Új alternatíva adóbevallásra

Megosztás Tetszik

Jövőre, ha a parlament elfogadja a benyújtott törvényjavaslatot, adóbevallás helyett elég lesz adónyilatkozatot tennünk, ha csak egy munkahelyünk volt összesen. De nem ez az egyetlen feltétel. Mi változik még 2011 januártól?

A javaslat a munkáltatói adómegállapítás, az önadózás és az adóhatóság közreműködésével készített adóbevallás mellett új lehetőségként bevezeti, hogy az adóbevallást adónyilatkozatként lehessen majd a jövőben benyújtani, olvasható a Deloitte hírlevelében. Erre akkor lesz lehetőség, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után az adót a kifizető a vonatkozó szabályoknak megfelelően levonta (a levont és a ténylegesen fizetendő adó különbsége nem haladja meg az 1 ezer forintot) a magánszemély papír alapon vagy elektronikus úton adónyilatkozatot tehet. Az adónyilatkozat tételének további feltételeit (pl.: a magánszemély nem alkalmaz tételes költségelszámolást, a családi kedvezményt nem kívánja megosztani) és eseteit is szabályozza a javaslat.

Átmeneti rendelkezések

A javaslat alapján az Szja. tv. néhány átmeneti rendelkezése is változik. Így például a javaslat korlátozza a már megszűnt adókedvezmények átmeneti szabály alapján történő (utoljára 2015-ben lehetséges) figyelembe vételét, valamint megszünteti egyes betéti, biztosítási termékekhez kapcsolódóan szerzett jövedelem kamatadó-mentességét (pl.: pénzintézeti betétnél a 2006. szeptember 30-át követő kamatperiódus kezdő napja 2011. január 1-je, amennyiben a kamatperiódus 2010. december 31-éig még nem kezdődött meg, 2011-től továbbá a biztosítás soron kívüli/rendkívüli befizetéseit új biztosítási szerződés megkötésének kell tekinteni attól függetlenül, hogy a szerződéskötésre 2006. augusztus 31-ig sor került).

Ellenőrzött külföldi társaság

2011. január 1-ével lépne életbe az a változás, amely az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában az adókulcs tesztre vonatkozó – az időközbeni törvényváltozások miatt a külföldi vállalkozásokat a belföldi adózókkal szemben hátrányosan sújtó – feltételt a jelenlegi általános adómérték kétharmada (12,67%) helyett 10%-ra módosítaná. A módosítás értelmében tehát 2011-től a 10% effektív adókulccsal adózó külföldi vállalkozások már nem minősülnének ellenőrzött külföldi társaságnak. A 30%-os forrásadó-kötelezettség eltörlése

A törvénytervezet 2011. január 1-ével megszüntetné – az idei évben hatályba lépett – társasági adóalanynak tekintett külföldi szervezet fogalmát, és ezen szervezetek részére kifizetett jogdíjra, kamatra és szolgáltatási díjra vonatkozóan jelenleg alkalmazandó 30%-os forrásadó fizetési kötelezettséget. Bejelentett részesedések apportja a javaslat értelmében 2011-től az adózás előtti eredményt csökkenthetné a bejelentett részesedés árfolyamnyeresége mellett a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése (apport) következtében elszámolt nyereség.

Időszakos elszámolás

Az időszakos elszámolású ügyletek közül kikerülnek azok, amelyekben a felek részletfizetésben állapodtak meg, viszont már kifejezetten nevesítik az elszámolás nélkül, az adott időszakra vonatkozó átalány formájában megállapított ellenértékű ügyleteket.

A számlázási és könyvviteli rendszereket alkalmassá kell tenni a következő módosítások kezelésére:

• a teljesítési időpont az időszak utolsó napja lesz, míg az adófizetési kötelezettség az ellenérték esedékességének időpontjában keletkezik;
• az adófizetési kötelezettség az adott elszámolási/átalánydíjas időszak utolsó napjától számított 30. napon keletkezik abban az esetben, ha a fizetési határidő ezt követően jár le.
A rendszereknek tehát akár négy különböző dátumot is tudniuk kell kezelni (teljesítés időpontja, számla kelte, fizetési határidő, adófizetési kötelezettség keletkezése).

A 30 napos szabály nem vonatkozik azokra a főszabály szerinti teljesítési helyű, a megrendelő gazdasági letelepedettsége alapján adózó külföldről igénybe vett szolgáltatásokra, amelyek esetében az elszámolási/átalánydíjas időszak utolsó napján kell a fizetendő áfát megállapítani. Ezzel a szabályozás szintjén is kiküszöbölte a jogalkotó azt az eddig potenciálisan adódó eltérést, hogy az időszaki elszámolású szolgáltatás közösségi nyújtója és belföldi megrendelője eltérő időszaki Összesítő nyilatkozatban szerepeltette az adott szolgáltatás ellenértékét. 2011-től az időszak utolsó napja szerinti bevallásban és Összesítő nyilatkozatban kell ezt szerepeltetni. Ugyanakkor, belföldi viszonylatban az adókötelezettséget továbbra is a fizetési határidő szerinti bevallásban – de legkésőbb az időszak utolsó napjától számított 30. napon – kell fizetendő adóként – a megrendelőnek pedig levonható adóként – szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a számlán az időszak utolsó napja szerepel teljesítési időpontként. Az átmeneti rendelkezések szerint azokban az esetekben kell először alkalmazni az új szabályokat, amikor az időszak már 2011-ben kezdődik.

Kulturális, oktatási, tudományos, szórakoztatási, sport- és más hasonló szolgáltatások

A javaslat értelmében ezen szolgáltatások teljesítési helyét a megrendelő adóalany gazdasági letelepedettsége határozza meg, azaz amennyiben külföldi adóalany részére történik a szolgáltatás nyújtása, az főszabály szerint Magyarországon nem lesz áfa köteles. A módosítás megszüntetné Magyarországnak a magas áfakulcsból eredő versenyhátrányát pl. konferenciák, üzleti kiállítások, vásárok rendezése és a filmgyártás területén.

Nem változik azonban a teljesítési hely a fenti rendezvényekre szóló belépést biztosító szolgáltatások tekintetében, tehát az továbbra is a rendezvény helyszíne marad. Ugyanígy, a rendezvény helyszíne a teljesítési hely továbbra is, ha nem adóalany a megrendelője, résztvevője a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásnak.

Adóalap utólagos csökkentése

Tovább bővül azon esetek köre, amikor az adóalap utólagos csökkenése nem jár önellenőrzéssel. A javaslat egyrészt kiterjeszti ezt a lehetőséget a vagyoni értékű jogok időleges használatának átengedésére, ha az ügylet bármilyen okból utóbb meghiúsul. Megszűnik továbbá zárt végű lízingnél, részletvételnél, bérbeadásnál az az eddig indokolatlan szűkítés, hogy az adóalap csökkenés önellenőrzés nélküli bevallásának oka csak az elállás lehetett. A jövőben az elállás mellett bármely félnek felróható ok vagy elháríthatatlan külső ok is megalapozhatja az adóalap önellenőrzés nélküli utólagos módosítását. Lényeges azonban, hogy ez a lehetőség továbbra sem áll fenn valamennyi ügylet meghiúsulására, csak az említett esetekre. Az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében szintén önellenőrzés nélkül csökkenthető utólag az áfa alap adómentes ügyletek esetében (például közösségi mentes vagy exportértékesítésnél).

Együttműködő közösség

Jövő évtől lehetőség nyílik ún. együttműködő közösségek létrehozatalára.
A közösség a tagok kollektív adóalanyiságát testesíti meg anélkül, hogy a tagok elveszítenék egyéni adóalanyiságukat. A közösséget nem csak adóalanyok hozhatják létre, valamint az határon átnyúló is lehet. A közösség bizonyos szolgáltatásokat nyújthat a tagoknak áfa mentesen, melynek ellenértéke nem haladhatja meg a közösségnél felmerült költséget. Az európai gyakorlatban ilyen közösségeket gyakran a pénzügyi szektor szereplői hoznak létre költségmegosztási megállapodások keretében.

Az együttműködő közösség – ez lehet a Ptk. rendelkezései alapján létrehozott polgári jogi társaság, amely adóhatósági engedéllyel rendelkezik, vagy más adóalany – alapítására akkor van lehetőség, ha a tagok közös cél elérése érdekében tevékenykednek, és a közösség legalább két tagot számlál. Tag nemcsak adóalany lehet, hanem egyéb olyan nem adóalany, aki a polgári jogi társaság tagja vagy tag lehet a közösség részvényese is.
Az együttműködő közösség a saját tagjának – amennyiben az nem adóalany vagy adóalany ugyan, de a szolgáltatás megrendelésekor nem adóalanyként jár el – adómentesen nyújthat bármilyen szolgáltatást, feltéve, hogy csak a költségek megtérítésére tart igényt a közösség, és ha annak összege nem haladja meg a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összegét. Ugyanígy kell eljárni, ha a közösség olyan egyébként adóalany tagjának nyújt szolgáltatást, aki azt mentes szolgáltatáshoz, értékesítéshez használja, és a mentesség miatt egyébként sem lenne teljes egészében adólevonásra jogosult.
Fontos korlátozás, hogy a csoportos adóalanyiság és az együttműködő közösség nem alkalmazható egyszerre, mivel nem lehet az együttműködő közösség tagja a csoportos adóalanyiságban részt vevő tag.
Speciális szabályok az energiaszektorban
2011-től a földgáz-értékesítésnél módosulás, hogy a Közösség területén lévő földgáz-rendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli gáz-értékesítés minősül az adóalany kereskedő beszerző gazdasági letelepedettsége szerinti országában teljesítettnek. Továbbá, a hő- vagy hűtési energia kereskedelemre is ugyanezen szabályok vonatkoznak.
Az adómentes energiaimport bővül a gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték-hálózatba betáplált gázimporttal és a hő- vagy hűtési energia hálózaton keresztüli importjával.
Az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása fordított adózás alá tartozik.
Egyéb módosítások
A belföldi fordított adózás alá tartozó termékkörben a pontosítás eredményeként már egyértelmű, hogy a fizetésképtelenségi eljárás (például felszámolási eljárás) hatálya alatt álló adóalany tárgyi eszköz értékesítése értékhatárra tekintet nélkül fordított adózású, egyéb eszközei értékesítésénél pedig a 100.000 forintos értékhatárt termékértékesítésenként kell figyelni, és nem az eszköz beszerzési ára, hanem az értékesítéskori piaci ára a döntő. Fordítottan adóznak a használt akkumulátorok is.
Hasonló jellegű a módosítás az ingyenes termékátadások adóalapja tekintetében, azzal, hogy kimondja a törvény, hogy nem az eszköz eredeti beszerzési ára az áfa alapja, hanem a teljesítéskori (az átadáskori) beszerzési ára, ami a termék átadáskori állapotában adódó beszerzési árát (gyakorlatilag a szokásos piaci árát) jelenti.
Az új visszatérítési rendszer bevezetésének nehézségei miatt a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyok a 2009-re vonatkozó visszaigényléseiket kivételesen még 2011. március 31-ig terjeszthetik elő.