezettségét. Ezzel szemben, ha ugyanez a munkavállaló fentieken túl megbízási díjban is részesül, akkor a tiszteletdíjából, illetve megbízási díjából származó járulékalapot képező jövedelmeit összeszámítva kell meghatározni, hogy e jogviszonyaiban is fennáll-e a biztosítása.

Társadalombiztosítási járulék

Többes jogviszony esetén a 27 társadalombiztosítási járulékot természetesen valamennyi jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni.

 Egészségbiztosítási járulék

A 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetnie a biztosítottnak. A 2 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék viszont heti 36 órát elérő foglalkoztatás esetén a további jogviszonyaiban nem terheli. A heti 36 órát elérő foglalkoztatás – mely több jogviszonyból is összeszámítható – fennállásáról a munkavállaló nyilatkozatot tehet.

Például, ha egy munkavállaló „A” cégnél heti 30 órás foglalkoztatással rendelkezik, „B” cégnél heti 15 órással, akkor mindegyik jogviszonyában 6 százalék egészségbiztosítási járulék terheli, viszont ha ezzel párhuzamosan további jogviszonyt létesít „C” foglalkoztatónál, akkor itt már csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie.

Munkaerő-piaci járulék

Az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot a munkavállalónak valamennyi munkaviszonyában meg kell fizetnie, kivéve a saját jogú nyugdíjast, illetve aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Nyugdíjjárulék

A 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg az összes járulékalapot képező jövedelem el nem éri a nyugdíjjárulék alap éves felső határát. Rendelkezzék tehát akárhány jogviszonnyal is a munkavállaló 2011-ben 365 x 21.000= 7.665.000 forintnál magasabb jövedelem után nyugdíjjárulékot nem fizet. 

Az egyes foglalkoztatóknak természetesen nincs tudomása a többi foglalkoztatónál szerzett jövedelemről, így a felsőhatár eléréséről a munkavállaló nyilatkozhat, és ebben az esetben a foglalkoztatónak a továbbiakban nyugdíjjárulék levonási kötelezettsége nincs. Esetleges túlvonás esetén a munkavállaló a nyugdíjjárulékot szja-bevallásában kérheti vissza, vagy a foglalkoztatóján keresztül számolhat el vele. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.

Amennyiben az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem.

 Végül egy speciális szabály: A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a NAV hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet.

 Egyéni és társas vállalkozók

 A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozók esetében a többes jogviszony (tehát a heti 36 órás foglalkoztatás vagy a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok melletti vállalkozói tevékenység) azzal is jár, hogy nem kötelezettek minimum (tehát a minimálbér alapul vételével) a járulékok megfizetésre. Ebben az esetben járulékalapjuk megegyezik a tényleges járulékalapot képező jövedelmükkel, azaz kivét, illetve tagi jövedelem híján nem terheli őket járulékfizetés. 

Ugyancsak nem terheli az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék a heti 36 órás foglalkoztatás mellett, illetve nappali rendszerű képzésben részt vevő egyéni vagy társas vállalkozót az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék.

A lehetséges változatokat alábbi táblázatunkban foglaljuk össze:

1.)    A heti 36 órás foglalkoztatás több jogviszonyból is összeszámítható

2.)    Közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű képzésben résztvevő tanulójáról vagy hallgatójáról van szó.

3.)    Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, eldöntheti, hogy melyik vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének, míg a másik vállalkozásában csak a tényleges kivétje vagy tagi jövedelme alapul vételével kötelezett járulékfizetésre.

4.)    Az egyéni vagy társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

5.)    Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozás tagja minimum járulékfizetési kötelezettség csak a döntése szerinti társaságban terheli. A többi társaságban a járulékalapja a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem.

Egészségbiztosítási ellátások

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai valamennyi biztosítási jogviszonyban megilletik a biztosítottat, melyekben pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett.

Így például akinek két munkaviszonya van, heti 20-20 órában – akkor az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – mindkettőben jogosult például táppénzre vagy GYED-re.

Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy amennyibe a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a GYED maximumot, azaz a minimálbér kétszeresének a 70 százalékát.

Ez utóbbi szabályt nem kell alkalmazni, viszont a táppénz maximumra, amely minden jogviszony alapján elérheti a minimálbér 200 százalékét, illetve passzív táppénz esetében a minimálbér 150 százalékát.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás a munkáltatónál történik. Ennek hiányában az egészségbiztosítónál kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani.

Nyugdíjbiztosítási ellátások

 A nyugdíjalapot képező jövedelem meghatározásánál valamennyi jogviszonyból származó nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem figyelembe vételre kerül. Szolgálati idő szempontjából viszont természetesen egy naptári nap alatt legfeljebb egy nap szolgálati idő szerezhető, azzal, hogy amennyiben egyik jogviszonyában a munkavállaló - az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályok alkalmazása miatt (tehát mert a jövedelme alatta maradt a minimálbérnek) a biztosítási jogviszony napjainak a számánál kevesebb szolgálati időt szerez, a teljes szolgálati időre kiegészíthető a további jogviszonya(i) alapján.

Például, ha egy munkavállaló április havi jövedelme „A” cégnél 50 ezer forint akkor az itt szerzett szolgálati ideje (50.000/78.000 x 30 = 19,2, tehát) 19 nap.  E mellett „B”  cégnél 20 ezer forintot keres, amely alapján  (25.000/78.00 x 30 = 9,62) 10 nap arányos szolgálati időre lenne jogosult. Így e két jogviszony alapján áprilisban összesen 29 nap szolgálati időt szerzett, míg a járulékalapot képező jövedelme 75 ezer forint.

Egyes ellátások melletti munkavégzés

Terhességi gyermekágyi segély, GYED

Megszűnik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság, ha a munkavállaló bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Gyes

A GYES esetében lényegesen megengedőbb a jogszabály. E szerint a GYES-ben részesülő szülő kereső tevékenységet

• a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
• a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
• a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, illetve
• ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.

 A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A Gyesben részesülő munkavállaló biztosítási kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni, utána a társadalombiztosítási járulékot kell fizetni és a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 6 százalék egészségbiztosítási  és a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot le kell vonni.

Gyet

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség megegyezik a GYES-ben részesülő munkavállalóéval.

 Sajátjogú nyugdíj

A sajátjogú nyugdíjban részesülő munkavállaló után a foglalkoztatónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Tekintve, hogy a nyugdíjas pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait nem veheti igénybe, így táppénzre sem jogosult. Megilleti viszont a betegszabadság. Amennyiben a nyugdíj folyósítása szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

A nyugdíjjárulék fizetéséért cserében az érintett nyugdíjemelésre számíthat.  Ennek mértéke: az előző naptári évben elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százaléka.

A sajátjogú nyugdíj melletti munkavégzést a jogszabály a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok, illetve a III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban részesülők esetében korlátozza.

A szabály egyszerű: annak a munkavállalónak (egyéni vagy társas vállalkozónak), akinek az adott évben a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme eléri a minimálbér tizennyolcszorosát (2011-ben 18 x 78.000 = 1.404.000 forintot) a következő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a nyugdíjkorhatára betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a nyugellátásban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetnie.

A rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak viszont nem szünetel a nyugellátása, hanem megszűnik a nyugdíjjogosultsága amennyiben hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

• a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
• a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

 Az „és” szócska azt jelenti, hogy nyugdíjjogosultság megszűnéséhez mindkét feltételnek egyaránt teljesülnie kell, azaz a kereset átlaga nem haladhatja meg a nyugdíj összegének a kétszeresét, illetve – nagyon alacsony nyugdíj esetén – a minimálbér összegét.

A kereset megállapításánál egyébként figyelembe kell venni más EGT tagállamban vagy szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is

Átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék

 Az említett ellátások nem minősülnek sajátjogú nyugdíjnak, így az érintettek a főfoglalkozásúakkal azonos módon kötelezettek egyéni járulékok fizetésére.

 Megszűnik az átmeneti járadékra, illetve a rendszeres szociális járadékra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.

 (2011-ben még a korábbi, jóval enyhébb kereseti korlátozás vonatkozik viszont azokra, akiknek az ellátását a 2008. január 1-jét megelőző szabályok szerint bírálták el.)

 Széles Imre
 tb-szakértő
Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság