Jogi káosz a bérbeadásnál, számlázásnál

Megosztás Tetszik

A magánszemélyek általi bérbeadás túlbonyolított helyzetén szeretett volna egyszerűsítési a jogalkotó, csakhogy a szándék a gyakorlatban jogi káoszt okozott.

A bérbeadás kapcsán a miniszterelnök olyan, mintha félreértette az előírásokat, amikor akciótervében azt hirdette meg, hogy az „ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia”. A valóságban ugyanis sosem kellett azzá válnia! A néhány napja hatályos törvénybe már az került bele, hogy a bérbeadónak nem kell adószám megszerzését az adóhatóságnál bejelentenie. Kivételnek számít, ha ügyfele közösségi adózó és ezért közösségi adószámra van szüksége vagy, ha az amúgy adómentes ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja. A törvénynek nincs visszamenőleges hatálya, így a korábban kért adószámok érvényességét a rendelkezés biztosan nem érinti, pedig az felettébb különös állapot lesz, hogy léteznek majd lekereshető bérbeadók és lesznek adószám nélküliek.

A mentesség az adószám alól egy sor kérdést vet fel, amit a törvény már nem rendez. Egyrészt az, hogy valaki mentesül a bejelentés alól még nem jelenti automatikusan azt, hogy az illetőnek nem járna adószám? A kérdés, hogy a kiállításhoz szükséges adatokról hogyan értesül az adóhatóság? Amennyiben viszont a jogalkotó valóban adószám nélkülivé akarta tenni a bérbeadást – ami egyébként érthető adminisztrációs könnyítés lenne – akkor hol késnek a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések? Hogyan fog a magánszemély számlatömböt vásárolni, ha nincs adószáma és a "számviteli bizonylat" ismeretlen a bérlő előtt, és az alapján nem kíván fizetni?

Bár az erről szóló rendeletet a Nemzetgazdasági Minisztérium néhány napja módosította (4/2010. (VIII.13.) NGM rendelet), az csak 2010.09.27-én lép hatályba és csak a számítógépes számlázási problémát okozó „eredeti” megkülönböztetését előíró – többször bírált – szakaszt törli el. Nem helyezték hatályon kívül, hogy a nyomtatvány forgalmazója köteles a számlatömböt vásárló adószámát is rögzíteni és adatszolgáltatásában továbbítani az APEH számára. Sőt, miután a törvényi definíció is szerepel a jogszabályban, kétség sem férhet hozzá, hogy a tízjegyű adóazonosító szám birtokában nem lehet számlatömböt vásárolni! Akkor mégis hogyan lehet számlát kibocsátani?

Hasonlóan zavaros a az adólevonás is, ha cégnek számláz bérleti díjat valaki. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyan megoldottnak látja a helyzetet azzal, hogy a számlaadásra kötelezettek esetében nem kell személyi jövedelemadót levonni, de éppen a fentiek miatt már nem lehet tudni, hogy a bérlő számlaadásra kötelezettnek tekintse-e az adószám nélküli bérbeadóját vagy sem. Egyébként ugyanezen törvény egy másik szakaszában - zavarba ejtő módon - még mindig az szerepel, hogy a bérleti díj adóját a kifizető vonja le.

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy nem volt egyeztetés az eljárási szabályokról, a forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról, illetve figyelmen kívül hagyták a járulékokkal foglalkozó minisztériumi főosztályt is. Amennyiben egy független cégnek 1 millió forint éves bérleti díjat számláz a bérbeadót, akkor egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie ezután. Ezt továbbra is a bérlő cégnek kell levonnia, függetlenül attól, hogy a személyi jövedelemadó kapcsán már magához vonhatná az adó rendezését a bérbeadó.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök