hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A körbetartozás áfája avagy ki mikor fizet?

  • dr. Marosi Andrea

A körbetartozás adói közül az áfa esetében már régóta létezik a vevői kezesség. Az eljárás részletei azonban homályosak.

A törvény értelmében az áthárított (vagyis bevallott) áfa összegének erejéig kezesi felelősség terheli a vevőt, ha a beszerzés, igénybevett szolgáltatás ellenértékét az eladó (szolgáltatásnyújtó) felé nem fizette meg. Az eladó ilyenkor pont azért nem tudja adófizetési kötelezettségét teljesíteni, mert a fizetendő áfa fedezetét nem kapta meg. A törvény szerint az adó fedezetét az adóhatóság a kezesként megjelölt vevőtől is követelheti. Ugyanez az előírás akkor is, ha az ellenérték megfizetettnek minősül ugyan, de azt az eladó – vélhetően kényszerből - „barterben” volt kénytelen elfogadni, vagyis pénzt még annyit se kapott, hogy abból legalább az áfa befizethető legyen. A törvény még ekkor sem várja el, hogy az eladó a kapott fedezetet pénzzé tegye, továbbra is a vevőn tartja kezesi felelősséget. Az építőipari körbetartozások kapcsán elsősorban a 2008 előtti és az azt követően egyenesen adózó tételek esetén merül fel a vevői kezesség. A fordított áfa az építési engedélyes beruházások esetén kikapcsolta az adót, így a probléma nagyságrendekkel mérséklődött. Problémát jelent azonban továbbra is a fuvarozók, anyagszállítók számára az, ha a megrendelőjük nem, vagy csak jelentős késedelemmel fizet.

A munkaadói oldal egyébként korábban kifogásolta a szabályt, mondván, nekik nincs ráhatásuk arra, hogy a szállítójuk miért nem fizeti meg az áfa összegét az állam számára. A fenti, 2008.01.01-től hatályos rendelkezés (Áfa tv. 150.§) se menti fel a vevőt, lehet, hogy akkor is felelni fog az áfa összegéért, ha amúgy önhibáján kívül nem tud fizetni. Vélhetően az is zavarja a nagyvállalkozásokat, hogy az adóhatóság nem gyűjt ilyen adatokat, tehát pusztán a kezesség megállapítását célzó vizsgálat is a megrendelő terhére lehet. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az adózás rendjéről szóló jogszabály nem foglalkozik a vevői kezesség szabályozásával, holott a megállapodáson alapuló kezesség, vagy átvállalás esetén követendőeket részletesen előírja, sőt az APEH elnöke még irányelvet is bocsátott ki a témában.

A 2008 előtti előírások legalább arról beszéltek, hogy vevői kezesség megállapítása során készülni fog egy adóhatósági határozat, azonban ez az új áfa törvényből eltűnt. A szabályozatlanság talán nem véletlen. Egyetlenegy szállító se szeretné az adóhatóság előtt feljelenteni a megrendelőjét, a törvény pedig nem engedi, hogy diszkrét adatgyűjtés mellett az APEH lehetővé tegye a kezesség automatizálását. Vagyis csak elvétve találkozhat az adóhatóság ilyen irányú megkeresésekkel, ugyanis az elszámolási vitákba a felek éppen, hogy az adóhatóságot vonnák be utoljára.

A diszkrét adatgyűjtés azonban nem rossz ötlet és – miután az érintettek köre csekély – többletadminisztrációt se okozna. A szállító a bevallás pótlapján felsorolhatná, hogy melyek azok a belföldi partnerei, akik miatt nem tudja megfizetni a bevallott áfa bizonyos részét és kéri a vevői kezesség alkalmazását. Ahhoz, hogy mindez a megrendelőt se érje váratlanul, a szállító számára a törvény írásos értesítési kötelezettséget is előírhatna. Ebben a szállító – a valós tények alapján, felelőssége tudatában – nyilatkozna arról, hogy a vevői kezesség milyen okokból áll fenn (ezt akár a fizetési felszólításba is bele lehetne foglalni). Ezt követően már a megrendelő dolga lenne, hogy reagáljon, vagy a tényekkel azonos módon az adóbevallás pótlapján közölje a kezességi körébe tartozó tételeket. Az adóhatóság által feldolgozott adatok egyezősége esetén a vevői kezesség alkalmazása automatikus lenne és csak a maradék esetben kellene vizsgálódni. Az automatikus kezesség az adóbefizetés határidejére visszamenőlegesen mentené fel a szállítót és vezetné át az összeget a vevő terhére. Az intézkedésre azért is van szükség, mert gyakran a megrendelő akkor is érvényesítheti a számlán rá áthárított áfa összegét, ha azt nem fizette meg, hiszen a befizetendő adót ezzel a tétellel minden további nélkül csökkentheti.

Ruszin Zsolt
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Álláskeresési járadék – ügyvezető

Széles Imre

tb-szakértő

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink