Mire költenék a magánnyugdíjpénztári bevételeket?

A magánnyugdíjpénztárakba érkező tagdíjbevételekkel kozmetikázná szebbé államháztartási hiányát kilenc uniós tagállam. Ezt a lehetőséget azonban aligha adnák ingyen: az így számolóknak valószínűleg a mostani elvárásoknál alacsonyabb deficitet írnának elő.

„Javulhat az ország kockázati besorolása, ezért kisebb kamatfelárral lehet finanszírozni a magyar államadósságot, de elkölthető pluszpénzt nem jelent” – összegezte a HVG-nek Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, mivel járna a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolásának megváltoztatása, amelyet kilenc uniós tagállam kezdeményezett az Európai Bizottság elnökénél és pénzügyi biztosánál. A lengyelek vezette akcióval azt szeretné elérni Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Románia, Svédország és Szlovákia, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket és az azokból felhalmozódó vagyont is vegyék figyelembe a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság kiszámításánál. Arra hivatkoznak, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetése a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát szolgálta, ám az uniós statisztikai elszámolások ezt nem veszik figyelembe, emiatt a reformer országok hátrányba kerültek a hiány és adósságszámok kimutatásánál.

 A kezdeményezést szinte azonnal kritizálta a hiánycélok szigorításáért Franciaországgal karöltve síkraszálló Németország, félve attól, hogy azt újabb, a szabályok felpuhítására vonatkozó kérések özöne követi majd. Ezért Oszkó is arra számít, hogy a kilencek kezdeményezését legfeljebb csomagban fogadhatják majd el az EU-ban, azaz egyidejűleg módosítják az államadósság hosszú távú leépítéséhez kötött szankciókat is. „Előírhatják például, hogy még a 3 százalékos határértéknél is lényegesen alacsonyabb költségvetési hiánycélt kelljen tartani addig, amíg a GDP-arányos államadósság 60 százalék felett van” – vázolt egy lehetséges forgatókönyvet.