hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ajándékozási illeték: érthetetlen esetek és kiskapuk

  • adozona.hu

Az ajándékozási illeték olyan közteherviselési forma, amelynél a jogalap - a laikusok által fel nem fogható - jogszabályi csapdahelyzetekből áll.

Az éves beszámolók elkészítése előtt több vállalkozás kényszerült arra, hogy a magánszemély tulajdonosok javára megállapított osztalékot elengedjék a vállalkozásnak, hogy az visszajusson a saját tőkébe, javítva a cég mutatóit. Bár az elengedés logikus lépés, gyakran csak utólag derül ki, hogy az állami adógépezet mondhatni csapdát állított a gyanútlan tulajdonosoknak. Az elengedett osztalék ugyanis számvitelileg rendkívüli eredményt képez, és mint ilyen ajándéknak is minősül. Bár léteznek különböző mentességek, egyik sem vonatkozik erre az esetre, sőt 2010-től ez még társasági adóalapot is képez, úgy hogy eközben a társasági adóalap idevágó korrekciós tétele 2009 végén megszűnt.

A magánszemély tulajdonosok döntéséről nem feltétlenül értesül a könyvelő, és ha a hatás utólag nem korrigálható, akkor bizony alaposan pórul lehet járni, hiszen az ajándékozási illeték 35 millió forint felett már 40 százalék, és ha ettől a cég nyereséges is, akkor további 19 százalék társasági adó is tetézi azt, pedig valójában senki sem kapott semmilyen jövedelmet a vállalkozástól. Orwelli helyzetet idéz, ha egy nem létező jövedelmet 69 százalék közteherrel lehet sújtani!

Az előbbi előírások talán megváltoznak, ahogy reménykedni lehet talán abban is, hogy a korábbi pénzügyi kormányzat távozásával az alábbi illetékköteles esetek is megváltozhatnak:
• a megvásárolt telekre épített lakóingatlan esetén, ha 6 év eltelik, attól függetlenül, hogy a használatbavételi engedély miért késik (pl. árvíz miatt)
• a családtagok egymásnak adott készpénzajándéka, de akár a karácsonyi ajándék is, ha 150 ezer forint felett van.

Az is hajmeresztő, hogyha a pénzbeli ajándékot nem készpénzben adták, hanem banki átutalással, akkor bár nincs illetékfizetés, de bejelentési kötelezettséget ír elő, aminek elmulasztását akár bírságolni is lehet (a minisztériumi állásponttal szemben az adóhatóság ezt lényegében nem alkalmazza).

A meglepetéseknek még nincs vége, hiszen a válság nemcsak az osztalékfizetések visszavonását, hanem a cégek tömeges végelszámolását is jelentette. A végelszámolás során az adóhatóság utazik a magánszemély által elengedett tagi kölcsönre, hiszen azzal szintén kvázi „megajándékozza” a tag a társaságot, tehát a cégnek illetéket kell fizetnie.

A vállalkozások és magánszemély közti tőkeműveleteknél van azonban van egy kiskapu, amit a betéti társaságok és közkereseti társaságok tudnak alkalmazni. A pótbefizetés, ami egyfajta tőkepótlás – a kft-vel szemben – ennél a két cégformánál a törvény nem szabályozza, illetve pontosabban a felsorolás szerint annak részletes előírásai nem kötelező részei a cégiratoknak. Más szaklapok szerint csak akkor van helye pótbefizetésnek, ha az szerepel a társasági szerződésben. Valójában bőven elég, ha akár a beltag, akár kültag úgy gondolja, hogy pénzt tesz be a vállalkozásba, akár meghivatkozhat bármilyen korábbi veszteséget, akár a veszteség többszörösét is rendelkezésre bocsáthatja, egyszóval tág keretek között végezhet pótbefizetést, mert arról a törvény nem rendelkezik és nem is kell, hogy rendelkezzen. Ebből világosan következik, hogyha a veszteségekre tagi kölcsönöket nyújtott a beltag vagy a kültag, azokat egyszerűbb, ha visszafizeti és azonos napon azt pótbefizetésként visszaadja a társaságnak. A pótbefizetésnek nincs kamata, nincs visszafizetési, lejárati dátuma, és nem kell a végelszámoláskor elengedni, így ajándékozási illetéket se kell fizetni utána.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnöke

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csed új munkaviszony esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Iparűzésiadó-előleg módosítása önellenőrzéssel

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink